Gróf Széchenyi Ödön, a magyar mágnás és a török főúr

„Szemeink előtt elvonul eredményes munkásságának képe s megremeg a szívünk, ha arra gondolunk, hogy nincs többé. [...] Minden tűzoltót, aki egyszer vele találkozott, örökre magához bilincselt Szinte elfeledtük, hogy a nagynevű magyar mágnás a török főúr, a hatalmas táborszernagy van velünk. [...] és az itt maradt generáció nem tehet mást, mint folytatja az építő munkát ott, ahol ő abbahagyta, abban az irányban, amint ő megkezdte és azzal a czélzattal, amivel ő akarta: naggyá tenni a tűzoltói munkával is édes hazánkat, Magyarországot."

3.

A m. kir. közmunka és közlekedési minisztérium levele az építendő siklóról Wenckheim Béla belügyminiszternek

Buda, 1868. február 25.

 

 MAGYAR KIR. KÖZMUNKA ÉS

KÖZLEKEDÉSI MINISTERIUM

1780. sz.

 

Nagyméltóságú báró, Miniszter Úr!

 

A budai vár oldalában felállítandó sikló tervezete műszakilag átvizsgáltatván, van szerencsém azt vonatkozólag folyó évi február 7-én 303 eln. sz. a. kelt becses átiratára a közleményekkel együtt azon megjegyzés mellett tisztelettel áttenni, hogy a sikló szerkezete ellen műszaki szempontból ellenvetés nincsen ugyan, azonban a biztonság érdekében alkalmazott ruganyban tartott fogó készletre nézve megjegyzendő, hogy nagyobb biztonság tekintetéből kívánatos volna minden kocsinak két ily fogó párral való ellátása.

A kocsik tervezett szerkezete, továbbá a biztonság tekintetéből nem nyújt elegendő megnyugvást. Mert a rajz szerint a kocsi súlypontja majdnem azon tengely felett fekszik, mely Pest felé esik. Emiatt a kocsi azon ütés következtén, mely a húzó kötélnek elszakadása esetében a fogó készlet által okoztatnék, tökéletesen fölbukhatnék a siklón, nagy sebességgel lecsúsznék és bizonyosan összezúzatnék. Szükséges lesz ennél fogva az említett tengelyt a kocsinak Pest felé eső szélihez közelebb helyeztetni, mint az a rajzban terveztetik, vagy mi legjobb volna, e tengelyt a kocsinak nevezett szélire alkalmaztatni.

Különben, van szerencsém Nagyméltóságodat tisztelettel fölkérni, hogy a kiküldendő vegyes bizottmány tárgyalásának napját tudatni szíveskedjék a végből, hogy ezen minisztérium részéről is a műszaki érdeket képviselő közeget küldhessek ki.

Midőn végül még a szóban levő vállalatot, mint olyat, mely a közönség érdekeit a budai várrali könnyű és olcsó közlekedés tekintetéből jelentékenyen előmozdítja, Nagyméltóságodnak a legmelegebben ajánlanám, még különösen. [!] Az iránt van szerencsém Nagyméltóságodat megkeresni, hogy a vállalkozókat a részletes terveknek a munka megkezdése előtti bemutatására felszólítani, és hogy a vállalat nemsokára remélhető létesítésekor a megnyitás előtt eszközlendő bizottmányi vizsgálat megtartásának idejéről eleve értesítést adni szíveskedjék.

Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem nyilvánítását

 

            Budán [1]868 évi február hó 25-e

                        A miniszter távollétében

                                   Hollán [?]

 

Nagyméltóságú báró Wenckheim Béla úrnak

magyar kir. belügyminiszternek

 

Jelzet: MNL OL K 148-1868-10610-(1780/eln.-1868) - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Polgári kori kormányhatósági levéltárak. Belügyminisztériumi levéltár. Belügyminisztérium. Elnöki iratok. - Eredeti, kézzel írt, aláírással ellátott átirat.

 

 

 

Ezen a napon történt november 27.

1931

Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább

1945

Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább

1956

A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább

1962

Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább

1965

35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő