„Színház az egész...”

Egy ál-ávós és a kulákok, az ÁVH tekintélye és a dolgozó parasztok nyugalma

„Ahogy bementek lakására, arról érdeklődtek, hogy kulák-e, a beszolgáltatásnak eleget tett-e, és az adója ki van-e fizetve, […] bementek a konyhába, ahol arról tanakodtak, hogy őtet elvigyék-e, de azt melyik áv. szds-nak mondta magát, azt mondotta, hogy most nem viszik el. Utána enni és innivalót követeltek. […] A két ismeretlen pedig evett, ivott, kb. 1 órai ott tartózkodás után eltávoztak, mindketten kerékpárral. Elmondja továbbá, hogy az egyik ismeretlen férfi személyében a sóstóhegyi újságárust ismerte fel, vagyis ahhoz hasonló férfi volt, a másik férfit nem tudja, hogy ki volt.”

Tanúkihallgatási jegyzőkönyv 1.

ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG
Tanukihallgatási jegyzőkönyv

A jegyzőkönyv készült Nyiregyháza 1950 évben december hónap 20. napján.

A tanu vezeték és utóneve: Cz. I.

(?)

1950. október hó 18.-án kb. 22 óra körül lakásom ablaka alatt kiabálást hogy nyissák ki az ajtót, hallottam, s az ablakot zörgették, két személy. Amikor a két illető erőszakoskodott, hogy bejön, tekintve, hogy már késő volt, én a padlásra mentem fel, melynek feljárata az előszobából van. A fentiek után a feleségem az ajtót kinyitotta és U. Gy. és akkor még előttem ismeretlen személy, akinek nevét később megtudtam, hogy V. I., jöttek be. Az ajtókinyitás pillanatában V. I. az Istennel káromkodott és azt mondta, hogy államvédelmi százados vagyok, egész nyugodtan nézzenek meg. A szobába érve mindketten leültek és innivalót kértek, valamint ennivalót is. A fenti beszélgetés után , aki magát államvédelmi szds.-nak adta ki, feleségemet és a bent lévő B. Gy. sógoromat kérdőrevonta, hogy mennyi cukor van már felhalmozva és, hogy kulákok vagyunk e. A kulák kérdésben V. U.-val beszélgetett, amikor U. igazolni próbálta, hogy nem kulák, hanem középparaszt vagyok. A cukor kérdésben V., aki magát áv. szds.-nak adta, a karosládát felnyittatta feleségemmel és kérdezte, nincs e benne cukor felhalmozva. Az áv. szds.-nak, illetőleg V. a lakásban lévő órát, zseblámpát és gyujtókat nézte meg, hogy azok magyar gyártmányuak e és nem e csempészáruk. V. U.-val legtöbb esetben nem magyarul beszélt, és ugy tüntették fel, mintha U. az áv. szds.-nak tolmácsa lett volna.

V. és társa lakásomban kb. 1 óra hosszáig tartózkodott, 6 dcl. bort fogyasztottak el, melyért egyáltalán nem fizettek. V., aki magát áv. szds.-nak adta ki, feleségemtől, illetve sógoromtól B. Gy.-től nőt követelt, azt mondta, hogy neki egy özvegy asszonyt, vagy egy lányt keritsenek 20 frt-ért. V. feleségemmel szemben erkölcstelen kifejezéseket használt és mondotta neki, hogy még az éjjel visszafognak térni és itt fognak aludni. Azt, hogy ő áv. szds., több esetben hangoztatta nálam való tartózkodása alatt.

Kb. 1 órai ittartózkodás után V. és Társa, U. Gy. kit személyesen ismerek, lakásomról eltávoztak. B. J.-hez, ki tőlem kb. 300 méterre lakik.

Megjegyezni kivánom, hogy bár én a padláson voltam, a fenti beszélgetés lezajlásakor, azonban a feljárat az előszobából van, és a szobaajtó nyitva volt, igy én minden szót pontosan hallottam. V. és társa U. emlékezetem szerint B.-nál 2 óra hosszáig tartózkodott, amikor onnan lakásom előtt Sóstóhegy irányában mentek el. V. és U. ebben az esetben spiccesnek látszott ugyan, de részeg nem volt.

Egyebet előadni nem kivánok, a jegyzőkönyv vallomásomat helyesen tartalmazza, melyet felolvasás után h. h. aláirok.

Felvette:
N. J. áv. fhdgy.
tanu
Cz. I.

ÁSZTL V-32431 20-21. old. (állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.3 fond vizsgálati dossziék)

Kulcsszavak

Ezen a napon történt augusztus 04.

1914

I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.

 

Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.

 

Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.

 

Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.

 

Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.

 

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. július 23.

Miklós Dániel

főszerkesztő