A Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege kivonul a Felvidékről; a Szlovák Tanácsköztársaság bukása.Tovább
Gróf Széchenyi Ödön, a magyar mágnás és a török főúr
„Szemeink előtt elvonul eredményes munkásságának képe s megremeg a szívünk, ha arra gondolunk, hogy nincs többé. [...] Minden tűzoltót, aki egyszer vele találkozott, örökre magához bilincselt Szinte elfeledtük, hogy a nagynevű magyar mágnás a török főúr, a hatalmas táborszernagy van velünk. [...] és az itt maradt generáció nem tehet mást, mint folytatja az építő munkát ott, ahol ő abbahagyta, abban az irányban, amint ő megkezdte és azzal a czélzattal, amivel ő akarta: naggyá tenni a tűzoltói munkával is édes hazánkat, Magyarországot."
A m. kir. közmunka és közlekedési minisztérium levele az építendő siklóról Wenckheim Béla belügyminiszternek
Buda, 1868. február 25.
| |
MAGYAR KIR. KÖZMUNKA ÉS
KÖZLEKEDÉSI MINISTERIUM
1780. sz.
Nagyméltóságú báró, Miniszter Úr!
A budai vár oldalában felállítandó sikló tervezete műszakilag átvizsgáltatván, van szerencsém azt vonatkozólag folyó évi február 7-én 303 eln. sz. a. kelt becses átiratára a közleményekkel együtt azon megjegyzés mellett tisztelettel áttenni, hogy a sikló szerkezete ellen műszaki szempontból ellenvetés nincsen ugyan, azonban a biztonság érdekében alkalmazott ruganyban tartott fogó készletre nézve megjegyzendő, hogy nagyobb biztonság tekintetéből kívánatos volna minden kocsinak két ily fogó párral való ellátása.
A kocsik tervezett szerkezete, továbbá a biztonság tekintetéből nem nyújt elegendő megnyugvást. Mert a rajz szerint a kocsi súlypontja majdnem azon tengely felett fekszik, mely Pest felé esik. Emiatt a kocsi azon ütés következtén, mely a húzó kötélnek elszakadása esetében a fogó készlet által okoztatnék, tökéletesen fölbukhatnék a siklón, nagy sebességgel lecsúsznék és bizonyosan összezúzatnék. Szükséges lesz ennél fogva az említett tengelyt a kocsinak Pest felé eső szélihez közelebb helyeztetni, mint az a rajzban terveztetik, vagy mi legjobb volna, e tengelyt a kocsinak nevezett szélire alkalmaztatni.
Különben, van szerencsém Nagyméltóságodat tisztelettel fölkérni, hogy a kiküldendő vegyes bizottmány tárgyalásának napját tudatni szíveskedjék a végből, hogy ezen minisztérium részéről is a műszaki érdeket képviselő közeget küldhessek ki.
Midőn végül még a szóban levő vállalatot, mint olyat, mely a közönség érdekeit a budai várrali könnyű és olcsó közlekedés tekintetéből jelentékenyen előmozdítja, Nagyméltóságodnak a legmelegebben ajánlanám, még különösen. [!] Az iránt van szerencsém Nagyméltóságodat megkeresni, hogy a vállalkozókat a részletes terveknek a munka megkezdése előtti bemutatására felszólítani, és hogy a vállalat nemsokára remélhető létesítésekor a megnyitás előtt eszközlendő bizottmányi vizsgálat megtartásának idejéről eleve értesítést adni szíveskedjék.
Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem nyilvánítását
Budán [1]868 évi február hó 25-e
A miniszter távollétében
Hollán [?]
Nagyméltóságú báró Wenckheim Béla úrnak
magyar kir. belügyminiszternek
Jelzet: MNL OL K 148-1868-10610-(1780/eln.-1868) - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Polgári kori kormányhatósági levéltárak. Belügyminisztériumi levéltár. Belügyminisztérium. Elnöki iratok. - Eredeti, kézzel írt, aláírással ellátott átirat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 07.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő