Roald Amundsen csapata először éri el a Déli-sarkot.Tovább
Vissza az iskolapadba?
„A pestszenterzsébeti áll. fiúgimnáziumban éppen személyesen vezettem magánvizsgálatot, amikor az igazgató jelentette, hogy a politikai rendőrség két kiküldötte be akar menni a tanórákra. Az illetőket hozzám utasította. Két feltűnően fiatal férfi jelent meg előttem s kijelentette, hogy a politikai rendőrség nyomozói és a tanórákat ellenőrizni jöttek. Kérdésemre, hogy milyen célból, azt válaszolták, hogy a reakciót kell nyomozniuk. Figyelmükbe ajánlottam, hogy az iskolai tanórákon csak a tanügyi hatóság kiküldöttei jelenhetnek meg. Erre eltávoztak és írásbeli paranccsal jöttek vissza.”
Források
Felterjesztés
Budapestvidéki Tankerület Főigazgatója
3369/1945-46.sz. | Tárgy: politikai rendőrség megjelenése az Mell. sz.: 1 drb. |
Miniszter Úr!
A pestszenterzsébeti áll. polg. fiúisk. igazgatója folyó évi nov. 6-án a következőket jelentette:
Folyó hó 5-én az iskolatörténeti naplóba ezt írtam: "A helyi politikai rendőrségtől J. József és P. Márton politikai nyomozók a tantestület névsorát kérték, az igazgató IV/b. történelmi óráját végighallgatták s kérték a "Fali Újság" megindítását." A bejegyzés a két megjelent személy előtt történt. Ezzel kapcsolatban tisztelettel az alábbiakat jelentem: A két közeg - megítélésem szerint 18-24 évesek - felszólításomra igazolták magukat, majd politikai pártállásomat kérdezték. "Ez nem tartozik magukra ... ehhez önöknek semmi közük" kijelentésemre a kérdést tovább nem feszegették. - Van-e az iskolában fali újság? - kérdésükre közöltem, hogy nincs, mert egyrészt ezt az ifjúság soha nem is említette, másrészt szerintem az nem 10-14 éves gyermekeknek való. - Bejöhetnek-e az órámra? - kérdésükre szíves meghívással válaszoltam. Egész órámat végighallgatták s jegyezgettek.
November hó 7-én a pestszenterzsébeti állami fiúgimnázium igazgatójától kaptam a következő jelentést: "Jelentem, hogy hivatalomban másodízben jelentek meg a helybeli rendőrség politikai nyomozói és a történelmi órák látogatására kértek engedélyt. Első alkalommal ezt a kérést elhárítottam azzal a megokolással, hogy az előadásokat csak főigazgatói engedéllyel látogathatják idegen, nem tanügyi hatóságok képviselői. Ma azonban szolgálati jeggyel jelent meg két politikai nyomozó s az éppen magánvizsgálatokon elnöklő Főigazgató Úrnak is bemutatták a mellékelt szolgálati jegyet, utána pedig a harmadik a. oszt.-ba be is mentek és az órát végig is hallgatták."
November hó 8-án a pestszenterzsébeti állami polgári leányiskola igazgatója a következőkről értesített: "Jelentem, hogy nov. 6-án a rendőrségtől megjelentek J. és K. Ferenc politikai nyomozók az iskolában. Kérdezősködtek, hogy milyen nehézségek vannak a tanítás körül, hogy állunk tankönyvek, tüzelő dolgában, készítenek-e a tanárok óravázlatot? -Ajánlották, hogy a Fali Újságot vezessük be. -Kérték, hogy egy történelem órát meghallgassanak. Dr. Ujj Ida történelem óráját látogatták meg a III. B. osztályban, ahova én vezettem be őket."
Amikor ezeket a Miniszter Úrnak jelentem, egyben hozzáfuzöm saját tapasztalataimat is.
Folyó hó 7-én a pestszenterzsébeti áll. fiúgimnáziumban éppen személyesen vezettem magánvizsgálatot, amikor az igazgató jelentette, hogy a politikai rendőrség két kiküldötte be akar menni a tanórákra. Az illetőket hozzám utasította. Két feltűnően fiatal férfi jelent meg előttem s kijelentette, hogy a politikai rendőrség nyomozói és a tanórákat ellenőrizni jöttek. Kérdésemre, hogy milyen célból, azt válaszolták, hogy a reakciót kell nyomozniuk. Figyelmükbe ajánlottam, hogy az iskolai tanórákon csak a tanügyi hatóság kiküldöttei jelenhetnek meg. Erre eltávoztak és írásbeli paranccsal jöttek vissza. Tudomásul vettem azzal, hogy nincs módomban megakadályozni őket szándékukban. Az írásbeli parancsot mellékelem.
A fenti adatok alapján tisztelettel kérem Miniszter Urat, Hogy a kérdést a Belügyminiszetr Úrral egyetértőleg méltóztassék tisztázni, mert ezek a sorozatos esetek, amelyeknek folytatására másutt is kilátások vannak, igen nagy nyugtalanságot és félelmet keltettek a tanárokban. Attól tartanak, hogy minden óvatosságuk ellenére és igazolt voltuk ellenére is kellemetlenségeknek lesznek kitéve, vagy pedig a fiatalkorú rendőrségi kiküldöttek esetleg beleavatkoznak a tanóra menetébe.
Amennyiben Miniszter Úr a Belügyminiszter Úrral a kérdést olyan módon rendezi, hogy a politikai rendőrség iskolai látogatásra jogosult, ezt kérem sürgős körrendeletben tudatni az iskolákkal, mert különben attól lehet tartani, hogy az iskolai igazgatók és a politikai rendőrség között nem kívánatos nézeteltérések támadnak. Ellenkező esetben a politikai rendőrség volna értesítendő a Belügyminiszter Úr által, hogy az iskolalátogatásait szüntesse be.
Budapest, 1945. november hó 9-én.
| Dr. Fodor Ferenc |
MOL XIX I 4 f 2-9 tétel 73385 1945. (Magyar Országos Levéltár Az államigazgatás felsőbb szervei Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanfelügyelőségek külső tanügyigazgatóságok 73385/1945. számú ügyirat)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 14.
Népszavazás kezdődik Sopron hovatartozásáról. A szavazók 65%-a Magyarországot választja, a város ezért megkapja a „Civitas...Tovább
Adolf Hitler utasítja a Wehrmacht főparancsnokságát, hogy kezdje meg a Norvégia elleni invázió előzetes tervezését (Weserübung hadművelet...Tovább
Magyarországgal együtt Albánia, Ausztria, Bulgária, Finnország, Írország, Jordánia, Kambodzsa, Laosz, Líbia, Nepál, Olaszország,...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő