Gróf Széchenyi Ödön, a magyar mágnás és a török főúr

„Szemeink előtt elvonul eredményes munkásságának képe s megremeg a szívünk, ha arra gondolunk, hogy nincs többé. [...] Minden tűzoltót, aki egyszer vele találkozott, örökre magához bilincselt Szinte elfeledtük, hogy a nagynevű magyar mágnás a török főúr, a hatalmas táborszernagy van velünk. [...] és az itt maradt generáció nem tehet mást, mint folytatja az építő munkát ott, ahol ő abbahagyta, abban az irányban, amint ő megkezdte és azzal a czélzattal, amivel ő akarta: naggyá tenni a tűzoltói munkával is édes hazánkat, Magyarországot."

2.

Havas Sándor belügyminiszteri osztálytanácsos megbízatása a tervezett sikló vegyes bizottsági teendőinek vezetésével

Buda, 1868. [?]

 

Magyar kir. Belügyminiszteri Elnökség

602. sz. 1868.

eln.

 

Tárgy: A budai cs. k. hadfőparancsnokság és gróf Széchényi Ödön által fölállíttatni tervezett sikló ügyében

 

I.

Ngos Havas Sándor belügym[iniszter] osztálytanácsos Úrnak

A mint N[agysá]god előtt tudva van, gróf Széchényi Ödön azon kérelemmel fordult hozzám, hogy az általa a budai vár oldalában fölállíttatni tervezett siklóhoz szükségelt tér megvizsgálása 's meghatározása végett, egy polgári 's katonai hatósági küldöttekből álló vegyes bizottmány küldetnék ki.

Miután gróf Széchényinek sz. k. Buda város közönsége által is támogatott fennebbi kérelme teljesítéséhez, a maga részéről már mind a budai cs. kir. hadfőparancsnokság, mind a m. kir. közlekedési minisztérium hozzájárult: azt szintén teljesíteni kívánván, részemről az érintett czélra alakulandó bizottmány tagjául ezennel Ngodat küldöm ki, egyszersmind a bizottmányi teendők vezetésével is megbízván.

Miről Ngodat a kérdéses siklóra vonatkozó tervrajzoknak, továbbá az annak fölállítását illetőleg gróf Széchényi és sz. kir. Buda város tanácsa közt létrejött felvételi pontozatok, valamint az utóbbi által ez ügyben hozott határozat másolatának ide zárása mellett oly hozzáadással értesítem, hogy a helyszíni szemlének gróf Széchényi közbejöttével leendő megtartására f. hó 23-ik napját találtam kitűzendőnek.

Egyszersmind megjegyzem, hogy a közlekedési minisztérium, valamint a nevezett város részéről kiküldendő bizottmányi tagok, úgyszintén gróf Széchényi is arra fognak utasíttatni, hogy a bizottmányi működés megkezdése tekintetébőli összejövetel helye 's közelebbi ideje iránt Nagyságoddal tegyék magukat előlegesen érintkezésbe. Ellenben az említett hadfőparancsnokság által kiküldött lovag Joëlsan Robert cs. k. mérnökkari őrnagy és a budai katonai mérnökkar igazgatója oda levén utasítva, hogy a bizottmány összejövetelének helye 's idejéről innen leendő értesíttetését várja be, czélszerű lesz, ha őt e tekintetben Ngod közvetlenül értesítendi.

A bizottmány eljárása eredményének tudomásomra juttatását annak idején elvárom.

[1]868

Budán III.

 

II.

Közlekedési 's közmunka miniszter úrnak

Midőn a gróf Széchényi Ödön által, a budai vár oldalában fölállíttatni tervezett siklóhoz szükségelt tér megvizsgálására 's meghatározására kiküldetni kért vegyes bizottmány tárgyalásának napjául f. hó 23-ikát egyúttal kitűzöm: egyszersmind van szerencsém erről Nmgodat [...] hó 25-én 1780 sz. a. kelt becses irata folytán oly kéréssel értesíteni, hogy a bölcs vezetése alatt álló minisztérium részéről kiküldendő bizottmányi tagot oda utasítani méltóztassék, hogy a bizottmányi működés megkezdése tekintetébőli összejövetel helye és közelebbi időpontja iránt az általam kiküldött, 's egyszersmind a bizottmányi teendők vezetésével is megbízott Havas Sándor belügyminisztériumi osztálytanácsossal tegye magát érintkezésbe.

[1]868

Budán III.

 

III.

Sz. k. Buda város közönségének

A gróf Széchényi Ödön által, a budai vár oldalában tervezett sikló felállítása ellen az itteni cs. k. hadfőparancsnokságnak elvileg észrevétele nem levén, részemről pedig e vállalatot közlekedési miniszter úrral együtt pártolandónak találván: a kérdéses siklóhoz szükségelt tér megvizsgálására 's meghatározására gróf Széchényi, valamint a (czím) által is kiküldetni kért vegyes bizottmány összeállítása iránt intézkedtem, 's egyszersmind a bizottmányi tárgyalás határnapjául f. hó 23-ikát kitűztem.

Miről a (czímet) f. évi január hó 24-én 767 sz[ám] a[latt] kelt fölterjesztvénye kapcsán oly fölhívással értesítem, hogy a fennebbi bizottmányban leendő képviseltetése iránt, szintén intézkedjék, 's a részéről kiküldendő bizottmányi tagokat oda utasítsa, hogy a bizottmányi működés megkezdése tekintetébőli összejövetel helye 's közelebbi időpontja iránt, a vezetésem alatt álló minisztérium részéről általam kiküldött, 's egyszersmind a bizottmányi teendők vezetésével is megbízott Havas Sándor osztálytanácsos úrral tegyék magokat érintkezésbe.

Végül megjegyzem, hogy ez ügyben gróf Széchényi Ödönt egyúttal közvetlenül értesítem.

 

IV.

M[éltósá]gos Gróf Széchényi Ödön Úrnak

Múlt hó 4-én hozzám benyújtott beadványra vonatkozólag van szerencsém Mgodat értesíteni, hogy az általa a budai vár oldalában tervezett sikló fölállítása ellen a budai cs. kir. hadfőparancsnokságnak elvileg észrevétele nem levén, 's a kérdéses vállalatot részemről, közlekedési miniszter úrral együtt pártolandónak találván: egyúttal a Mgod által, az érintett siklóhoz szükségelt tér megvizsgálása s meghatározása végett kiküldetni kért vegyes bizottmány összeállítása iránt intézkedtem, 's ezen bizottmány által az illető helyszíni szemlének Mgod közbejöttével leendő megtartására f. hó 23-ik napját tűztem ki.

E célból szíveskedjék Mgod magát a bizottmány összejövetelének helye 's közelebbi időpontja iránt a vezetésem alatt álló minisztérium részéről általam kiküldött 's egyszersmind a bizottmányi teendők vezetésével is megbízott Havas Sándor osztálytanácsos úrral érintkezésbe tenni.

Egyúttal tudatni kívántam Mgoddal, hogy a m. k. közlekedési 's közmunka részéről a sikló tervezett szerkezetére nézve némely észrevételek tétettek. Nevezetesen a biztonság érdekében alkalmazott ruganyban tartott fogó készletre nézve megjegyeztetett, miszerint nagyobb biztonság tekintetéből kívánatos volna, hogy mindegyik kocsi két ily fogó párral láttatnék el; továbbá, hogy a kocsik tervezett szerkezete biztonsági tekintetben azért sem nyújt elegendő megnyugvást, mert a rajz szerint a kocsi súlypontja majdnem azon tengely fölött fekszik, mely Pest felé esik, s e miatt a kocsi azon ütés következtében, mely a húzó kötélnek elszakadása esetében a fogókészlet által okoztatnék, tökéletesen fölbukhatnék, a siklón nagy sebességgel lecsúsznék, 's bizonyosan összezúzatnék, miért is szükséges lesz az említett tengelyt a kocsinak Pest felé eső széléhez közelebb helyeztetni, mint az a rajzban terveztetik, vagy mi legjobb volna, e tengelyt a kocsinak nevezett szélére alkalmaztatni.

Végül fölhívom Mgodat, hogy a kérdéses sikló felállítása esetére, a részletes terveket a munka megkezdése előtt hozzám bemutatni szíveskedjék.

[1]868

Budán, III.

 

Jelzet: MNL OL K 148-1868-10610-(602/eln.-1868) - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Polgári kori kormányhatósági levéltárak. Belügyminisztériumi levéltár. Belügyminisztérium. Elnöki iratok.- Eredeti, kézzel írt, aláírás nélküli levél.

 

 

Ezen a napon történt október 28.

1919

Alkoholtilalmat („prohibíciót”) rendelnek el az Egyesült Államokban.Tovább

1944

Budapesten illegálisan megalakult a kommunista párt ifjúsági szerve-zete, Kommunista Ifjúmunkás Szövetség néven.Tovább

1956

A Szabad Népben megjelent a „Híven az igazsághoz” című vezércikk. A szerkesztőség, elemezve a forradalom történéseit, megállapította: „Nem...Tovább

1962

Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár bejelenti, hogy visszavonják Kubából az atomrakétákat. Lezárul a kubai rakétaválság.Tovább

1978

Magyarországon bevezetik a személyi számot, mint azonosító jegyet.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő