Vissza az iskolapadba?

A politikai rendőrség megjelenése az iskolákban

„A pestszenterzsébeti áll. fiúgimnáziumban éppen személyesen vezettem magánvizsgálatot, amikor az igazgató jelentette, hogy a politikai rendőrség két kiküldötte be akar menni a tanórákra. Az illetőket hozzám utasította. Két feltűnően fiatal férfi jelent meg előttem s kijelentette, hogy a politikai rendőrség nyomozói és a tanórákat ellenőrizni jöttek. Kérdésemre, hogy milyen célból, azt válaszolták, hogy a reakciót kell nyomozniuk. Figyelmükbe ajánlottam, hogy az iskolai tanórákon csak a tanügyi hatóság kiküldöttei jelenhetnek meg. Erre eltávoztak és írásbeli paranccsal jöttek vissza.”

Karóczkai Sándor rny. fhdgy. igazoló jelentése

MAGYAR ÁLLAMRENDŐRSÉG BUDAPESTI F?KAPITÁNYSÁGÁNAK
POLITIKAI RENDÉSZETI OSZTÁLYA
VI/k. csoport

299/eln./1946. Sz-hozTárgy: Karóczkai Sándor
rny. fhdgy. igazoló jelentése

Jelentés
Budapest, 1946. Február 15.

Jelentem, hogy a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium átiratában foglaltak megfelelnek a valóságnak. Mint a Pesterzsébeti pol. csop. vezetőjének bizalmas értesülése alapján tudomásomra jutott, hogy a pesterzsébeti polgári fiúiskola tanárai a tanulókat nem olyan szellemben tanítják, amelyet a demokratikus fejlődésünk megkövetel. A történelemórákon rendszerellenes hangot ütnek meg, és az ifjúságnak azt az óhaját, hogy a többi szervezetekhez hasonlóan demokratikus harci eszközüket e Fali Újságot meg akarják szerkeszteni, csírájában elfojtották. Ebben az antidemokratikus támadásban főképpen az iskola katolikus hitoktatója járt elöl.

E bizalmas jelentésből ügyiratot nem készítettem, hanem az átiratban megjelölt napokon a megjelölt nyomozókat küldtem az iskolába, azzal, hogy nézzenek utána, hogy a fenti dolgok megfelelnek-e a valóságnak. Megbíztam őket azzal, hogy nemcsak a tanárok véleményét, hanem az értelmesebb ifjúság véleményét is hallgassák meg.

Ezzel kapcsolatban feladatom volt még ebben az ügyben mivel ugyanebben az időben a csoport munkájához tartozott még az is, hogy a város területén defenzív munkát végezve B. hálózatot építsek ki, és ezért az elküldött nyomozókat megbíztam azzal is, hogy szerezzék meg valamilyen úton ha másképp nem, legálisan a tanárok névsorát, érdeklődjenek a tanulóktól lehetőleg az iskolán kívül a tanárok politikai beállítottsága felől, és szervezzenek maguk köré egy pár olyan embert, akik akár tudtukkal, akár tudatuk alatt értesítik a rendőrséget az esetleges jobboldali politikai szervezkedésrő.

Ugyanis ebben az időben a választások alkalmával erős pártagitáció folyt a kisgazdapárt részéről az iskolában, amelynek hangjai a revizionista és irredenta uszítások felé hajlottak. Szükséges volt tehát az ifjúság közé beépülve egy olyan hállózatott (!) megteremteni, amely gyökerében el bírja folytani az ezirányú szervezkedéseket.

Konkrétan arra, hogy az iskolákban is építsem ki a B. hállózatott (!), utasítást nem kaptam, csak az akkori külsőcsoport főnökség azt a feladatot bízta a csoportra, hogy Pesterzsébet területén minden szervezetben, egyesületben, gyárban stb. épüljön be. Ezen munkáról emlékezetem szerint írásbeli jelentést nyomozóimtól abban az időben nem kértem, mivel az ügy egész kezdeti stádiumban volt és ebben az időben történt áthelyezésem a VI/k. csoporthoz. Határozottan nem emlékszem arra, hogy az iskolában történt ellenőrzésekről tettem volna jelentést a külsőcsoport főnökségnek, ha tettem, csak szóbelileg Horváth Sándor rny. alezr. úrnak.

Kmft.

Karóczkay S.
Karóczkay Sándor rny. fhdgy.
ker. csop. vez.

MOL XIX - B - 1 - r - 224297 - 1946. (Magyar Országos Levéltár - Az államigazgatás fels?bb szervei - Belügyminisztérium - Elnöki f?osztály - 224297/1946. számú ügyirat.)

Ezen a napon történt július 01.

1903

Elindul az első Tour de France.Tovább

1904

Megkezdődnek a III. nyári olimpiai játékok St. Louisban.Tovább

1933

Építeni kezdik a lakihegyi adótornyot.Tovább

1990

Az NDK és az NSZK vám – és valutaunióra lép.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő