Gróf Széchenyi Ödön, a magyar mágnás és a török főúr

„Szemeink előtt elvonul eredményes munkásságának képe s megremeg a szívünk, ha arra gondolunk, hogy nincs többé. [...] Minden tűzoltót, aki egyszer vele találkozott, örökre magához bilincselt Szinte elfeledtük, hogy a nagynevű magyar mágnás a török főúr, a hatalmas táborszernagy van velünk. [...] és az itt maradt generáció nem tehet mást, mint folytatja az építő munkát ott, ahol ő abbahagyta, abban az irányban, amint ő megkezdte és azzal a czélzattal, amivel ő akarta: naggyá tenni a tűzoltói munkával is édes hazánkat, Magyarországot."

5.

Buda szabad királyi főváros tanácsának vállalkozási szerződése Széchenyi Ödönnel

Buda, 1868. január 18.

 

BUDA SZABAD KIR.

FŐVÁROS TANÁCSA

 

Másolat

 

Feltételi pontozat. I. az engedély 40 évre adatik azon naptól számítva, melyen a sikló a közhasználatnak átadatik.

II. A vállalkozó köteles az ezennel megadott jogért évenként előlegesen 10 db aranyat természetben a városi házipénztárba díj gyanánt befizetni.

III. A vállalkozó köteles a siklót a bemutatott terv szerint építeni. Magától értetődvén, hogy mind a sikló, mind az ehhez szükségelt épületek felállításához a hatósági építési engedély lesz kinyerendő.

IV. Vállalkozó köteles a földmunkálatai által támadó földtöbbletet a Lánczhíd közelében a mérnöki hivatal által kitűzött helyen és irányban a Duna-parton saját költségén lerakni.

V. Vállalkozó köteles a kinyerendő végleges engedélytől számítandó egy év alatt a siklót a közforgalomnak átadni, különben az engedély elvész.

VI. Miután 40 év leforgásával az egész vállalat Buda sz. kir. főváros tulajdonába megy által, köteles vállalkozó ez időpont beálltával a siklót minden menet felszerelvényeivel és üzleti épületeivel, valamint gépeivel tehermentesen és minden kártalanítási igény nélkül üzletképes állapotban a város birtokába átbocsájtani. Ezen jog biztosítása czéljából egyrészt joga van a városnak a vállalathoz tartozó minden eszközöket és tárgyakat a 40 évet megelőző öt évben évenként leltározni, másrészt pedig mind a siklóhoz, mind az üzleti épületekhez szükségelt telkek, valamint az arra emelendő pálya vagy egyéb az üzlethez tartozó építményekhez, a városnak 40 év múlva esedékes joga betábláztatik oly hozzá[a]dással, hogy ezen telkek a városi hatóság beleegyezése nélkül megterhelendők vagy kicserélendők nem lesznek.

VII. Ha a vállalat a 40 év leforgása előtt bármi oknál fogva megszűnnék, előjoga van a városnak azt becsáron átvenni, mely becsárból az üzlet kezdetétől lefolyt évek számával egyenes arányban álló 40-ed résznek le lesznek számítandók. - Ha pedig a városi közönség ezt nem akarná, jogában áll a vállalat létesülte által változott telkeket, előbbeni állapotukba visszahelyezni, minek költségei maguk a telkek és az arra emelt építmények értékéből fognak fedeztetni.

VIII. Azon kívül jogában áll a városnak a vállalatot vállalkozótól vagy annak jogutódjaitól bármikor megváltani, köteles levén, ha ez eset az első 20. engedélyi év alatt adná magát elő, az eredeti felállítási tőkét kétszeresen, ha pedig a másik 20. évben történik, az eredeti felállítási tőkét és ugyanezen összeget azonban a másik 20. év kezdetétől számítandó évek után évenként 5% levonásával, kifizetni.

IX. Vállalkozó köteles magát minden, a rend és biztonságra czélzó hatósági intézkedéseknek alávetni. Különösen fenntartatik a jóváhagyásnak a menetrend és vitelbeni szabályzat. A vitelbérre előre is megjegyeztetik: hogy azon esetben, ha a megállapítandó vitelbérek folytán a befolyandó jövedelemből a kezelési költség az amortisationalis összeg és a 6% kamaton kívül, még az egész befektetett tőkére nézve több mint 15% nyeremény többlet éretnék el, vállalkozó köteles a vitelbéreket aránylag leszállítani.

X. Mindenek előtte a sikló az általános használatnak átadatnék, hatósági felügyelet alatt nyilvános próba lesz eszközlendő, melynél az illető kocsik a lehetőnél kétszeres súllyal terheltetvén, a tökéletes biztonság lesz kiderítendő.

XI. A vállalat, mind az országfejedelmi adó, mind a községi pótadóra nézve a fennálló vagy felállandó rendszabályoknak leend alávetve.

XII. Ha a fenn kitett engedélyi idő alatt újabb siklók terveztetnének, vállalkozó úrnak előjog engedtetik: hogy azt ugyanazon feltételek alatt, önmaga építheti, de köteles ez iránt legfeljebb 3 hónap alatt nyilatkozni. Megjegyeztetvén: hogy az általa felállítandó siklótól fel és lefelé 50 ölnyi távolságra siklónak felállítása egyáltalán nem fog engedtetni.

XIII. Ha vállalkozó jelen vállalatot egy részvény társaságra ruházná át, akkor e társaság ugyanazon jogokban részesül, de ugyanazon kötelességeket is átvállalja, hozzá tevén: hogy ily társulat igazgatósági és székhelye mindenkor Buda.

Kelt Budán, 1868. január 18-án. A feltételi pontozatokat elfogadom Gf. Széchenyi Ödön mr. Dr. Ország Sándor mr. tanácsosnak, mint a kir. bizottmány elnöke.

 

Dr. Ország Sándor

tanácsnok

 

Jelzet: MNL OL K 148-1868-10610-(1780/eln.-1868) - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Polgári kori kormányhatósági levéltárak. Belügyminisztériumi levéltár. Belügyminisztérium. Elnöki iratok. - Eredeti, kézzel írt, aláírással ellátott másolat.

 

Ezen a napon történt március 24.

1905

Jules Verne francia író (*1828)Tovább

1922

Széchenyi Ödön török altábornagy, a török tűzoltóság megteremtője, Széchenyi István fia (*1839)Tovább

1977

Indira Gandhit Morarji Desai váltja fel a kormányfői poszton Indiában.Tovább

1999

Belgrád bombázása a NATO által, mely légi csapások egészen júniusig tartottak.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2023. március 7.

Miklós Dániel
Főszerkesztő