„Nem tagadjuk, hogy a bíróságnak politikai célt kell betölteni.”

A bíráskodás jellemzői Pest megyében az 1950-es években

„M. elvtárs motorkerékpárján haladva nekiment két rendőrnek, akik az út szabálytalan oldalán mentek. Sérülés nem történt s a rendőrök maguk sem kérik a vádlott megbüntetését.A vádlott két fröccsöt fogyasztott el az esetet megelőzően.
[...] a megyei tanács konkrét kérelme az, hogy a vádlott a másodfokú eljárás során vagy felfüggesztett enyhe szabadságvesztés büntetést, vagy pedig alacsonyabb összegű pénzfőbüntetést kapjon [...]
Magam is arra kérlek Karcsi, légy szíves odahatni, hogy a megyei tanácsunk eme kérelme teljesedésbe menjen."

Források

A budapesti Felsőbíróság Elnökének leirata új vezérfonal rendszeresítésére a bíróságoknál

1949. december 19.

Bizalmas!
Tárgy: A bíróságok időszaki felügyeleti vizsgálatánál használandó új vezérfonal rendszeresítése.
Melléklet: 15 vezérfonal [!]

A budapesti Felsőbíróság Elnöke V. Kossuth Lajos tér 12. 1949.El.I.a.166.szám

A járásbíróságok, valamint a megyei bíróságok /:törvényszékek:/ feletti felügyelet hatékonyabb gyakorlása érdekében készített új vezérfonalat az igazságügy miniszter úr folyó évi december hó 7. napján 98.871/1949. I.M. VIII. szám alatt kelt rendelete folytán azzal küldöm meg Elnök Úrnak, hogy a jövőben a rendszeres időszaki felügyeleti vizsgálatokat kizárólag ennek a vezérfonalnak a figyelembevételével szíveskedjék foganatosítani és a felügyeleti vizsgálat lefolyásáról felvett jegyzőkönyvet megszerkeszteni.

Elnök Úr a most folyó /:eseti:/ érdemi felügyeleti vizsgálatok során a közölt útmutatást, alkalmazható részében, szintén felhasználhatja.

A megyei bíróságokon /:törvényszéken:/ foganatosítandó időszaki felügyeleti vizsgálatnál a most közölt vezérfonalat fogom felhasználni.

Legyen szíves Elnök Úr a felügyelete alá tartozó járásbíróságok elnökei részére a vezérfonal 1-1 példányát tájékoztatásul megküldeni.

Kérem Elnök Urat, hogy a felügyeleti vizsgálattól elkülönítve az alábbi kérdésekre is szíveskedjék szolgálati úton bizalmas jelentést tenni:

1./ Kikből áll a járásbíróság elnökének /:vezetőjének:/ környezete /:elnöki iroda személyzete, esetleges fogalmazó:/, politikai szempontból megbízhatók-e?

2./ Milyen a kapcsolata a bíróságnak, közelebbről azonban magának a bíróság vezetőjének a területén levő Párt- és tömegszervezetekkel és azok vezetőivel? A kapcsolat egészségessé [!] és szorosabbá tételére van-e szükség valamilyen intézkedésre?

3./ A bíróság elnöke az ügyek kiosztásánál /:szignálásánál:/ helyes szempontok szerint jár-e el? A politikailag /:gazdaságilag:/ jelentős ügy figyelemmel kísérése céljából van-e olyan nyilvántartása, amelyből a fontosabb ügyek kitűnnek? Ellenőrzi-e, hogy ezek az ügyek az érdemlegesek bírói értekezlet elé kerüljenek?

4./ A bíróság elnöke átlátja-e az egész bíróság munkáját, irányítólag hat-e a felmerült politikai vagy szakmai szempontból jelentős ügyekre anélkül, hogy a bírák egyéni felelősségét csorbítaná?

5./ A megvizsgált járásbíróságon működő bírák és fogalmazók politikai felfogás, ideológiai és szakmai felkészültség, vezetésre való képesség szempontjából milyen színvonalon vannak, különösen kik volnának alkalmasak mindezen szempontok komoly figyelembevételével magasabb feladat betöltésére, a bírói vizsgával rendelkező fogalmazók közül a fenti szempontok figyelembevételével kik alkalmasak bírói kinevezésre, a legutóbbi időszaki felügyeleti vizsgálat óta a bírák politikai és szakmai fejlődésében mutatkozott-e lényeges változás? Kik azok a bírák, akiknél komolyan felismerhető a fejlődés és ez az ítélkezésben hogyan nyilvánul meg? Viszont kik mutatkoznak jelenlegi beosztásukban alkalmatlanoknak?

6./ Kik azok az alkalmazottak, akik a közösségi életben /:munkaközösség:, párt-és tömegszervezetek, havi hivatali értekezlet stb.:/ helyes irányban tevékenyen részt vesznek?

7./ Milyen a szakbíráknak és a népi ülnököknek az egymáshoz való viszonya?
A tárgyalást vezető szakbíró kellő formában és tartalommal ismerteti-e az ülnökkel is alkalmazandó jogszabályokat.
A szakbíró szakmai jártassága folytán az ülnökök tevékenysége nem válik-e formálissá?

Kérem továbbá Elnök Urat, hogy a most alkalmazásba kerülő új vizsgálati vezérfonal használhatósága tekintetében a jegyzőkönyv felterjesztése kapcsán hozzám jelentést tenni, annak esetleges módosítása vagy kiegészítése tekintetében pedig a szükséghez képest előterjesztést tenni szíveskedjék.

Jelen iratomat bizalmasan kell kezelni.
Budapest, 1949. évi december hó 19. napján
Dr. N. Miklós s. k. a budapesti felsőbíróság elnöke.

A pestvidéki törvényszéki Elnök Úrnak,
Budapest

Jelzet: PML XXV. 1-a-2. 1. doboz 1/1950.

Ezen a napon történt március 19.

1906

Adolf Eichmann náci tiszt, SS Obersturmbannführer, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja (†1962)Tovább

1910

Bartók Béla I. vonósnégyesének premierjeTovább

1944

Hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, német csapatok lépik át Magyarország határát, ellenállás nélkül eljutnak a fővárosba,...Tovább

1944

Magyarország náci megszállásával a fő cél – az ifjúsági mozgalmak számára is – a nemzeti függetlenség visszaszerzése lett. A Diákegység...Tovább

1946

http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő