Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább
Múzeumok és forradalom
A múzeumi intézmények a forradalmi események és a harcok középpontjába kerültek. A múzeumok épületei méretüknél fogva is, és azáltal, hogy többségükben a városok, illetve a főváros centrumában vagy forgalmasabb részein épültek alkalmasak voltak a fegyveres védelemre. A dokumentumválogatás magyarországi múzeumok 1956-os jelentéseiből azokat a részleteket gyűjtötte csokorba, amelyek a forradalom alatti eseményekkel, a múzeumokat ért károkkal foglalkoznak.
A Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályának 1956. december 14-ei utasítása a múzeumok jelentéstételéről
Múzeumvezető Kartársnak
Székhelyén
Október 23. óta a rendszeres kapcsolat megszűnt a vidéki múzeumok és az irányító főhatóság között.
Múzeumainkról a múzeumvezető, illetve a múzeumi dolgozók személyes tájékoztatásaiból és közvetett értesülésekből van tudomásunk.
A Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatóságának tájékoztatást kérő körlevelére csak igen kevés válasz érkezett.
A hivatali fegyelem helyreállítása szükségessé teszi, hogy múzeumaink haladéktalanul eleget tegyenek az állami fegyelem betartásának.
Szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a múzeumok legfőbb irányító szerve változatlanul a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya. Tájékoztatásképpen közöljük, hogy előkészítés előtt áll a Népművelési és [az] Oktatás[ügy]i Minisztérium egyesítéséből az új Művelődésügyi Minisztérium felállítása. Ezzel kapcsolatban, figyelembe véve a múzeumi terület javaslatait és a főfelügyeleti hatóság tapasztalatait, javaslatot készített a Főosztály a múzeumügy irányításának az eddiginél megfelelőbb, alkalmasabb formájú átszervezésére. Az átszervezés legfőbb elvének a múzeumok lehető legnagyobb önállóságát, a tartalmi irányítás társadalmi formáját és az állami igazgatás jellegzetesen igazgatási és ellenőrzési szerepét tartja. Ennek megvalósulása érdekében egy új ügyintéző középhatóság felállítását tervezzük. Ez a középhatóság közvetlenül az új minisztérium főfelügyelete alatt működnék. Magába foglalná az országos és vidéki múzeumok küldötteiből álló úgynevezett Múzeumi Tanácsot, és az ennek közvetlenül alárendelt kis létszámú igazgatási végrehajtó szervezetet és a jelenlegi Gazdasági Igazgatóságot.
Az új irányító hatóság helyes szervezetének kialakítását a budapesti országos múzeumok tudományos dolgozóiból egybehívott értekezlet elé terjesztettük, ez a javaslatot megvitatta és azt kereteiben, célkitűzéseiben helyesnek minősítette. A posta és közlekedési nehézségek miatt a vidéki múzeumok képviselőit nem tudtuk meghívni. A tárgyalásokon azonban a vidéki múzeumok igazgatásának szempontjait az értekezlet szem előtt tartotta.
Az átszervezésre és a meginduló normális igazgatási kapcsolatokra tekintettel, kérem Múzeumvezető kartársat, hogy soron kívül, sürgősen jelenteni szíveskedjék a következőket:
Milyen épületkárok keletkeztek az esetleges harcok következtében?
- Van-e a tudományos gyűjteményekben veszteség? (Erről részletes tájékoztatást kérünk.)
- Milyen intézkedéseket tett a múzeum a károk helyreállítása és a tudományos anyag biztonságba helyezése érdekében.
- Adjon tájékoztatást a Múzeumvezető kartárs a múzeum személyi állományáról, név szerint jelentse azokat, akik november 10. óta a múzeumba[n] nem teljesítenek szolgálatot. Pontosan közölje, hogy ez időpont után a múzeum dolgozói közül kik távoztak el, van-e tudomása jelenlegi tartózkodási helyükről.
- Szíveskedjék tájékoztatást adni arról, hogy helyre állott-e a múzeum normális tervszerű munkája, ha nem, milyen akadályai vannak ennek. (Kiállítások nyitva vannak-e, munkaidő időtartama stb.)
Ismételten kérem, hogy jelentését a lehető legsürgősebben, esetleg személyesen vagy küldönc útján juttassa el a Főosztály (Bp. V. ker. Báthory 10. IIII. o. [!)]).
Kézírásos megjegyzés a szöveg alján:
Elment az összes vidéki múzeumnak.
[1956.] XII. 17.
MOL XIX-I-3-a-8630-3345-1956 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium Általános iratok, 1956. évi 8630-3345-ös csoportszám). Kiadmányozott fogalmazvány, olvashatatlan szignóval.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 28.
Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább
A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább
Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább
Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
