Klebelsberg Kuno vallás-és közoktatásügyi miniszter az 1927. augusztus 24-én megjelent 63 000. sz. miniszteri rendeletével szabályozta a...Tovább
„Színház az egész...”
Egy ál-ávós és a kulákok, az ÁVH tekintélye és a dolgozó parasztok nyugalma
„Ahogy bementek lakására, arról érdeklődtek, hogy kulák-e, a beszolgáltatásnak eleget tett-e, és az adója ki van-e fizetve, […] bementek a konyhába, ahol arról tanakodtak, hogy őtet elvigyék-e, de azt melyik áv. szds-nak mondta magát, azt mondotta, hogy most nem viszik el. Utána enni és innivalót követeltek. […] A két ismeretlen pedig evett, ivott, kb. 1 órai ott tartózkodás után eltávoztak, mindketten kerékpárral. Elmondja továbbá, hogy az egyik ismeretlen férfi személyében a sóstóhegyi újságárust ismerte fel, vagyis ahhoz hasonló férfi volt, a másik férfit nem tudja, hogy ki volt.”
Indítvány
A nyiregyházai államügyészségtől
1951. áü. 104222/2. sz.
Fogoly!
A csatolt nyomozati iratok áttétele mellett a tárgyalás kitüzését
inditványozom
az 1951. évi január hó 16. napja óta előzetes letartóztatásban levő:
V. I. 36 éves, nyiregyházai születésü, 2 holdas ujgazda, nyiregyházai lakos terhelt, mint tettes ellen,
Három rendbeli a Btk. 330. -ában meghatározott s a 331. 2. és 3. pontja szerint minősülő magánlaksértés és
Három rendbeli az 1948:XLVIII. t.c. 29. -ának (2) bekezdésében meghatározott és a Btk. 353. -ának 2. pontja szerint minősülő zsarolás büntettje cimén azért, mert
Kemecse és Kótaj községekben az 1950. évi október hó 18. napján Cz. I., B. J. és M. J. sértettek lakásába éjjel és közhivatalnoki minőség szinlelése mellett, abban megnyilvánuló fenyegetéssel, hogy ő államvédelmi százados és ha be nem engedik, ugy a sértetteket elviteti, behatolt, továbbá
ugyanitt és ugyanekkor, abból a célból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, fenti sértetteket abban megnyilvánuló fenyegetéssel, hogy ő államvédelmi százados s hogyha ellenszegülnek ugy elviteti őket, annak türésére kényszeritette, hogy nálunk házkutatást tartson, továbbá, hogy részére bort és ennivalót szolgáljanak ki és e cselekményét közhivatalnoki minőség szinlelésével követte el.
A korábban nyilaskeresztes párttagsággal biró terhelt az amerikai banditákra emlékeztető magatartásával nemcsak népi demokráciánk legmegbizhatóbb fegyveres testületét az államvédelmi hatóság, hanem a felszabaditó orosz haderő tekintélyét is megalázta, amikor az éjjeli nyugalmukból felzavart kisparasztok előtt az államvédelmi hatóság tagjának adta ki magát és oroszul beszélt, olyanoknak tüntetve fel az emlitett személyeket, akik éjnek idején, ok nélkül zavarják a dolgozó parasztok nyugalmát és őket megzsarolják.
Terhelt ellen elrendelt előzetes letartóztatás fenntartását inditványozom.
Az idézendők jegyzékét alább közlöm.
Nyiregyháza, 1951. évi január hó 17. napján.
Dr. S. Z. sk. államügyész.
Dr. I. M. sk. vezető államügyész.
Idézendők:
1. terhelt
Cz. I. sértett és tanu,
B. J. sértett és tanu,
M. J. sértett és tanu,
U. Gy. tanu.
államvédelmi Hatóságnak,
Nyiregyháza.
A kiadmány hiteléül |
ÁSZTL V-32431 41.old. (állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.3 fond vizsgálati dossziék)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 24.
1927
1931
Gróf Károlyi Gyula alakít kormányt.Tovább
1988
Pécsett megszületett az első magyar lombikbébi.Tovább
1989
Tízezer fiatalt vártak a a francia fővárosba a világ sok országából, köztük Magyarországról is a „Párizs 1989” elnevezésű...Tovább
1991
Ukrajna elszakad a Szovjetuniótól és kikiáltja függetlenségét.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő