Párizsban meggyilkolják Jean Jaurès francia pacifista politikust, a világháborús részvétel elleni tiltakozó mozgalom vezetőjét.Tovább
Gróf Széchenyi Ödön, a magyar mágnás és a török főúr
„Szemeink előtt elvonul eredményes munkásságának képe s megremeg a szívünk, ha arra gondolunk, hogy nincs többé. [...] Minden tűzoltót, aki egyszer vele találkozott, örökre magához bilincselt Szinte elfeledtük, hogy a nagynevű magyar mágnás a török főúr, a hatalmas táborszernagy van velünk. [...] és az itt maradt generáció nem tehet mást, mint folytatja az építő munkát ott, ahol ő abbahagyta, abban az irányban, amint ő megkezdte és azzal a czélzattal, amivel ő akarta: naggyá tenni a tűzoltói munkával is édes hazánkat, Magyarországot."
Havas Sándor belügyminiszteri osztálytanácsos megbízatása a tervezett sikló vegyes bizottsági teendőinek vezetésével
Buda, 1868. [?]
Magyar kir. Belügyminiszteri Elnökség
602. sz. 1868.
eln.
Tárgy: A budai cs. k. hadfőparancsnokság és gróf Széchényi Ödön által fölállíttatni tervezett sikló ügyében
I.
Ngos Havas Sándor belügym[iniszter] osztálytanácsos Úrnak
A mint N[agysá]god előtt tudva van, gróf Széchényi Ödön azon kérelemmel fordult hozzám, hogy az általa a budai vár oldalában fölállíttatni tervezett siklóhoz szükségelt tér megvizsgálása 's meghatározása végett, egy polgári 's katonai hatósági küldöttekből álló vegyes bizottmány küldetnék ki.
Miután gróf Széchényinek sz. k. Buda város közönsége által is támogatott fennebbi kérelme teljesítéséhez, a maga részéről már mind a budai cs. kir. hadfőparancsnokság, mind a m. kir. közlekedési minisztérium hozzájárult: azt szintén teljesíteni kívánván, részemről az érintett czélra alakulandó bizottmány tagjául ezennel Ngodat küldöm ki, egyszersmind a bizottmányi teendők vezetésével is megbízván.
Miről Ngodat a kérdéses siklóra vonatkozó tervrajzoknak, továbbá az annak fölállítását illetőleg gróf Széchényi és sz. kir. Buda város tanácsa közt létrejött felvételi pontozatok, valamint az utóbbi által ez ügyben hozott határozat másolatának ide zárása mellett oly hozzáadással értesítem, hogy a helyszíni szemlének gróf Széchényi közbejöttével leendő megtartására f. hó 23-ik napját találtam kitűzendőnek.
Egyszersmind megjegyzem, hogy a közlekedési minisztérium, valamint a nevezett város részéről kiküldendő bizottmányi tagok, úgyszintén gróf Széchényi is arra fognak utasíttatni, hogy a bizottmányi működés megkezdése tekintetébőli összejövetel helye 's közelebbi ideje iránt Nagyságoddal tegyék magukat előlegesen érintkezésbe. Ellenben az említett hadfőparancsnokság által kiküldött lovag Joëlsan Robert cs. k. mérnökkari őrnagy és a budai katonai mérnökkar igazgatója oda levén utasítva, hogy a bizottmány összejövetelének helye 's idejéről innen leendő értesíttetését várja be, czélszerű lesz, ha őt e tekintetben Ngod közvetlenül értesítendi.
A bizottmány eljárása eredményének tudomásomra juttatását annak idején elvárom.
[1]868
Budán III.
II.
Közlekedési 's közmunka miniszter úrnak
Midőn a gróf Széchényi Ödön által, a budai vár oldalában fölállíttatni tervezett siklóhoz szükségelt tér megvizsgálására 's meghatározására kiküldetni kért vegyes bizottmány tárgyalásának napjául f. hó 23-ikát egyúttal kitűzöm: egyszersmind van szerencsém erről Nmgodat [...] hó 25-én 1780 sz. a. kelt becses irata folytán oly kéréssel értesíteni, hogy a bölcs vezetése alatt álló minisztérium részéről kiküldendő bizottmányi tagot oda utasítani méltóztassék, hogy a bizottmányi működés megkezdése tekintetébőli összejövetel helye és közelebbi időpontja iránt az általam kiküldött, 's egyszersmind a bizottmányi teendők vezetésével is megbízott Havas Sándor belügyminisztériumi osztálytanácsossal tegye magát érintkezésbe.
[1]868
Budán III.
III.
Sz. k. Buda város közönségének
A gróf Széchényi Ödön által, a budai vár oldalában tervezett sikló felállítása ellen az itteni cs. k. hadfőparancsnokságnak elvileg észrevétele nem levén, részemről pedig e vállalatot közlekedési miniszter úrral együtt pártolandónak találván: a kérdéses siklóhoz szükségelt tér megvizsgálására 's meghatározására gróf Széchényi, valamint a (czím) által is kiküldetni kért vegyes bizottmány összeállítása iránt intézkedtem, 's egyszersmind a bizottmányi tárgyalás határnapjául f. hó 23-ikát kitűztem.
Miről a (czímet) f. évi január hó 24-én 767 sz[ám] a[latt] kelt fölterjesztvénye kapcsán oly fölhívással értesítem, hogy a fennebbi bizottmányban leendő képviseltetése iránt, szintén intézkedjék, 's a részéről kiküldendő bizottmányi tagokat oda utasítsa, hogy a bizottmányi működés megkezdése tekintetébőli összejövetel helye 's közelebbi időpontja iránt, a vezetésem alatt álló minisztérium részéről általam kiküldött, 's egyszersmind a bizottmányi teendők vezetésével is megbízott Havas Sándor osztálytanácsos úrral tegyék magokat érintkezésbe.
Végül megjegyzem, hogy ez ügyben gróf Széchényi Ödönt egyúttal közvetlenül értesítem.
IV.
M[éltósá]gos Gróf Széchényi Ödön Úrnak
Múlt hó 4-én hozzám benyújtott beadványra vonatkozólag van szerencsém Mgodat értesíteni, hogy az általa a budai vár oldalában tervezett sikló fölállítása ellen a budai cs. kir. hadfőparancsnokságnak elvileg észrevétele nem levén, 's a kérdéses vállalatot részemről, közlekedési miniszter úrral együtt pártolandónak találván: egyúttal a Mgod által, az érintett siklóhoz szükségelt tér megvizsgálása s meghatározása végett kiküldetni kért vegyes bizottmány összeállítása iránt intézkedtem, 's ezen bizottmány által az illető helyszíni szemlének Mgod közbejöttével leendő megtartására f. hó 23-ik napját tűztem ki.
E célból szíveskedjék Mgod magát a bizottmány összejövetelének helye 's közelebbi időpontja iránt a vezetésem alatt álló minisztérium részéről általam kiküldött 's egyszersmind a bizottmányi teendők vezetésével is megbízott Havas Sándor osztálytanácsos úrral érintkezésbe tenni.
Egyúttal tudatni kívántam Mgoddal, hogy a m. k. közlekedési 's közmunka részéről a sikló tervezett szerkezetére nézve némely észrevételek tétettek. Nevezetesen a biztonság érdekében alkalmazott ruganyban tartott fogó készletre nézve megjegyeztetett, miszerint nagyobb biztonság tekintetéből kívánatos volna, hogy mindegyik kocsi két ily fogó párral láttatnék el; továbbá, hogy a kocsik tervezett szerkezete biztonsági tekintetben azért sem nyújt elegendő megnyugvást, mert a rajz szerint a kocsi súlypontja majdnem azon tengely fölött fekszik, mely Pest felé esik, s e miatt a kocsi azon ütés következtében, mely a húzó kötélnek elszakadása esetében a fogókészlet által okoztatnék, tökéletesen fölbukhatnék, a siklón nagy sebességgel lecsúsznék, 's bizonyosan összezúzatnék, miért is szükséges lesz az említett tengelyt a kocsinak Pest felé eső széléhez közelebb helyeztetni, mint az a rajzban terveztetik, vagy mi legjobb volna, e tengelyt a kocsinak nevezett szélére alkalmaztatni.
Végül fölhívom Mgodat, hogy a kérdéses sikló felállítása esetére, a részletes terveket a munka megkezdése előtt hozzám bemutatni szíveskedjék.
[1]868
Budán, III.
Jelzet: MNL OL K 148-1868-10610-(602/eln.-1868) - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Polgári kori kormányhatósági levéltárak. Belügyminisztériumi levéltár. Belügyminisztérium. Elnöki iratok.- Eredeti, kézzel írt, aláírás nélküli levél.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 31.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő