A Deutsch család hatvani kastélyának sorsa a világháború után

„A kiküldetési rendeletre dr. Cser János min. tanácsos vezetésével eljáró bizottságban a hatvani Deutsch-kastélyt megvizsgáltam abból a szempontból, hogy hadirokkant otthon részére alkalmas-e. Hatvan 17 000 lakosú megyei város, Budapesttől autóval 1 óra alatt érhető el. Jelenleg 6 vonatpár közlekedik Budapest és Hatvan között. Több szempontból kívánatos, hogy a hadirokkantotthonok vidéken, kisebb városokban, Budapestet jól megközelíthető helyen helyeztessenek el, ezért Hatvan megyei város különösen alkalmas arra, hogy ott hadirokkantotthon létesüljön.”

Hatvani Deutsch-kastély igénybevétele hadirokkant otthon részére
Dr. Raksányi Árpád orvos előadó véleménye:
Bp., 1947. április 17.

A kiküldetési rendeletre dr. Cser János min. tanácsos vezetésével eljáró bizottságban a hatvani Deutsch-kastélyt megvizsgáltam abból a szempontból, hogy hadirokkant otthon részére alkalmas-e.
Hatvan 17 000 lakosú megyei város, Budapesttől autóval 1 óra alatt érhető el. Jelenleg 6 vonatpár közlekedik Budapest és Hatvan között. Több szempontból kívánatos, hogy a hadirokkantotthonok vidéken, kisebb városokban, Budapestet jól megközelíthető helyen helyeztessenek el, ezért Hatvan megyei város különösen alkalmas arra, hogy ott hadirokkantotthon létesüljön.

A hatvani Deutsch-örökösök tulajdonában volt kastély a város közepén van. A kastély főhomlokzata délkelet felé néz. A kastély előtt vonuló mackadam-út és a kastély között 15 méter mélységben előpark van. Két szép vasrácsos kapu vezet az előparkba.
Az épület 1 emeletes. A homlokzat közepén tágas kapuba jutni, amelynek keleti oldalába nyílik a tágas lépcsőház. Az emeleti előcsarnokból nyílik a középen lévő hatalmas, magas mennyezetű, erkélyes díszterem, jobbra-balra a belső udvar felé eső folyosó. Az emeleten 12, a padlástérben 1, a földszinten l9, összesen 32 világos, levegős szobába 150 hadirokkantat könnyen el lehetne helyezni. A szobákon kívül számos mellékhelyiség, többek között 7 W.C. és 8 fürdőhelyiség, ezek felszerelése azonban nagyrészt tönkrement. Hiányoznak az ajtók, az ablaküveg-keretek, a tapéták, a művészi cserépkályhák, a parkett-padlóburkolat kisebb része, továbbá a házi vízvezeték és a 150 voltos villanyvezeték.

Az épület földszintjének keleti részében jelenleg kb. 25 orosz tartózkodik, a nyugati szárnyat pedig a Hatvany-Deutsch örökösök közül dr. Nagy Endre vadászati felügyelő kezdte magának rendbe hozni.

A keleti szárny északi végében volt a nagy konyha, amelynek tűzhelyei nagyrészt tönkrementek. Az egész épület alá van pincézve. Az épület két szárnyától hátrafelé keletre van a gazdasági udvar, istálló kb. 12 számos állatra és 1 cselédlakás, amelyben dr. Nagy Endre cselédje lakik, a nyugati udvarban pedig 8 szobás személyzeti lakás van. A két szélső udvar között a középső udvaron nagy szökőkút épült. Az udvartól hátrafelé, északra a szabályos négyzet alakú, 3-4 hold nagyságú kertbe jutunk, ebből tovább lépcső vezet le a parkba, az 50 méter széles és 100 méter hosszú fasorba, amely irányította a kilátást a tágas, mind természetesebb park és tájkert, majd a messzeségbe olvadó szép táj felé.

A birtokhoz tartozó kb. 30 holdas park jobb (délkeleti) sarkában víztorony, tőle 50 méterre 4 méter boltozott tetejű, kövezett falú kútakna van, melyben a fenékbe 60 méterre lefúrt mélyfúrású kút majdnem földszint magasságig jó ivóvízzel tölti meg az aknát. A kútból 150 voltos elektromotoros dugattyú nyomja fel a vizet a víztoronyba, a dugattyú azonban elveszett. A hatalmas, üvegnélküli pálmaház mellett még megvan a benzinmotoros tartalék dugattyú, amely azonban szintén hiányos, nem üzemképes. A földben egy méter mélyen gazdag csőhálózat vitte mindenhova a vizet a magas víztartályból. A csőhálózat nagyrészt valószínűleg elavult, kicserélésre szorul.

A kút és pálmaház közelében 8-25 méter beton úszómedencét régen 5 óra alatt fel lehetett tölteni friss vízzel. Ez a szabad fürdő nagyon alkalmas lenne arra, hogy nyáron át a hadirokkantak mozgékonyságának és egészségének feljavítását szolgálja.
A parkból az utóbbi években sok fát elloptak, a fákat meglehetősen kiirtották, pedig azelőtt a park fái ellátták a kastélyt is, meg a park baloldalán létesített hatalmas virágkertészet 14 melegházát is. A melegházakhoz azonban még 20 vagon kokszot is hoztak évente. A melegházak üvegjeit elhordták. A melegházak körül még vagy 100 melegágy is volt, amelynek nagy részét már használatba vette a város, amely körülbelül 3 holdas nagy virágkertészetet üzembeállított. Ez a virágkertészet országos hírű volt. Főleg szegfűt, asparagust, de sok mindenféle más virágot is termeltek és szállítottak vonaton, autón, kocsikon a virágkereskedőknek.

Munkaképes hadirokkantak részére nem is lehet szórakoztatóbb és hasznosabb munkát találni a kereskedelmi kertészetnél. Az itteni kertészet maradhatna célszerűen a város kezelésében úgy, hogy a hadirokkantakat is foglalkoztatná. A kertészetben azelőtt 1 főkertész, 3 kertész, 2 bojtár és naponta 50 munkás dolgozott, tehát célszerű szervezés mellett kitűnően felhasználható lenne a hadirokkantak foglalkoztatására, a hadirokkantotthon önellátásának megközelítésére, sőt annak megvalósítására is, hogy Hatvanban hadirokkant-átképző kertészeti tanfolyamokat lehessen tartani. A foglalkoztató és önellátó hadirokkant-gondozás vezethetné vissza a még hadirokkant-otthoni gondozottakat az önellátó életbe.

A kereskedelmi kertészet a láda és cserépkészítéstől a könyvelésig vagy kivitel-irányításig oly sok más irányú képesség kialakításra is alkalmas, hogy az itt tanultak nagyon sokféle megélhetési lehetőséget tárnának fel a közreműködő hadirokkantak előtt. A hadirokkantakat nem a főváros felé, nem a kegyállások, hanem hasznos termelő foglalkozások, főleg a föld élelmes megművelése és a termelvények értékesítésének elsajátítása felé kell irányítani, erre a kereskedelmi kertészet a legtökéletesebb munkaág. Ez a Hatvany-Deutsch-kastély adottságainál fogva szinte eszményi módon alkalmas olyan hadirokkantotthon részére, ahol a hadirokkantotthon átmeneti hadirokkantotthona és átképző tanfolyama egységes vezetés alatt működhetne. Ez a vidéki hadirokkantotthon-típus felelne meg annak az elvnek, hogy hagy a hadirokkantak mozgékonyságát, munkaképességét, önbizalmát, életrevalóságát, jó anyagi helyzetét, önállóságát megteremtse. Alkalmas volna kórházból kikerültek üdültetésére, utókezelésére, de alkalmas lehet a hadirokkantak lelkiségének legjobb irányba való alakítására helyes vezetés mellett a testi-lelkiállapot, ösztön, érzelem, értelem, érzés, hangulat, gondolkozás, ítélet, akarat tökéletesítésére, a lélek nyilvánulásainak a mozgás, a munka és akaratközlés irányítására.

Ez a kastély és környezete hadigondozás céljára annyira alkalmas, hogy ha valamely sajnálatos okból mégsem volna felhasználható, akkor mását kellene keresni. A népjóléti tárca rendelkezésére bocsátott kastélyok közül azonban nincs több olyan, amely a város közepén volna, elegendő nagy ahhoz, hogy gazdaságosan fenntartható legyen és amely ilyen nagyvonalú kereskedelmi kertészettel volna kapcsolatos. Hadigondozási célra tehát ez a kastély a legmegfelelőbb.
A Hatvany-kastély más célra, mint hadigondozás, illetve hadirokkantotthon céljára kevésbé volna megfelelő. Kórháznak túl költséges átalakítást igényelne. Gyermekvédelmi célokra való igénybevétele esetén nem lehetne felhasználni a munkalehetőségeket, kisebb szervezetek részére túl nagy, magános részére túl fényűző. Hogy újra magánérdek szolgálatába állíttassák ez az épület és környéke, nem egyeztethető össze azzal, hogy a fényűző egyéni jómódról lemondjunk azért, hogy ennek árán tömegek nyomorán enyhítsünk.

A helyszíni szemle alkalmával kétségtelenül megállapítottuk, hogy a kastély hadirokkantotthon céljára kiválóan alkalmas. A rendbe hozásra azonban - a műszaki vélemény szerint - 500 000 forint kell. Valószínű, hogy a személyes vezetés és megfelelő munkapolitika mellett a fenntartás személyenként csak 1/3 annyiba kerülne, mint a budapesti hadirokkantotthonban. Személyenként és naponként 10.- forintnak számításba vétele mellett 150 hadirokkant gondozása itt egy évre 547 000.- forintba kerül.

A teendő tehát az volna, hogy a hadirokkantotthon céljára való birtokba vétel jogi vonatkozásainak elintézése után, helyreállítási munkálatokra a költségfedezet rendelkezésre álljon és a műszaki munka minél előbb megkezdődjék. E mellett gondoskodni kell arról, hogy az 547 000.- forint évi fenntartási költség a költségvetésbe beállíttassék.
Addig is, amíg a megfelelő költségfedezetek nem állnak rendelkezésre, meg kellene állapodni a várossal, hogy az odautalt hadirokkantakat a kertészetben alkalmazza. Arra alkalmas, munkabíró hadirokkantak már a helyreállítási munka előtt is odautalhatók lennének, hogy ott az építkezésnél és kertészetnél munkához jussanak. 
[...]

Ezen a napon történt augusztus 20.

1938

A gödi fészekben megtartott munkás–paraszt sporttalálkozó antifasisz-ta tüntetéssé változott.Tovább

1953

Százezer néző jelenlétében megnyitotta kapuit a Népstadion (mai neve: Puskás Ferenc Stadion). Befogadóképessége megközelítette a 100 ezer...Tovább

1961

Megnyílt Budapest első számú nyári szórakozóhelye, a Budai Ifjúsági Park. Nemcsak az első alkalommal, de a későbbiekben is nagyjából 2000–...Tovább

1963

Az utolsó falut (Aporliget) is bekötötték a villamos-energia hálózatba.Tovább

1969

A tisztavatást első alkalommal rendezték meg a Parlament előtt (egészen 2006-ig).Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő