1919 – P. Ábrahám Dezső vezetésével Szegeden ellenkormány alakult.Tovább
Vissza az iskolapadba?
A politikai rendőrség megjelenése az iskolákban
„A pestszenterzsébeti áll. fiúgimnáziumban éppen személyesen vezettem magánvizsgálatot, amikor az igazgató jelentette, hogy a politikai rendőrség két kiküldötte be akar menni a tanórákra. Az illetőket hozzám utasította. Két feltűnően fiatal férfi jelent meg előttem s kijelentette, hogy a politikai rendőrség nyomozói és a tanórákat ellenőrizni jöttek. Kérdésemre, hogy milyen célból, azt válaszolták, hogy a reakciót kell nyomozniuk. Figyelmükbe ajánlottam, hogy az iskolai tanórákon csak a tanügyi hatóság kiküldöttei jelenhetnek meg. Erre eltávoztak és írásbeli paranccsal jöttek vissza.”
Péter Gábor jelentése
MAGYAR ÁLLAMRENDŐRSÉG
BUDAPESTI FŐKAPITÁNYSÁGÁNAK
POLITIKAI RENDÉSZETI OSZTÁLYA
2135/eln.
| Tárgy: A Vallás és Közoktatási Miniszter Úr 73.385/1945. IV. számú minisztertanácsi előterjesztése Hiv. szám: 278.780/1945. BM.. IV/12. |
Magyar Belügyminiszter Úrnak,
Budapest.
Fenti számú leiratára válaszolva jelentem a következőket:
Osztályom illetékes közegei közül senki a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter Úr által sérelmezett eljárásról nem tud. Megállapításom szerint senki utasítást nem adott arra, hogy iskolai előadásokat politikai nyomozók látogassanak és ellenőrizzenek. Ha tehát ilyen eset mégis előfordult volna, úgy minden valószínűség szerint illetéktelen személyek -esetleg provokációs céllal - jelentek meg a politikai rendőrség nevével visszaélve az iskolákban.
Tekintettel arra, hogy a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter Úr a minisztertanácshoz intézett szóban forgó előterjesztésében a budapestvidéki tankerületi főigazgató egyoldalú felterjesztésére hivatkozva a tények kivizsgálása nélkül részesíti igen kemény bírálatban a politikai rendőrséget, kérem Miniszter Urat, kérje fel a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter Urat, hogy a minisztertanácshoz intézett előterjesztésében foglaltakra vonatkozó összes bizonyítékait bocsássa rendelkezésre. Közölje, hogy melyik iskolában, mikor jelentek meg a politikai rendőrség állítólagos kiküldöttei, az általuk felmutatott szolgálati jegyet otthagyták-e, ha igen, kérem annak bemutatását, ha nem, úgy az iskola tanárai bizonyára feljegyezték, hogy a szolgálati jegyen kinek az aláírása volt, mely hatóság pecsétje és név szerint kik voltak a megjelent személyek, s így ezeknek az adatoknak közlését kérem.
Mindaddig, amíg a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter Úr az általa sérelmezettekre vonatkozó bizonyítékait rendelkezésre nem bocsájtja, a minisztertanácshoz intézett előterjesztésben foglaltakat minden tárgyi alapot nélkülöző kijelentéseknek és a politikai rendőrség elleni indokolatlan támadásnak kell minősíteni.
Budapest, 1945. november 30.
| Péter Gábor osztályvezető |
MOL XIX - B - 1 - r - 224297 - 1946. (Magyar Országos Levéltár - Az államigazgatás felsőbb szervei - Belügyminisztérium - Elnöki főosztály - 224297/1946. számú ügyirat.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 12.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő