Megalakul a Magyar Turista Szövetség (MTSZ). Elnökének gróf Teleki Sándort jelölik. Mire a lényegi munkát elkezdhették volna, kitört az...Tovább
Gróf Széchenyi Ödön, a magyar mágnás és a török főúr
„Szemeink előtt elvonul eredményes munkásságának képe s megremeg a szívünk, ha arra gondolunk, hogy nincs többé. [...] Minden tűzoltót, aki egyszer vele találkozott, örökre magához bilincselt Szinte elfeledtük, hogy a nagynevű magyar mágnás a török főúr, a hatalmas táborszernagy van velünk. [...] és az itt maradt generáció nem tehet mást, mint folytatja az építő munkát ott, ahol ő abbahagyta, abban az irányban, amint ő megkezdte és azzal a czélzattal, amivel ő akarta: naggyá tenni a tűzoltói munkával is édes hazánkat, Magyarországot."
Az önkéntes tűzoltóság nyolcvan éves fennállásának ünneplése az országzászlónál
1942. július 26.
A budapesti önkéntes tűzoltóság fennállásának nyolcvanadik évfordulóját, valamint huszonötezredik tűzőrségét ünnepelte vasárnap az Ereklye Országzászlónál, ahova azért vonult ki, hogy a mai küzdelmes időknek megfelelően Országzászló őrszolgálattal emelje ki nyolc évtizedes munkájában nemzeti hivatásának szerepét. A legutóbbi kormányrendelet három csoportba osztotta a magyarországi tűzoltószervezeteket: a hivatásos, az önkéntes és a gyári tűzoltóságokra. A testületek azonos formaruhát kaptak, azzal a megkülönböztetéssel, hogy a hivatásos tűzoltók hajtókája piros, az önkénteseké kéké, végül a gyáriaké zöld színű lett.
A kékhajtókás, önkéntes tűzoltóság tekinthet hazánkban a legrégibb múltra vissza; még Széchenyi Ödön, Széchenyi István fia, aki mint később Széchenyi basa a törökországi tűzoltóság megszervezője lett, alapította 1862-ben. Nagy harcot kellett vívnia az akkori osztrák helytartótanáccsal, mely az első magyar tűzoltótestületben is hazafias megmozdulást látott és azért annak felállítását nem engedélyezte, mint ahogy is a testület később az államfenntartó munkának lett hordozója. Tagjai önzetlenül teljesítettek szolgálatot, „felebaráti szeretet tudatából - mint ahogy azt gróf Széchenyi Ödön által kiadott szabályzat előírja - és a becsületes munka szerzeményeinek tűzvésztől való megmentésére, megóvására vállalkoztak".
Régi, nyolcvan éves, még néhai alapítója által adományozott és akkor felszentelt lobogója alatt vonult fel a tűzoltóság százada az Országzászló elé, melyet a székesfővárosi tűzoltóság zenekara kísért őrségváltásra. Ott voltak az őrségváltáson a tűzoltóság parancsnokai, régebbi tagjai és számos közéleti személyiség is. A Himnusz és a Hiszekegy elhangzása után az önkéntes tűzoltóság tisztikara nevében nemes Falussy Károly újította meg a három tűzoltó parancsra tett fogalmat, mely szerint ezek: az Istenben való hit és a családi élet szentsége, a magyar Hazához és a magyar röghöz való törhetetlen ragaszkodás és végül a törvények és hagyományok tisztelete. „Feladatunk - mondott még -, hogy hazánkat a mai vérzivataros időkben, amikor harcolunk a bolsevizmus letöréséért, óvjuk a különböző szélsőséges törekvések ellen, a nemzeti és erkölcsi törvényekhez ragaszkodó, erőslelkű és erősszívű polgárokat neveljünk." - Ezután az EONB nevében Preszly Lóránt ny. ezredes köszöntötte az önkéntes tűzoltóságot, kiemelve, hogy szolgálatuk valóságos
.Végül a Szózat hangjai mellett feltűzte a régi zászlóra az EONB elismerését, az Országzászló zászlóérmét, melyet meghajtva a tűzoltószázad feszes díszmenetben vonult el az Országzászló előtt.
Jelzet: MNL OL K 418 a. sorozat, XXIV. évf., 198. sz., 2. kiadás, 1942. július 26. vasárnap, 2. oldal.- Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Polgári kori kormányhatósági levéltárak - Sajtó Levéltár - Magyar Távirati Iroda Napi tudósítások.- Eredeti, gépelt tudósítás.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 30.
1913
1918
Alakuló ülését tartja Budapesten az Ifjúmunkások Országos Szövetsége (IOSZ), amely a munkáshatalomért folyó harcot tűzi ki célul. Központi...Tovább
1939
A Szovjetunió megtámadja Finnországot. (Ez az ún. téli háború.)Tovább
1963
Budapesten átadják az első gyalogos aluljárót az Astoriánál.Tovább
1990
Hivatalosan is befejeződik a berlini fal bontása.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő