Megindul Pearl Harbor felé az 1. japán légiflotta.Tovább
A Deutsch család hatvani kastélyának sorsa a világháború után
„A kiküldetési rendeletre dr. Cser János min. tanácsos vezetésével eljáró bizottságban a hatvani Deutsch-kastélyt megvizsgáltam abból a szempontból, hogy hadirokkant otthon részére alkalmas-e. Hatvan 17 000 lakosú megyei város, Budapesttől autóval 1 óra alatt érhető el. Jelenleg 6 vonatpár közlekedik Budapest és Hatvan között. Több szempontból kívánatos, hogy a hadirokkantotthonok vidéken, kisebb városokban, Budapestet jól megközelíthető helyen helyeztessenek el, ezért Hatvan megyei város különösen alkalmas arra, hogy ott hadirokkantotthon létesüljön.”
Magyar Földmívelésügyi Miniszter 187.549/1946. VIII. 1. sz. határozata:
A Hatvan megyei városban lévő br. Hatvany-Deutsch-féle kastély felhasználásáról
A Heves vármegyei Hatvan megyei városban lévő az 1945:VI. törvénycikkel törvényerőre emelt 600/1945. ME. sz. rendelet végrehajtása során megváltott br. Hatvan-Deutsch-féle a kastélyt és melléképületeit, valamint a hozzátartozó mintegy 34 kh. kiterjedésű parkot a 2400/1945. FM. sz. rendelet 12. §-a alapján a Hevesvármegyei Földbirtokrendező Tanács által később megállapítandó kiterjedésben és telekkönyvi megjelöléssel kórház céljára a népjóléti minisztérium részére kijelölöm akként, hogy a szóban lévő ingatlan tulajdonjoga az 5.600/1945. FM. sz. rendelet 62-67. §-aiban foglalt rendelkezések szerint a magyar államkincstár javára kebeleztessék be, az ingatlannak az említett célra való felhasználásáról pedig a népjóléti miniszter úr intézkedjék.
A juttatott ingatlanokért a később megállapítandó összegben és fizetési feltételek mellett a Földbirtokrendező Alap részére fizetendő megváltási ár a népjóléti miniszteri tárcát terheli. A népjóléti miniszter úr által erre kijelölt szerv a jelen határozatom kézbesítését követő 15 napon belül a Hatvan város földigénylő bizottságával együtt eljárva, ingó és ingatlan leltár felvétele mellett köteles az ingatlant birtokba venni és az ingatlan alkotórészeinek további megszerzéséről a jó gazda gondosságával gondoskodni.
Abban az esetben:
ha a juttatott az ingatlant nem az említett kórház céljára használja fel, vagy
ha az ingatlant a jelen határozatom kézbesítését követő 1 éven belül nem használja fel, vagy legalább a felhasználásra irányuló előkészületeket nem teszi meg és a szükséges tőkebefektetéseket nem végzi el, továbbá
ha a kezelése alatt az épületek állaga gondatlansága folytán leromlik és végül
ha a juttatott maga, vagy ennek engedélyével, illetőleg engedélye nélkül, de a köteles őrizet elhanyagolása miatt más a park fáit kiirtja,
az ingatlan birtokából a juttatott kimozdítása az időközben végzett javítási, átalakítási, vagy egyéb munkálatok költségeinek megtérítése nélkül elrendelhető. Ebben az esetben az esetleg okozott kár a kimozdított által a Földbirtokrendező Alap részére megtérítendő.
Felhívom a t. Tanácsot, a Hevesvármegyei Földbirtokrendező Tanácsot és Hatvan város földigénylő bizottságát, hogy az általam a fenti célra kijelölt kastélyra, valamint a hozzátartozó melléképületekre és parkra vonatkozóan a felhasználás tekintetében a rendelkezést mellőzze.
Felhívom továbbá a t. Tanácsot, hogy az illetékes megyei Földbirtokrendező Tanácsnál és Községi Földigénylő Bizottságnál a jelen határozatom végrehajtását és pontos betartását ellenőriztesse.
E határozatomat tudomásulvétel végett a népjóléti és a belügyminiszter úrral, továbbá Hatvan megyei város polgármesterével, valamint a hatvani gazdaképző iskolával, tudomásulvétel és végrehajtás végett pedig az illetékes megyei földbirtokrendező tanáccsal és községi földigénylő bizottsággal egyidejűleg közöltem.
Budapest, 1946. október hó 11.
Dobi István s. k.
földművelésügyi miniszter
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 26.
Theodore Roosevelt bevezeti a Hálaadás ünnepét.Tovább
New Yorkban, a „Hollywood Theater” filmszínházban bemutatják Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével a „Casablanca” című filmet...Tovább
A magyar országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt.Tovább
Az ENSZ közgyűlése ismét napirendre tűzi a „magyar kérdést”.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő
