A Kossuth rádió népszerű sorozata, „A Szabó család” első adása.Tovább
Meszeljünk vagy ne?
A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években
„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”
Népművelési Minisztérium állásfoglalása a Levéltár freskóinak lefestéséről
Népművelési Minisztérium
Bpest, V. Kálmán u. 7.
/Redő osztályvezető elvtárs kezeihez/
Hivatkozással a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának f. évi febr. 8-án kelt és a Népművelési Minisztériumnak is megküldött feljegyzésére, kérem, hogy az Országos Levéltár Dudits-féle freskók ügyében véleményt nyilvánítani szíveskedjék, hogy intézkedésemet aszerint minél előbb megtehessem.
Budapest, 1951. ápr. 11.
| Borsa [Iván] |
Géppel írt eredeti
Népművelési Minisztérium
Budapest, V. Báthory utca 10.
Előadó: Luzsicza Lajos
1713-2-9 sz.
Hivatkozással 1951. IV. 11-én kelt átiratára az Országos Levéltári Dudits féle freskók ügyében az alábbiakban közlöm álláspontomat:
A freskók művészi színvonala általában alacsony. Mindennek ellenére nem volna helyes a freskók átfestése, egyrészt mivel különösebben káros hatást a figurák felismerhetetlensége folytán nem gyakorolnak, másrészt helyükbe új freskók festésére egyelőre úgy sem kerülhetne sor. Történjék meg tehát a freskók restaurálása minden módosítás nélkül, csupán a folyosók dekoratív, motívumos kiképzése helyett, - tekintve, hogy éppen a folyosókat érte a legnagyobb rongálás - indokolt azok egyszerűbb /két színben: világosabb alap sötétebb bordák/ kifestése.
Budapest, 1951. május 21.
| Redő Ferenc s.k. osztályvezető |
A kiadmány hiteléül:
Lenhardt s. k.
irodavezető
Levéltárak Országos Központja
Budapest
Géppel írt eredeti
| Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Budapest, V., Szalay utca 10-14. | Ü.i.szám: 1610-22 /1951.VI. |
Levéltárak Országos Központja
Budapest
Tudomásulvétel és megfelelő intézkedés elrendelése végett értesítem, hogy a szóbanforgó kérdésben a népművelési minisztérium 1713-2-9 sz. iratában lefektetett szakvéleményt kell irányadónak tekinteni.
| Budapest, 1951. június hó 4. | Szabolcska Ferenc ügyosztályvezető |
A kiadmány hiteléül
[olvashatatlan aláírás]
segédhivatalvezető
Géppel írt eredeti
Levéltárak Országos Központja
Budapest, I. Úri utca 54-56.
1610-OL46-4/1951 LOK sz.
Országos Levéltár Főigazgatójának
Budapest
A Népművelési Minisztériumnak az Országos Levéltár freskói átfestésével kapcsolatban adott véleményét másolatban csatoltan azzal közlöm Főigazgató Kartárssal, hogy a [V]KM a Népművelési Minisztérium szakvéleményét irányadónak tekinti, továbbá hogy ezen szakvéleménynek megfelelő átfestésről, ill. annak technikai lebonyolításáról a Központ költségvetési osztálya fog intézkedni.
Budapest, 1951. június 22-én
| Borsa Iván LOK mb. vezetője |
Géppel írt eredeti
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő