Jules Verne francia író (*1828)Tovább
Vissza az iskolapadba?
A politikai rendőrség megjelenése az iskolákban
„A pestszenterzsébeti áll. fiúgimnáziumban éppen személyesen vezettem magánvizsgálatot, amikor az igazgató jelentette, hogy a politikai rendőrség két kiküldötte be akar menni a tanórákra. Az illetőket hozzám utasította. Két feltűnően fiatal férfi jelent meg előttem s kijelentette, hogy a politikai rendőrség nyomozói és a tanórákat ellenőrizni jöttek. Kérdésemre, hogy milyen célból, azt válaszolták, hogy a reakciót kell nyomozniuk. Figyelmükbe ajánlottam, hogy az iskolai tanórákon csak a tanügyi hatóság kiküldöttei jelenhetnek meg. Erre eltávoztak és írásbeli paranccsal jöttek vissza.”
Jegyzőkönyv
A tanú a feltett kérdésekre a következőket adja elő;
1945. június 19-én léptem be a Pestszenterzsébet-i politikai rendőrség szolgálatába, mint nyomozó. Általában aktázással foglalkoztunk. Október vége felé az aktákat már feldolgoztuk, és ezután a csoportvezetőnk utasítására (Karóczkay Sándor rny. Fhdgy. (VI. ker. csop. Vezető jelenleg) a csoport egy bizonyos része külön munkára lett beállítva. Ennek a külön munkára beállított részlegnek a feladata volt az, hogy a gyárakat, iskolákat és egyéb közérdekű művelődési és munkahelyeket látogassa. Szorosabban a feladatunk az volt, hogy ezeken a helyeken "B" hálózatot építsünk ki, akik a demokráciaellenes egyéneket megfigyelik. Én 1945. november hó 5-én - emlékezetem szerint a délelőtt folyamán - a pestszenterzsébeti állami polgári fiúiskolába - Pék Márton nyomozó kollégámmal - tettem látogatást. Megkerestük az igazgatót és kértük őt, hogy egy pár percig beszélgessen velünk. Megjelenésünkkor magunkat rendőrségi igazolványunkkal igazoltuk. Az igazgatóval való beszélgetés során érdeklődtünk a tanítás menetéről, az iskolában esetleg fennálló nehézségekről, elkértük a tanárok névjegyzékét, megkérdeztük az igazgató pártállását, majd kértük azt, hogy az iskolában a faliújságot is okvetlen szerkesszék meg. Ezután a IV. b. osztályban a történelmi órát, melyet az igazgató személyesen tartott, végighallgattuk. Az óra végighallgatását az igazgatótól kértük és az megengedte.
A következő napon 6-án a Pestszenterzsébet-i állami polgári leányiskolában jelentünk meg Kovács Ferenc nyomozó kollégámmal. Itt szintén érdeklődtünk, hogy milyen nehézségek vannak a tanítás terén, tüzelőanyag és tankönyvek dolgában? Itt szintén ajánlottuk a faliújság megszerkesztését. Ezután dr. Uj Ida III/b. osztályában tartott történelemórát hallgattuk végig.
A fenti ellenőrzéseket csoportvezetőnk utasítására végeztük, és ellenőrzéseinkről minden esetben írásbeli jelentést tettünk (emlékezetem szerint 3 példányban).
Mást az ügyre vonatkozóan előadni nem tudok, vallomásomat az igazságnak megfelelően tettem meg.
| Bogdán Ernő rny. alhdgy. nyomozó | Jámbor József rny. alhdgy. tanú |
MOL XIX - B - 1 - r - 224297 - 1946. (Magyar Országos Levéltár - Az államigazgatás felsőbb szervei - Belügyminisztérium - Elnöki főosztály - 224297/1946. számú ügyirat.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. március 7.
Miklós Dániel
Főszerkesztő