Adolf Hitlert kiengedik a Landsberg börtönből.Tovább
„Színház az egész...”
Egy ál-ávós és a kulákok, az ÁVH tekintélye és a dolgozó parasztok nyugalma
„Ahogy bementek lakására, arról érdeklődtek, hogy kulák-e, a beszolgáltatásnak eleget tett-e, és az adója ki van-e fizetve, […] bementek a konyhába, ahol arról tanakodtak, hogy őtet elvigyék-e, de azt melyik áv. szds-nak mondta magát, azt mondotta, hogy most nem viszik el. Utána enni és innivalót követeltek. […] A két ismeretlen pedig evett, ivott, kb. 1 órai ott tartózkodás után eltávoztak, mindketten kerékpárral. Elmondja továbbá, hogy az egyik ismeretlen férfi személyében a sóstóhegyi újságárust ismerte fel, vagyis ahhoz hasonló férfi volt, a másik férfit nem tudja, hogy ki volt.”
Források
B. J. Kemecse körmendi tanyai lakos panasza
Államrendőrség Kemecsei Járási Kapitánysága. Kemecsei r. őrs.
Szám: 590/1950.
Tárgy: B. J. Kemecse körmendi tanyai lakos panasza |
Jelentés
Járási rendőrkapitányságnak,
Kemecse
Kemecse, 1950. év október hó 21.-én
Jelentem, hogy f. év október hó 20.-án járőrszolgálatom alkalmával B. J. (?) Kemecse, Körmendi tanyai lakos a következő panaszát adta elő:
Elmondja, hogy f. év október 18-án este 23 óra 30 perckor a fenti lakásán megjelent, előtte ismeretlen két férfi, akik odaérkezésük alkalmával az egyik áv. szds-nak adta ki magát, amig a másik semmit sem szólt. Ahogy bementek lakására, arról érdeklődtek, hogy kulák e, a beszolgáltatásnak eleget tett e, és az adója kivan e fizetve, majd amelyik áv. szds-nak mondta magát, hozzáfogott házkutatást tartani, de a konyhában nem talált semmit, majd a szobába ment, ahol kutatás közben megtalált egy 1932. évi naptárt, melyről azt mondotta, hogy itt a bünjel és széjjeltépte. Majd ismét bementek a konyhába, ahol arról tanakodtak, hogy őtet el vigyék e, de azt melyik áv. szds-nak mondta magát, azt mondotta, hogy most nem viszik el. Utána enni és innivalót követeltek. De mivel nem volt sem enni, sem inni való, kiment az udvarán lakó K. M.-hoz, hogy hozzon be nékik szalonát, kenyeret és bort. Mikor K. az ennivalót és a bort hozta, eltávozott. A két ismeretlen pedig evett, ivott, kb. 1 órai ottartózkodás után eltávoztak, mindketten kerékpárral. Elmondja továbbá, hogy az egyik ismeretlen férfi személyében a sóstóhegyi ujságárust ismerte fel, vagyis ahhoz hasonló férfi volt, a másik férfit nem tudja, hogy ki volt, vagyis nem tudta hasonlitani senkihez.
Az ismeretlenek egyike, aki századosnak mondta magát, kb. 172-175 cm. magas, sovány arcu, uj esőkabát, csizma és fekete posztókalapban volt, a második, aki szintén 172-175 cm. magas, sovány sápadt arcu, kopott esőkabát, cipő, vagy bakkancsban volt.
Járőr: P. N. L. r. szkv. s. k.
L. O. E. r. őrm. s. k.
A másolat hiteléül:
U. I. áv. pa.
Nyiregyháza, 1951. január 8.-án.
ÁSZTL V-32431 5. old. (állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.3 fond vizsgálati dossziék)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő