Múzeumok és forradalom

A múzeumi intézmények a forradalmi események és a harcok középpontjába kerültek. A múzeumok épületei méretüknél fogva is, és azáltal, hogy többségükben a városok, illetve a főváros centrumában vagy forgalmasabb részein épültek alkalmasak voltak a fegyveres védelemre. A dokumentumválogatás magyarországi múzeumok 1956-os jelentéseiből azokat a részleteket gyűjtötte csokorba, amelyek a forradalom alatti eseményekkel, a múzeumokat ért károkkal foglalkoznak.

A ceglédi múzeum vezetőjének 1956. október 27-i jelentése a forradalom alatti eseményekről

Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya                                                          231/1956
Budapest

A ceglédi eseményekkel kapcsolatban jelentem. A budapesti harcok egyik szünetében, csütörtökön reggel állomáshelyemre utaztam, és azóta egyfolytában, éjjel-nappal a múzeum épületében vagyok, hogy felvilágosításaimmal megvédjem a tudományos anyagot.
Péntek délig nem is volt semmi baj, ekkor azonban a város dolgozói abbahagyták a munkát, és a város középületeihez vonultak leverni az állami csillagos emblémákat, valamint megsemmisíteni a szovjet emlékműveket. E műveletek során a múzeum is szórásba került, miután azelőtt a pártház volt, a nép idevonult és törni-zúzni kezdett volna. Miután hangadóikat felvilágosítottam arról, hogy innen a párt elköltözött, és mi éppen a 48-as hagyományokat és a márciusi fiatalság emlékét, valamint Kossuth apánk hagyatékát őrizzük, akkor megnyugodtak, és csupán az épületen lévő emblémákat verték le: az épület tornyának csúcsán levő világító és még két másikat, valamint a bejárat fölött lévőt és az épület főút felé levő homlokzatán levő vakolatcsillagot, és az alatta lévő Világ proletárjai... felírást. E munkálatok bizonyos károkat okoztak az épület állagában. Nevezetesen a tetőn mintegy 20-25 cserép és néhány tartófa eltört, és itt most beesik az eső, amit elértem, magam befedtem, de ettől függetlenül meg kell csináltatni, [azonban] miután most itt általános sztrájk van a szovjet csapatok kivonulásáig, nem lehet semmit sem végeztetni.

Ezen felül külön rendkívüli kiadásaim is voltak az eseményekkel kapcsolatban: az említett tömeg felszólított, hogy azonnal tűzzem ki a nemzeti lobogót, sajnos, megfelelő a múzeumban nem volt, és így pénzt véve magamhoz azonnal áruházba mentem és megfelelő anyagot vásároltam, hivatalsegédemmel azonnal megvarrtuk, és mire a csillagok leverésével végzett a nép, a zászló már kinn voltak [!]. Viszont a kiadással elköltöttem a 10-es alrovatot 200 forint híján, és ezért kérem az ügyintézőket, hogy a rend helyreálltával azonnal utalják át az ez évi összes pénzeket a 10-es rovatra (1000-re lenne szükség előreláthatólag). Egyben azonnal megrendeltem a múzeumi címtáblát, és egyéb meglévő hirdetőtáblák átfestését, erre 400, a megnyitásra szóló meghívókkal együtt összesen 600 Ft szükséges, ezt az összeget annak idején megbeszéltem Solymár kartárssal, de az összeg elküldéséig nem alhattam [!], és a munkákat ki kellett adnom, míg a pénz jön, más rovatról fizetek. Ez annál is inkább fontos, mert a múzeumon nem volt semmi jelzés, és az egész éjszaka verték a kaput, mondván, hogy gyüjjön [!] csak ki a párt, nem volt valami vidám éjszaka, másnap a szemétből, míg az új tábla elkészül - előkapartam a múzeum régi címtábláját és kiszögeltem, hogy lássák mi van itt, de miután kifogásolták az állami szót a szövegben, ezt leragasztottam. Az eseményekhez még hozzátartozik, hogy a rendőrség és a katonaság teljes egészében átállt az ifjúsághoz, és az itt lévő szovjet katonák csendben nézték, hogy verik le még az általuk használt házakról is a csillagot, és tűzik ki minden házra a nemzeti zászlót.

A városi tanács, akikkel eddig hivatalosan tárgyaltam, megszűnt. Az új a város régi, tekintélyes polgáraiból alakult meg, velük még nem tudtam érintkezésbe kerülni.

Summázva az elmondottakat, ha a rend helyreáll, nov[ember] 4-én nyitok. De a kért pénzeket is kérem, mihelyt lehet leküldeni.

Cegléd, 1957. [1956!] 10. 27.

Nagy Dezső
múz[eum] vez[ető]

MOL XIX-I-3-a-8630-0714-1956 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium Általános iratok, 1956. évi 8630-0714-es csoportszám). Tisztázat.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt július 05.

1914

II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett, megerősítve az I. világháború kitörését jelentő későbbi hadüzenetet...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő