Gróf Széchenyi Ödön, a magyar mágnás és a török főúr

„Szemeink előtt elvonul eredményes munkásságának képe s megremeg a szívünk, ha arra gondolunk, hogy nincs többé. [...] Minden tűzoltót, aki egyszer vele találkozott, örökre magához bilincselt Szinte elfeledtük, hogy a nagynevű magyar mágnás a török főúr, a hatalmas táborszernagy van velünk. [...] és az itt maradt generáció nem tehet mást, mint folytatja az építő munkát ott, ahol ő abbahagyta, abban az irányban, amint ő megkezdte és azzal a czélzattal, amivel ő akarta: naggyá tenni a tűzoltói munkával is édes hazánkat, Magyarországot."

2.

Havas Sándor belügyminiszteri osztálytanácsos megbízatása a tervezett sikló vegyes bizottsági teendőinek vezetésével

Buda, 1868. [?]

 

Magyar kir. Belügyminiszteri Elnökség

602. sz. 1868.

eln.

 

Tárgy: A budai cs. k. hadfőparancsnokság és gróf Széchényi Ödön által fölállíttatni tervezett sikló ügyében

 

I.

Ngos Havas Sándor belügym[iniszter] osztálytanácsos Úrnak

A mint N[agysá]god előtt tudva van, gróf Széchényi Ödön azon kérelemmel fordult hozzám, hogy az általa a budai vár oldalában fölállíttatni tervezett siklóhoz szükségelt tér megvizsgálása 's meghatározása végett, egy polgári 's katonai hatósági küldöttekből álló vegyes bizottmány küldetnék ki.

Miután gróf Széchényinek sz. k. Buda város közönsége által is támogatott fennebbi kérelme teljesítéséhez, a maga részéről már mind a budai cs. kir. hadfőparancsnokság, mind a m. kir. közlekedési minisztérium hozzájárult: azt szintén teljesíteni kívánván, részemről az érintett czélra alakulandó bizottmány tagjául ezennel Ngodat küldöm ki, egyszersmind a bizottmányi teendők vezetésével is megbízván.

Miről Ngodat a kérdéses siklóra vonatkozó tervrajzoknak, továbbá az annak fölállítását illetőleg gróf Széchényi és sz. kir. Buda város tanácsa közt létrejött felvételi pontozatok, valamint az utóbbi által ez ügyben hozott határozat másolatának ide zárása mellett oly hozzáadással értesítem, hogy a helyszíni szemlének gróf Széchényi közbejöttével leendő megtartására f. hó 23-ik napját találtam kitűzendőnek.

Egyszersmind megjegyzem, hogy a közlekedési minisztérium, valamint a nevezett város részéről kiküldendő bizottmányi tagok, úgyszintén gróf Széchényi is arra fognak utasíttatni, hogy a bizottmányi működés megkezdése tekintetébőli összejövetel helye 's közelebbi ideje iránt Nagyságoddal tegyék magukat előlegesen érintkezésbe. Ellenben az említett hadfőparancsnokság által kiküldött lovag Joëlsan Robert cs. k. mérnökkari őrnagy és a budai katonai mérnökkar igazgatója oda levén utasítva, hogy a bizottmány összejövetelének helye 's idejéről innen leendő értesíttetését várja be, czélszerű lesz, ha őt e tekintetben Ngod közvetlenül értesítendi.

A bizottmány eljárása eredményének tudomásomra juttatását annak idején elvárom.

[1]868

Budán III.

 

II.

Közlekedési 's közmunka miniszter úrnak

Midőn a gróf Széchényi Ödön által, a budai vár oldalában fölállíttatni tervezett siklóhoz szükségelt tér megvizsgálására 's meghatározására kiküldetni kért vegyes bizottmány tárgyalásának napjául f. hó 23-ikát egyúttal kitűzöm: egyszersmind van szerencsém erről Nmgodat [...] hó 25-én 1780 sz. a. kelt becses irata folytán oly kéréssel értesíteni, hogy a bölcs vezetése alatt álló minisztérium részéről kiküldendő bizottmányi tagot oda utasítani méltóztassék, hogy a bizottmányi működés megkezdése tekintetébőli összejövetel helye és közelebbi időpontja iránt az általam kiküldött, 's egyszersmind a bizottmányi teendők vezetésével is megbízott Havas Sándor belügyminisztériumi osztálytanácsossal tegye magát érintkezésbe.

[1]868

Budán III.

 

III.

Sz. k. Buda város közönségének

A gróf Széchényi Ödön által, a budai vár oldalában tervezett sikló felállítása ellen az itteni cs. k. hadfőparancsnokságnak elvileg észrevétele nem levén, részemről pedig e vállalatot közlekedési miniszter úrral együtt pártolandónak találván: a kérdéses siklóhoz szükségelt tér megvizsgálására 's meghatározására gróf Széchényi, valamint a (czím) által is kiküldetni kért vegyes bizottmány összeállítása iránt intézkedtem, 's egyszersmind a bizottmányi tárgyalás határnapjául f. hó 23-ikát kitűztem.

Miről a (czímet) f. évi január hó 24-én 767 sz[ám] a[latt] kelt fölterjesztvénye kapcsán oly fölhívással értesítem, hogy a fennebbi bizottmányban leendő képviseltetése iránt, szintén intézkedjék, 's a részéről kiküldendő bizottmányi tagokat oda utasítsa, hogy a bizottmányi működés megkezdése tekintetébőli összejövetel helye 's közelebbi időpontja iránt, a vezetésem alatt álló minisztérium részéről általam kiküldött, 's egyszersmind a bizottmányi teendők vezetésével is megbízott Havas Sándor osztálytanácsos úrral tegyék magokat érintkezésbe.

Végül megjegyzem, hogy ez ügyben gróf Széchényi Ödönt egyúttal közvetlenül értesítem.

 

IV.

M[éltósá]gos Gróf Széchényi Ödön Úrnak

Múlt hó 4-én hozzám benyújtott beadványra vonatkozólag van szerencsém Mgodat értesíteni, hogy az általa a budai vár oldalában tervezett sikló fölállítása ellen a budai cs. kir. hadfőparancsnokságnak elvileg észrevétele nem levén, 's a kérdéses vállalatot részemről, közlekedési miniszter úrral együtt pártolandónak találván: egyúttal a Mgod által, az érintett siklóhoz szükségelt tér megvizsgálása s meghatározása végett kiküldetni kért vegyes bizottmány összeállítása iránt intézkedtem, 's ezen bizottmány által az illető helyszíni szemlének Mgod közbejöttével leendő megtartására f. hó 23-ik napját tűztem ki.

E célból szíveskedjék Mgod magát a bizottmány összejövetelének helye 's közelebbi időpontja iránt a vezetésem alatt álló minisztérium részéről általam kiküldött 's egyszersmind a bizottmányi teendők vezetésével is megbízott Havas Sándor osztálytanácsos úrral érintkezésbe tenni.

Egyúttal tudatni kívántam Mgoddal, hogy a m. k. közlekedési 's közmunka részéről a sikló tervezett szerkezetére nézve némely észrevételek tétettek. Nevezetesen a biztonság érdekében alkalmazott ruganyban tartott fogó készletre nézve megjegyeztetett, miszerint nagyobb biztonság tekintetéből kívánatos volna, hogy mindegyik kocsi két ily fogó párral láttatnék el; továbbá, hogy a kocsik tervezett szerkezete biztonsági tekintetben azért sem nyújt elegendő megnyugvást, mert a rajz szerint a kocsi súlypontja majdnem azon tengely fölött fekszik, mely Pest felé esik, s e miatt a kocsi azon ütés következtében, mely a húzó kötélnek elszakadása esetében a fogókészlet által okoztatnék, tökéletesen fölbukhatnék, a siklón nagy sebességgel lecsúsznék, 's bizonyosan összezúzatnék, miért is szükséges lesz az említett tengelyt a kocsinak Pest felé eső széléhez közelebb helyeztetni, mint az a rajzban terveztetik, vagy mi legjobb volna, e tengelyt a kocsinak nevezett szélére alkalmaztatni.

Végül fölhívom Mgodat, hogy a kérdéses sikló felállítása esetére, a részletes terveket a munka megkezdése előtt hozzám bemutatni szíveskedjék.

[1]868

Budán, III.

 

Jelzet: MNL OL K 148-1868-10610-(602/eln.-1868) - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Polgári kori kormányhatósági levéltárak. Belügyminisztériumi levéltár. Belügyminisztérium. Elnöki iratok.- Eredeti, kézzel írt, aláírás nélküli levél.

 

 

Ezen a napon történt február 04.

1919

– A magyar hadseregen belül megalakul az első önálló térképészeti szervezet, a Magyar Katonai Térképészeti Csoport.Tovább

1939

Milan Stojadinović jugoszláv kormányfő bukása.Tovább

1946

Nagy Ferenc miniszterelnök kormányt alakít.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Az ArchívNet idén utoljára összevont számokkal jelentkezik. A publikált forrásismertetések meglehetősen széttartó tematikával bírnak, azonban öt írás mégis rendelkezik metszéspontokkal, hiszen szó esik az 1956 után berendezkedő rendszer tisztségviselőinek lekáderezéséről, a Kádár-kor apróbb, mindennapos visszaéléseiről és egyedülálló, súlyos bűncselekményeiről, illetve az 1945 után fokozatosan állami kontroll alá nyomott római katolikus egyházról is. Az említett írásoktól témájával a hatodik különül el, amely azonban jövőbeli kutatások számára bírhat gondolatébresztő jelleggel.

Az időrendiséget figyelembe véve az első forrásismertetés Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság) Mihalovics Zsigmond jelentéseit bemutató írásának második része: a Katolikus Akció országos igazgatójának több beszámolóját prezentálja, amelyekben Mihalovics részletekbe menően tudósította a szentszéki vezetést arról, hogy az állam milyen, egyre durvább módszerekkel kívánta az uralma alá hajtani a magyarországi római katolikus egyházat.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) írása már az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni időszak egyik intézményének, a Minisztertanács Személyügyi Titkárságának a működését tárja az olvasó elé, amely nem volt közismert, azonban a káderpolitikában 1957 és 1961 között mégis nagy szerepet töltött be.

Az 1950-es évek végén végrehajtott mezőgazdasági kollektivizálási hullám Fejér megyei következményeit mutatja be Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) egy jelentés nyomán: kisebb gazdasági visszaélésektől egészen a komoly sikkasztásokig terjed azon bűncselekmények listája, amelyek a kialakított gazdasági-társadalmi rendszerre adott védekező reakcióként is értelmezhetők.

A korabeli Magyarországon példa nélkül álló bűncselekmény, az 1973-as balassagyarmati túszdráma utóhatásait Bedők Péter (belügyi referens, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) és Halász Tibor (referens, az államhatalom felsőbb szervei, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) két irat segítségével világítja meg, amelyek különlegessége, hogy az egyes megszólalók (például a lehallgatott Kisberk Imre püspök, illetve Nógrád megyei munkavállalók) annak ellenére rendelkeztek az eseményről információval, hogy a hatóságok hírzárlatot rendeltek el.

Szintén egy, a korszakban egyedülálló, maga után hírzárlatot vonó bűncselekményt mutat be levéltári iratok segítségével Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks). A Szépművészeti Múzeumba 1983 novemberében tört be egy olaszokból álló bűnbanda, az elrabolt festményeket végül egy görögországi kolostorban találták meg a nyomozás során. Az „évszázad műkincsrablásáról szóló ismertetés egyik érdekessége, hogy olyan iratokat is kiválogatott a szerző, amelyek a Népszabadságban a hírzárlat ellenére megjelenő rövidhír utáni rendőrségi vizsgálat során keletkeztek.

Magyarország huszadik századi történének egy-egy eseményéről szóló forrásismertetésektől eltér témájában Kiss András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írása, aki egy speciális forráscsoportot járt körül. A fényképek gyakran csak szemléltető eszközként, illusztrációként jelennek meg a történeti munkákban, azonban a fotók a történetírás – jelen esetben a gazdaságtörténet-írás – forrásai is lehetnek.

A hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2022. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő