„Nem tagadjuk, hogy a bíróságnak politikai célt kell betölteni.”

A bíráskodás jellemzői Pest megyében az 1950-es években

„M. elvtárs motorkerékpárján haladva nekiment két rendőrnek, akik az út szabálytalan oldalán mentek. Sérülés nem történt s a rendőrök maguk sem kérik a vádlott megbüntetését.A vádlott két fröccsöt fogyasztott el az esetet megelőzően.
[...] a megyei tanács konkrét kérelme az, hogy a vádlott a másodfokú eljárás során vagy felfüggesztett enyhe szabadságvesztés büntetést, vagy pedig alacsonyabb összegű pénzfőbüntetést kapjon [...]
Magam is arra kérlek Karcsi, légy szíves odahatni, hogy a megyei tanácsunk eme kérelme teljesedésbe menjen."

A Pest megyei Bíróság felajánlása Rákosi Mátyás 60. születésnapjára

1952. január 24.

Az Ötéves Terv harmadik, döntő évébe léptünk. A terv, mely életünknek, jövőnknek szebbé tételét, államunk és valamennyiönk biztonságát van hivatva szolgálni, ránk is kötelességet ró, és pedig a tekintetben, hogy a magunk vonalán mindent megadjunk, mely azt előrelendíti. Hogy ma itt nyugodtan élhetünk, gyönyörködhetünk gyermekeink mosolyába és magabiztosan tekinthetünk jövőnk felé, azt a Szovjetunión, és bölcs vezetőjén, Sztálin elvtárson kívül, elsősorban diadalmas Pártunknak és Pártunkat győzelmeiben vezető, szeretett Rákosi elvtársunknak köszönhetjük.

Kartársak!

Rákosi elvtárs ez év március hó 9. napján tölti be a dolgozó nép érdekében végzett fáradhatatlan munkával töltött évének 60. évét. A dolgozó magyar nép ezt a napot, Rákosi elvtárs iránt érzett szeretettől hevítve, a szocialista emberré átalakuló dolgozók lelkületének megfelelően, munkával ünnepli. Munkafelajánlásokkal és azok teljesítésével kívánja bizonyítani szétbonthatatlan egységét és forró szeretetét Rákosi elvtárs iránt.

Minthogy hiszem és vallom, hogy a vezetésem alatt álló bíróságok minden egyes dolgozója becsületesen akarja részét kivenni a szocialista építésben, és mert tudom, hogy Rákosi elvtársnak kedvesebb születésnapi ajándékot a konkrét munkafelajánlásokon kívül nem adhatunk, ezért abban a szilárd meggyőződésben, hogy kartársaim mellettem állanak, Rákosi elvtársunk március 9-iki születésnapjára, a pestmegyei bíróság és a hozzátartozó járásbíróságok nevében, személyemben az alábbi felajánlást teszem:

Vállalom, hogy a közellátás területén, Pártunk és kormányzatunk részünkről nyújtható legteljesebb támogatás céljából, a pestmegyei bíróság bíráival áttanulmányozom és kiértékelem az 1952. év eddigi lényeges közellátási rendelkezéseit. A kiértékelés eredményét, elvi irányításképpen, a járásbíróságokkal közlöm.

Minthogy a jó ítélet egyik alapfeltétele az, hogy az elkövetett cselekményt az elbírálás minél előbb soron kövesse, vállalom, hogy az ügyek kiosztását úgy szervezem meg, hogy lehetővé tegyem a pestmegyei bíróságnál jelenleg fennálló négy hetes pertartamnak egy héttel való csökkentését.

Felajánlásomat azért közlöm kartársaimmal, hogy annak teljesítését és túlteljesítését, munkabeosztásuk sajátosságainak megfelelően, egyéni felajánlásaikkal segítsék elő.

Budapest, 1952. évi január hó 24. napján.

Z. Károly
vezető

L. i.!
Körözendő névsorral a bíróság valamennyi dolgozójával.

Jelzet: PML XXV. 1-a-3. 2. doboz sz. n.


Ezen a napon történt március 19.

1906

Adolf Eichmann náci tiszt, SS Obersturmbannführer, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja (†1962)Tovább

1910

Bartók Béla I. vonósnégyesének premierjeTovább

1944

Hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, német csapatok lépik át Magyarország határát, ellenállás nélkül eljutnak a fővárosba,...Tovább

1944

Magyarország náci megszállásával a fő cél – az ifjúsági mozgalmak számára is – a nemzeti függetlenség visszaszerzése lett. A Diákegység...Tovább

1946

http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő