„Színház az egész...”

Egy ál-ávós és a kulákok, az ÁVH tekintélye és a dolgozó parasztok nyugalma

„Ahogy bementek lakására, arról érdeklődtek, hogy kulák-e, a beszolgáltatásnak eleget tett-e, és az adója ki van-e fizetve, […] bementek a konyhába, ahol arról tanakodtak, hogy őtet elvigyék-e, de azt melyik áv. szds-nak mondta magát, azt mondotta, hogy most nem viszik el. Utána enni és innivalót követeltek. […] A két ismeretlen pedig evett, ivott, kb. 1 órai ott tartózkodás után eltávoztak, mindketten kerékpárral. Elmondja továbbá, hogy az egyik ismeretlen férfi személyében a sóstóhegyi újságárust ismerte fel, vagyis ahhoz hasonló férfi volt, a másik férfit nem tudja, hogy ki volt.”

Tanúkihallgatási jegyzőkönyv 4.

ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG
Tanukihallgatási jegyzőkönyv

A jegyzőkönyv készült Nyiregyháza. 1950 évben december hónap 20. napján.
A tanú vezeték és utóneve: U. Gy.

(?)

1950. október hó 18.-án kb. 19 órakor a Kemecse és Kótaj között levő utvonalon találkoztam egy álltatalam ismeretlen személyel, aki töllem kerékpár kulcsot kért és magát áv. szds.-nak adtaki. Párperces beszélgetés után én meghivtam az ismeretlen személyt, hogy jöjjön velem egy pohár borra aki azt el is fogadta. Igy mind ketten bementünk M. J.-nál akit én személyesen ismerek és egy liter bort kértem, melyet el is fogyasztottunk ketten. A lakásban mi M.-nél nem beszéltünk magyarul csak igen keveset, szlovákul beszélgettünk. ő töllem többször kérdezte, hogy M. burzsuly e vagy nem, amire én azt feleltem, hogy nem burzsu. M.-nél kb. 2 órahosszáig tartózkodtunk. Idő-közben az álltalam ismeretlen személy, aki magát áv. szds.-nek adta ki, kihivta a lakásból M.-t, de amikor én is kimentem utánnok be is jöttek azonnal. M.-nél különösebb nem történt, csak ő ijeszgette, hogy ő áv. szds.

M.-től való eltávozásunk után Cs. I.-nál mentünk, ahol az ismeretlen személy az ajtót rugdosta, mert nem akarták azt kinyitni. Amikor az ajtót kinyitották az áv. szds. azt mondta Cs.-nénak, hogy a kutya istenbasszameg áv. szds. előtt miért nem nyisa ki az ajtót. Mi az ajtó kinyitása után mind ketten bementünk lakásába, bort kért és egy pohár bort meg is ivott ő is és énis. Ezek után a szobában levő karosládát ő átkutatta, azomban innet semmit nem vett ki, utánna leült vissza. Ezen a helyen kb. 1-orahosszat tartózkodtunk. Cs.-nál az áv. szds.-nek magát kiadó személy nők után érdeklődött, hogy hol lehet egy özvegy asszonyt szerezni neki. A fentiek után mi a lakásból eltávoztunk és B. J.-nél mentünk el, ahol a következők történtek:

A lakásban beérve B.-nál ott házkutatást tartott, mind a két szobában az iratokat nézte át, mely köztt B.-nak az FKGP.-igazolványát találta meg, azt széttépte és nekem adta, hogy azt tegyem bele a tüzben, mert az bünjel. Az ismeretlen személy azt kérdezte B.-tol magábol kikelve, hogy kivan-e fizetve az adoja és eleget tett-e beszolgáltatási kötelezettségének, vagyis ezzel kötekedett vele. Ezen a helyen kb. 2-orahosszáig tartózkodtunk, mely idő alatt 2 esetben is átnézte az iroasztalát B.-nak. Majd a fentiek után a lakásbol eltávoztunk mind a ketten és lakásomra mentünk, ahol az ismeretlen áv. szds.-nak magát kiado személy ott is aludt, és csak másnap reggel ment el lakásomrol.

Az ismeretlen személy nekem azt mondta, hogy ő kulákokat ment őrizetbe venni, de most nem viszi el, majd fognak jönni fiatalok és azok fogják elvinni a kulákot.

én az áv. szds.-nek kiadó személynek a nevét jelenleg sem tudom azomban azt felismerem ha vele találkozok. Nekem nem is volt szándékomban, hogy magamat kiadjam áv. szds.-nek és nem is mondtam, vele azért mentem, mert hivott, hogy menjek és mutassam meg, hogy hol vannak kulákok.

Egyebet előadni nemtudok, a jegyzőkönyv vallomásomat helyesen tartalmazza, melyet felolvasása után h. h. aláirtam.

k. m. f. t.

Felvette:
N. J. áv. fhdgy.
tanu
U. Gy.

ÁSZTL V-32431 26-27. old. (állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.3 fond vizsgálati dossziék)

Kulcsszavak

Ezen a napon történt június 15.

1948

Tűzszünet Palesztinában, véget ér az első arab-izraeli háború.Tovább

1985

A szovjet VEGA–2 űrszonda által szállított ballonszonda behatol és méréseket végez a Vénusz légkörében.Tovább

1986

A Hungaroring megnyitása.Tovább

1989

A FIDESZ kezdeményezésére 200 fő a szovjet csapatok kivonását követel-te a szovjet nagykövetség előtt.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő