Budapesten megkezdődik a villamosközlekedés a Horthy Miklós körtér (ma: Móricz Zsigmond körtér) és a Déli pályaudvar közöttTovább
Gróf Széchenyi Ödön, a magyar mágnás és a török főúr
„Szemeink előtt elvonul eredményes munkásságának képe s megremeg a szívünk, ha arra gondolunk, hogy nincs többé. [...] Minden tűzoltót, aki egyszer vele találkozott, örökre magához bilincselt Szinte elfeledtük, hogy a nagynevű magyar mágnás a török főúr, a hatalmas táborszernagy van velünk. [...] és az itt maradt generáció nem tehet mást, mint folytatja az építő munkát ott, ahol ő abbahagyta, abban az irányban, amint ő megkezdte és azzal a czélzattal, amivel ő akarta: naggyá tenni a tűzoltói munkával is édes hazánkat, Magyarországot."
a.
Buda szabad királyi város közönségének levele Wenckheim Béla belügyminiszternek a sikló felállítása érdekében
Buda, 1868. január 24.
767. sz
[1]868
Nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter Úr!
Gróf Széchenyi Ödön e város közönségéhez engedélyért folyamodott, a várrali közlekedés és forgalom kö[n]nyítése szempontjából siklót felállíthatni.
A város közlekedésére nézve e vállalat mindenesetre csak kedvezőnek tartathatván, mi vele az ./. alatt idezárt pontozatokat állapítottuk meg 's neki magunk részéről a 2/. alatt másolatban idezárt tanácsi határozattal a kívánt engedélyt meg is adtuk, de egyúttal utasítottunk: miszerint magának a tervezett siklóhoz szükségelt telek átengedését az illető katonai hatóságtól eszközölje ki.
E határozatunk folytán nevezett vállalkozó úr alkalmasint Excellentiád kegyes pártfogását fogja kikérni 's mi a magunk részéről, tekintetbe véve a közönségnek nyújtandó kényelmet és könnyítést a várba, mint a magas Minisztériumok székhelyéhez jutásában, e kérelmét előre és kegyes figyelmébe ajánlani és esedezni bátorkodunk: miszerint a magas közlekedési Minisztériummal egyetemben, előbb az illető vállalathoz szükségelt teleknek a helyszínén egy katonai és polgári hatóságok küldötteiből álló vegyes bizottmány által, leendő megvizsgáltatását kieszközölni, ahhoz minket is meghívni és ha e bizottmány jelentéséből kiderülne: hogy a vállalat ellen fontos akadályok fel nem merülnek, hatalmas befolyásával szinte odahatni méltóztassék: miszerint a katonai hatóságnak netalán a várerődítési szempontok veszélyeztetésében gyökeredző aggályai szétoszlassanak és a szóban álló vállalat létesítése megengedtessék.
Kik egyébiránt maradunk
Excellentiádnak
Budán 1868. január 24-én
alázatos szolgái
Buda Sz[é]k[es]főváros
Közönsége
Jelzet: MNL OL K 148-1868-10610-(764-1868) - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Polgári kori kormányhatósági levéltárak. Belügyminisztériumi levéltár. Belügyminisztérium. Elnöki iratok. - Eredeti, kézzel írt felterjesztés.
b.
Széchenyi Ödön beadványa Wenckheim Béla belügyminiszternek az építendő siklóhoz kiválasztott telek megvizsgálásáért
Pest, 1868. február 4.
| 234 |
Nagyméltóságú Miniszter Úr!
Én még múlt év november havában sz. kir: Buda városa Tanácsához a vár oldalában felállítható Sikló engedélyezéséért folyamodtam és f. é. január 24-én 767/[1]868 sz. alatti Határozat szerint ezen Siklónak - a bemutatott Tervek szerinti felállíthatása meg is adatott, és erre nézve a szükséges pontozatok már meg is állapíttattak. - Miután azonban ezen határozatban arra is utasítattam, hogy a tervezett Siklóhoz szükségelt telkek átengedése iránt az illető katonai hatóságokhoz forduljak, és ezzel magamat érintkezésbe tegyem:
Teljes tisztelettel bátorkodom a Magas Kir. Belügyminisztériumot az iránt felkérni; miszerint a Magas Kir. Közlekedési Minisztériummal, valamint a Buda városi Tanács által kiküldött tagjaival egyetemben a Vállalathoz szükségelt telkeknek a helyszínén egy katonai és polgári hatóságok küldötteiből álló vegyes Bizottmány által leendő megvizsgálását és meghatározását kieszközölni, egy napot az összejövetelre kitűzni, és engemet is erről kegyesen értesíteni.
Maradok
Pesten 1868. Február 4-én
A Nagyméltóságú Miniszter Úrnak
alázatos szolgája
Gróf Széchenyi Ödön
Jelzet: MNL OL K 148-1868-10610-(1780/eln.-1868) - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Polgári kori kormányhatósági levéltárak. Belügyminisztériumi levéltár. Belügyminisztérium. Elnöki iratok. - Eredeti, kézzel írt, aláírással ellátott felterjesztés.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 26.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő