A Szovjetunió elfoglalja a három balti államot: Észtországot, Lettországot és Litvániát.Tovább
A Deutsch család hatvani kastélyának sorsa a világháború után
„A kiküldetési rendeletre dr. Cser János min. tanácsos vezetésével eljáró bizottságban a hatvani Deutsch-kastélyt megvizsgáltam abból a szempontból, hogy hadirokkant otthon részére alkalmas-e. Hatvan 17 000 lakosú megyei város, Budapesttől autóval 1 óra alatt érhető el. Jelenleg 6 vonatpár közlekedik Budapest és Hatvan között. Több szempontból kívánatos, hogy a hadirokkantotthonok vidéken, kisebb városokban, Budapestet jól megközelíthető helyen helyeztessenek el, ezért Hatvan megyei város különösen alkalmas arra, hogy ott hadirokkantotthon létesüljön.”
Magyar Földmívelésügyi Miniszter 187.549/1946. VIII. 1. sz. határozata:
A Hatvan megyei városban lévő br. Hatvany-Deutsch-féle kastély felhasználásáról
A Heves vármegyei Hatvan megyei városban lévő az 1945:VI. törvénycikkel törvényerőre emelt 600/1945. ME. sz. rendelet végrehajtása során megváltott br. Hatvan-Deutsch-féle a kastélyt és melléképületeit, valamint a hozzátartozó mintegy 34 kh. kiterjedésű parkot a 2400/1945. FM. sz. rendelet 12. §-a alapján a Hevesvármegyei Földbirtokrendező Tanács által később megállapítandó kiterjedésben és telekkönyvi megjelöléssel kórház céljára a népjóléti minisztérium részére kijelölöm akként, hogy a szóban lévő ingatlan tulajdonjoga az 5.600/1945. FM. sz. rendelet 62-67. §-aiban foglalt rendelkezések szerint a magyar államkincstár javára kebeleztessék be, az ingatlannak az említett célra való felhasználásáról pedig a népjóléti miniszter úr intézkedjék.
A juttatott ingatlanokért a később megállapítandó összegben és fizetési feltételek mellett a Földbirtokrendező Alap részére fizetendő megváltási ár a népjóléti miniszteri tárcát terheli. A népjóléti miniszter úr által erre kijelölt szerv a jelen határozatom kézbesítését követő 15 napon belül a Hatvan város földigénylő bizottságával együtt eljárva, ingó és ingatlan leltár felvétele mellett köteles az ingatlant birtokba venni és az ingatlan alkotórészeinek további megszerzéséről a jó gazda gondosságával gondoskodni.
Abban az esetben:
ha a juttatott az ingatlant nem az említett kórház céljára használja fel, vagy
ha az ingatlant a jelen határozatom kézbesítését követő 1 éven belül nem használja fel, vagy legalább a felhasználásra irányuló előkészületeket nem teszi meg és a szükséges tőkebefektetéseket nem végzi el, továbbá
ha a kezelése alatt az épületek állaga gondatlansága folytán leromlik és végül
ha a juttatott maga, vagy ennek engedélyével, illetőleg engedélye nélkül, de a köteles őrizet elhanyagolása miatt más a park fáit kiirtja,
az ingatlan birtokából a juttatott kimozdítása az időközben végzett javítási, átalakítási, vagy egyéb munkálatok költségeinek megtérítése nélkül elrendelhető. Ebben az esetben az esetleg okozott kár a kimozdított által a Földbirtokrendező Alap részére megtérítendő.
Felhívom a t. Tanácsot, a Hevesvármegyei Földbirtokrendező Tanácsot és Hatvan város földigénylő bizottságát, hogy az általam a fenti célra kijelölt kastélyra, valamint a hozzátartozó melléképületekre és parkra vonatkozóan a felhasználás tekintetében a rendelkezést mellőzze.
Felhívom továbbá a t. Tanácsot, hogy az illetékes megyei Földbirtokrendező Tanácsnál és Községi Földigénylő Bizottságnál a jelen határozatom végrehajtását és pontos betartását ellenőriztesse.
E határozatomat tudomásulvétel végett a népjóléti és a belügyminiszter úrral, továbbá Hatvan megyei város polgármesterével, valamint a hatvani gazdaképző iskolával, tudomásulvétel és végrehajtás végett pedig az illetékes megyei földbirtokrendező tanáccsal és községi földigénylő bizottsággal egyidejűleg közöltem.
Budapest, 1946. október hó 11.
Dobi István s. k.
földművelésügyi miniszter
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 17.
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő