India és Pakisztán békeszerződést írnak alá.Tovább
A Deutsch család hatvani kastélyának sorsa a világháború után
„A kiküldetési rendeletre dr. Cser János min. tanácsos vezetésével eljáró bizottságban a hatvani Deutsch-kastélyt megvizsgáltam abból a szempontból, hogy hadirokkant otthon részére alkalmas-e. Hatvan 17 000 lakosú megyei város, Budapesttől autóval 1 óra alatt érhető el. Jelenleg 6 vonatpár közlekedik Budapest és Hatvan között. Több szempontból kívánatos, hogy a hadirokkantotthonok vidéken, kisebb városokban, Budapestet jól megközelíthető helyen helyeztessenek el, ezért Hatvan megyei város különösen alkalmas arra, hogy ott hadirokkantotthon létesüljön.”
Hatvany-féle kastély részbeni átengedése a Hatvani Népi Kollégiumnak
A Hadigondozási főosztály feljegyzése, Bp., 1947. július 7.
A Hatvani Népi Kollégium Pártfogó Testülete írásbeli beadványában [...] az iránt folyamodik, hogy a kastély [...] egy részér a Hatvani Népi Kollégiumnak engedjük át. [...] Az osztályon az a vélemény alakult ki - és ezt az érdekeltekkel közöltük is - hogy a kért épületrészt át lehet, sőt át kell adnunk azzal a feltétellel, hogy a Kollégium vállalja el az egész épület (ingatlan) gondnokságát és ott akadályozza meg a további rongálást és pusztításokat.
A közelmúltban lezajlott költségvetési tárgyalások meggyőztek arról, hogy a minisztérium 1947/48. évi költségvetése alapján újabb hadigondozási intézményeket létesíteni nem fogunk tudni. A hároméves terv nyújt ugyan némi reményt céljaink megvalósítására, de mivel a terv három évre elosztva kívánja a tervezett feladatok fedezetét biztosítani, ezen a vonalon sem remélhetjük, hogy ez évben a Hatvany-kastélyban hadigondozási intézményt tudjunk létesíteni.
Az ideiglenes átadás feltételei a következők:
1. A Kollégium vezetősége tartozik az egész ingatlan gondnoksági teendőit ellátni és az egész épület, valamint a Kollégium által igénybevett épületrész állagának megőrzéséről a jó gazda gondosságával felügyelni és gondoskodni.
2. Ha a Földművelésügyi Minisztérium a kastély megváltási árát megállapítja, a Kollégium által elfoglalt részek után arányosan kell vállalnia a megváltási ár megfelelő részével arányban álló lakbért.
3. Köteles az átengedett lakrészekben és mellékhelyiségekben a használhatáshoz szükséges javításokat saját költségén elvégezni olyanképen, hogy a kastély műemlék jellege minden tekintetben megóvassék.
4. Az átengedés szerződés útján, bérleti határidő kikötése nélkül, de egyéves felmondás kikötése mellett történik, amikor is a Kollégium által végeztetett olyan építtetési költségeit, amelyek az otthonná alakítás céljának is megfelelnek, a lakbér elszámolásakor figyelembe veszem.
Ha a szerződés felbontódik, a Kollégium kívánatra köteles a saját céljaira eszközölt átalakításokat saját költségén eredeti állapotába visszaállítani.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 03.
1970
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő