Adolf Hitlert kiengedik a Landsberg börtönből.Tovább
„Színház az egész...”
Egy ál-ávós és a kulákok, az ÁVH tekintélye és a dolgozó parasztok nyugalma
„Ahogy bementek lakására, arról érdeklődtek, hogy kulák-e, a beszolgáltatásnak eleget tett-e, és az adója ki van-e fizetve, […] bementek a konyhába, ahol arról tanakodtak, hogy őtet elvigyék-e, de azt melyik áv. szds-nak mondta magát, azt mondotta, hogy most nem viszik el. Utána enni és innivalót követeltek. […] A két ismeretlen pedig evett, ivott, kb. 1 órai ott tartózkodás után eltávoztak, mindketten kerékpárral. Elmondja továbbá, hogy az egyik ismeretlen férfi személyében a sóstóhegyi újságárust ismerte fel, vagyis ahhoz hasonló férfi volt, a másik férfit nem tudja, hogy ki volt.”
Indítvány
A nyiregyházai államügyészségtől
1951. áü. 104222/2. sz.
Fogoly!
A csatolt nyomozati iratok áttétele mellett a tárgyalás kitüzését
inditványozom
az 1951. évi január hó 16. napja óta előzetes letartóztatásban levő:
V. I. 36 éves, nyiregyházai születésü, 2 holdas ujgazda, nyiregyházai lakos terhelt, mint tettes ellen,
Három rendbeli a Btk. 330. -ában meghatározott s a 331. 2. és 3. pontja szerint minősülő magánlaksértés és
Három rendbeli az 1948:XLVIII. t.c. 29. -ának (2) bekezdésében meghatározott és a Btk. 353. -ának 2. pontja szerint minősülő zsarolás büntettje cimén azért, mert
Kemecse és Kótaj községekben az 1950. évi október hó 18. napján Cz. I., B. J. és M. J. sértettek lakásába éjjel és közhivatalnoki minőség szinlelése mellett, abban megnyilvánuló fenyegetéssel, hogy ő államvédelmi százados és ha be nem engedik, ugy a sértetteket elviteti, behatolt, továbbá
ugyanitt és ugyanekkor, abból a célból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, fenti sértetteket abban megnyilvánuló fenyegetéssel, hogy ő államvédelmi százados s hogyha ellenszegülnek ugy elviteti őket, annak türésére kényszeritette, hogy nálunk házkutatást tartson, továbbá, hogy részére bort és ennivalót szolgáljanak ki és e cselekményét közhivatalnoki minőség szinlelésével követte el.
A korábban nyilaskeresztes párttagsággal biró terhelt az amerikai banditákra emlékeztető magatartásával nemcsak népi demokráciánk legmegbizhatóbb fegyveres testületét az államvédelmi hatóság, hanem a felszabaditó orosz haderő tekintélyét is megalázta, amikor az éjjeli nyugalmukból felzavart kisparasztok előtt az államvédelmi hatóság tagjának adta ki magát és oroszul beszélt, olyanoknak tüntetve fel az emlitett személyeket, akik éjnek idején, ok nélkül zavarják a dolgozó parasztok nyugalmát és őket megzsarolják.
Terhelt ellen elrendelt előzetes letartóztatás fenntartását inditványozom.
Az idézendők jegyzékét alább közlöm.
Nyiregyháza, 1951. évi január hó 17. napján.
Dr. S. Z. sk. államügyész.
Dr. I. M. sk. vezető államügyész.
Idézendők:
1. terhelt
Cz. I. sértett és tanu,
B. J. sértett és tanu,
M. J. sértett és tanu,
U. Gy. tanu.
államvédelmi Hatóságnak,
Nyiregyháza.
A kiadmány hiteléül |
ÁSZTL V-32431 41.old. (állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.3 fond vizsgálati dossziék)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő