A gorlicei áttörés az első világháborúban: Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregeinek sikeres támadása az oroszok ellen.Tovább
Gróf Széchenyi Ödön, a magyar mágnás és a török főúr
„Szemeink előtt elvonul eredményes munkásságának képe s megremeg a szívünk, ha arra gondolunk, hogy nincs többé. [...] Minden tűzoltót, aki egyszer vele találkozott, örökre magához bilincselt Szinte elfeledtük, hogy a nagynevű magyar mágnás a török főúr, a hatalmas táborszernagy van velünk. [...] és az itt maradt generáció nem tehet mást, mint folytatja az építő munkát ott, ahol ő abbahagyta, abban az irányban, amint ő megkezdte és azzal a czélzattal, amivel ő akarta: naggyá tenni a tűzoltói munkával is édes hazánkat, Magyarországot."
Havas Sándor belügyminiszteri osztálytanácsos megbízatása a tervezett sikló vegyes bizottsági teendőinek vezetésével
Buda, 1868. [?]
Magyar kir. Belügyminiszteri Elnökség
602. sz. 1868.
eln.
Tárgy: A budai cs. k. hadfőparancsnokság és gróf Széchényi Ödön által fölállíttatni tervezett sikló ügyében
I.
Ngos Havas Sándor belügym[iniszter] osztálytanácsos Úrnak
A mint N[agysá]god előtt tudva van, gróf Széchényi Ödön azon kérelemmel fordult hozzám, hogy az általa a budai vár oldalában fölállíttatni tervezett siklóhoz szükségelt tér megvizsgálása 's meghatározása végett, egy polgári 's katonai hatósági küldöttekből álló vegyes bizottmány küldetnék ki.
Miután gróf Széchényinek sz. k. Buda város közönsége által is támogatott fennebbi kérelme teljesítéséhez, a maga részéről már mind a budai cs. kir. hadfőparancsnokság, mind a m. kir. közlekedési minisztérium hozzájárult: azt szintén teljesíteni kívánván, részemről az érintett czélra alakulandó bizottmány tagjául ezennel Ngodat küldöm ki, egyszersmind a bizottmányi teendők vezetésével is megbízván.
Miről Ngodat a kérdéses siklóra vonatkozó tervrajzoknak, továbbá az annak fölállítását illetőleg gróf Széchényi és sz. kir. Buda város tanácsa közt létrejött felvételi pontozatok, valamint az utóbbi által ez ügyben hozott határozat másolatának ide zárása mellett oly hozzáadással értesítem, hogy a helyszíni szemlének gróf Széchényi közbejöttével leendő megtartására f. hó 23-ik napját találtam kitűzendőnek.
Egyszersmind megjegyzem, hogy a közlekedési minisztérium, valamint a nevezett város részéről kiküldendő bizottmányi tagok, úgyszintén gróf Széchényi is arra fognak utasíttatni, hogy a bizottmányi működés megkezdése tekintetébőli összejövetel helye 's közelebbi ideje iránt Nagyságoddal tegyék magukat előlegesen érintkezésbe. Ellenben az említett hadfőparancsnokság által kiküldött lovag Joëlsan Robert cs. k. mérnökkari őrnagy és a budai katonai mérnökkar igazgatója oda levén utasítva, hogy a bizottmány összejövetelének helye 's idejéről innen leendő értesíttetését várja be, czélszerű lesz, ha őt e tekintetben Ngod közvetlenül értesítendi.
A bizottmány eljárása eredményének tudomásomra juttatását annak idején elvárom.
[1]868
Budán III.
II.
Közlekedési 's közmunka miniszter úrnak
Midőn a gróf Széchényi Ödön által, a budai vár oldalában fölállíttatni tervezett siklóhoz szükségelt tér megvizsgálására 's meghatározására kiküldetni kért vegyes bizottmány tárgyalásának napjául f. hó 23-ikát egyúttal kitűzöm: egyszersmind van szerencsém erről Nmgodat [...] hó 25-én 1780 sz. a. kelt becses irata folytán oly kéréssel értesíteni, hogy a bölcs vezetése alatt álló minisztérium részéről kiküldendő bizottmányi tagot oda utasítani méltóztassék, hogy a bizottmányi működés megkezdése tekintetébőli összejövetel helye és közelebbi időpontja iránt az általam kiküldött, 's egyszersmind a bizottmányi teendők vezetésével is megbízott Havas Sándor belügyminisztériumi osztálytanácsossal tegye magát érintkezésbe.
[1]868
Budán III.
III.
Sz. k. Buda város közönségének
A gróf Széchényi Ödön által, a budai vár oldalában tervezett sikló felállítása ellen az itteni cs. k. hadfőparancsnokságnak elvileg észrevétele nem levén, részemről pedig e vállalatot közlekedési miniszter úrral együtt pártolandónak találván: a kérdéses siklóhoz szükségelt tér megvizsgálására 's meghatározására gróf Széchényi, valamint a (czím) által is kiküldetni kért vegyes bizottmány összeállítása iránt intézkedtem, 's egyszersmind a bizottmányi tárgyalás határnapjául f. hó 23-ikát kitűztem.
Miről a (czímet) f. évi január hó 24-én 767 sz[ám] a[latt] kelt fölterjesztvénye kapcsán oly fölhívással értesítem, hogy a fennebbi bizottmányban leendő képviseltetése iránt, szintén intézkedjék, 's a részéről kiküldendő bizottmányi tagokat oda utasítsa, hogy a bizottmányi működés megkezdése tekintetébőli összejövetel helye 's közelebbi időpontja iránt, a vezetésem alatt álló minisztérium részéről általam kiküldött, 's egyszersmind a bizottmányi teendők vezetésével is megbízott Havas Sándor osztálytanácsos úrral tegyék magokat érintkezésbe.
Végül megjegyzem, hogy ez ügyben gróf Széchényi Ödönt egyúttal közvetlenül értesítem.
IV.
M[éltósá]gos Gróf Széchényi Ödön Úrnak
Múlt hó 4-én hozzám benyújtott beadványra vonatkozólag van szerencsém Mgodat értesíteni, hogy az általa a budai vár oldalában tervezett sikló fölállítása ellen a budai cs. kir. hadfőparancsnokságnak elvileg észrevétele nem levén, 's a kérdéses vállalatot részemről, közlekedési miniszter úrral együtt pártolandónak találván: egyúttal a Mgod által, az érintett siklóhoz szükségelt tér megvizsgálása s meghatározása végett kiküldetni kért vegyes bizottmány összeállítása iránt intézkedtem, 's ezen bizottmány által az illető helyszíni szemlének Mgod közbejöttével leendő megtartására f. hó 23-ik napját tűztem ki.
E célból szíveskedjék Mgod magát a bizottmány összejövetelének helye 's közelebbi időpontja iránt a vezetésem alatt álló minisztérium részéről általam kiküldött 's egyszersmind a bizottmányi teendők vezetésével is megbízott Havas Sándor osztálytanácsos úrral érintkezésbe tenni.
Egyúttal tudatni kívántam Mgoddal, hogy a m. k. közlekedési 's közmunka részéről a sikló tervezett szerkezetére nézve némely észrevételek tétettek. Nevezetesen a biztonság érdekében alkalmazott ruganyban tartott fogó készletre nézve megjegyeztetett, miszerint nagyobb biztonság tekintetéből kívánatos volna, hogy mindegyik kocsi két ily fogó párral láttatnék el; továbbá, hogy a kocsik tervezett szerkezete biztonsági tekintetben azért sem nyújt elegendő megnyugvást, mert a rajz szerint a kocsi súlypontja majdnem azon tengely fölött fekszik, mely Pest felé esik, s e miatt a kocsi azon ütés következtében, mely a húzó kötélnek elszakadása esetében a fogókészlet által okoztatnék, tökéletesen fölbukhatnék, a siklón nagy sebességgel lecsúsznék, 's bizonyosan összezúzatnék, miért is szükséges lesz az említett tengelyt a kocsinak Pest felé eső széléhez közelebb helyeztetni, mint az a rajzban terveztetik, vagy mi legjobb volna, e tengelyt a kocsinak nevezett szélére alkalmaztatni.
Végül fölhívom Mgodat, hogy a kérdéses sikló felállítása esetére, a részletes terveket a munka megkezdése előtt hozzám bemutatni szíveskedjék.
[1]868
Budán, III.
Jelzet: MNL OL K 148-1868-10610-(602/eln.-1868) - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Polgári kori kormányhatósági levéltárak. Belügyminisztériumi levéltár. Belügyminisztérium. Elnöki iratok.- Eredeti, kézzel írt, aláírás nélküli levél.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
