Tűzszünet Palesztinában, véget ér az első arab-izraeli háború.Tovább
Gróf Széchenyi Ödön, a magyar mágnás és a török főúr
„Szemeink előtt elvonul eredményes munkásságának képe s megremeg a szívünk, ha arra gondolunk, hogy nincs többé. [...] Minden tűzoltót, aki egyszer vele találkozott, örökre magához bilincselt Szinte elfeledtük, hogy a nagynevű magyar mágnás a török főúr, a hatalmas táborszernagy van velünk. [...] és az itt maradt generáció nem tehet mást, mint folytatja az építő munkát ott, ahol ő abbahagyta, abban az irányban, amint ő megkezdte és azzal a czélzattal, amivel ő akarta: naggyá tenni a tűzoltói munkával is édes hazánkat, Magyarországot."
a.
Széchenyi Ödön budapesti tűzoltó parancsnok folyamodványa országos tűzoltó igazgatóvá történő kinevezésére
Buda, 1873. augusztus 19.
[...]
10.
Olvastatott gróf Széchenyi Ödön budapesti tűzoltó parancsnoknak a miniszterelnök úrhoz benyújtott folyamodványa, melyben magát országos tűzoltó igazgatónak megfelelő díjazással kéri kineveztetni.
Ezen folyamodvány a Budapesten fen[n]álló tűzvédrendszabályok kipuhatolása és egyúttal a folyamodásra nézve javaslattétel végett kiadatni határoztatott belügyminiszter úrnak.
[...]
Jelzet: MNL OL K 27-1873. augusztus 19. 42. ülés, 10. napirendi pont. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1867-1944. - Eredeti jegyzőkönyv.
b.
A belügyminiszter előterjesztése gróf Széchenyi Ödönnek a budapesti államépületek tűzvédelmi felügyeletével történő díjazására
Buda, 1874. július 23.
[...]
4.
Belügyminiszter úr előterjesztette, hogy gróf Széchenyi Ödön, budapesti tűzoltó parancsnoknak felterjesztése, melyben magát a budapesti államépületek tűzvédi felügyeletével megbízatni kéri, a múlt évi augusztus hó 19-én kelt minisztertanácsi határozattal javaslattétel végett hozzá utasíttatott.
Miután gróf Széchenyi kineveztetésének fő czélja az volna, hogy ő a budapesti államépületek közbiztonsági felügyeletével megbízatnék, mindenekelőtt igyekezett magának tájékozást szerezni arra nézve, hogy milyen államépületek léteznek a fővárosban. Az egyes minisztériumoktól nyert adatok szerint az itteni államépületek közel 15 millió forintnyi, tehát oly nevezetes értéket képviselnek, melynél fogva indokolva látszik, hogy azoknak tűzvész elleni megvédése érdekében némi pénzáldozat hozassék.
Ő ennél fogva javaslatba hozza, hogy gróf Széchenyi Ödön, kinek úgy a budapesti, mint a vidéki tűzvédség szervezése körül kitűnő érdemei vannak, az említett minőségben megfelelő czím és hatáskörrel, s 2000 ft évi fizetés és 400 ft kocsi átalányból álló díjazással kineveztessék.
A tett javaslat elfogadtatván, belügyminiszter úr fölhatalmaztatott, hogy ezen összeget a jövő évi költségvetésbe fölvegye, s gróf Széchenyi kineveztetése esetében a hatáskörét szabályozó megfelelő utasítással ellássa.
[...]
Jelzet: MNL OL K 27-1874. július 23. 30. ülés, 4. napirendi pont. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1867-1944. - Eredeti jegyzőkönyv.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 15.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő