aláírják az első Balkán-háborút lezárandó, a Balkán-félsziget országainak politikai státusának rendezésére a Londoni egyezménytTovább
„Nem tagadjuk, hogy a bíróságnak politikai célt kell betölteni.”
„M. elvtárs motorkerékpárján haladva nekiment két rendőrnek, akik az út szabálytalan oldalán mentek. Sérülés nem történt s a rendőrök maguk sem kérik a vádlott megbüntetését.A vádlott két fröccsöt fogyasztott el az esetet megelőzően.
[...] a megyei tanács konkrét kérelme az, hogy a vádlott a másodfokú eljárás során vagy felfüggesztett enyhe szabadságvesztés büntetést, vagy pedig alacsonyabb összegű pénzfőbüntetést kapjon [...]
Magam is arra kérlek Karcsi, légy szíves odahatni, hogy a megyei tanácsunk eme kérelme teljesedésbe menjen."
A Pest megyei Bíróság felajánlása Rákosi Mátyás 60. születésnapjára
1952. január 24.
Az Ötéves Terv harmadik, döntő évébe léptünk. A terv, mely életünknek, jövőnknek szebbé tételét, államunk és valamennyiönk biztonságát van hivatva szolgálni, ránk is kötelességet ró, és pedig a tekintetben, hogy a magunk vonalán mindent megadjunk, mely azt előrelendíti. Hogy ma itt nyugodtan élhetünk, gyönyörködhetünk gyermekeink mosolyába és magabiztosan tekinthetünk jövőnk felé, azt a Szovjetunión, és bölcs vezetőjén, Sztálin elvtárson kívül, elsősorban diadalmas Pártunknak és Pártunkat győzelmeiben vezető, szeretett Rákosi elvtársunknak köszönhetjük.
Kartársak!
Rákosi elvtárs ez év március hó 9. napján tölti be a dolgozó nép érdekében végzett fáradhatatlan munkával töltött évének 60. évét. A dolgozó magyar nép ezt a napot, Rákosi elvtárs iránt érzett szeretettől hevítve, a szocialista emberré átalakuló dolgozók lelkületének megfelelően, munkával ünnepli. Munkafelajánlásokkal és azok teljesítésével kívánja bizonyítani szétbonthatatlan egységét és forró szeretetét Rákosi elvtárs iránt.
Minthogy hiszem és vallom, hogy a vezetésem alatt álló bíróságok minden egyes dolgozója becsületesen akarja részét kivenni a szocialista építésben, és mert tudom, hogy Rákosi elvtársnak kedvesebb születésnapi ajándékot a konkrét munkafelajánlásokon kívül nem adhatunk, ezért abban a szilárd meggyőződésben, hogy kartársaim mellettem állanak, Rákosi elvtársunk március 9-iki születésnapjára, a pestmegyei bíróság és a hozzátartozó járásbíróságok nevében, személyemben az alábbi felajánlást teszem:
Vállalom, hogy a közellátás területén, Pártunk és kormányzatunk részünkről nyújtható legteljesebb támogatás céljából, a pestmegyei bíróság bíráival áttanulmányozom és kiértékelem az 1952. év eddigi lényeges közellátási rendelkezéseit. A kiértékelés eredményét, elvi irányításképpen, a járásbíróságokkal közlöm.
Minthogy a jó ítélet egyik alapfeltétele az, hogy az elkövetett cselekményt az elbírálás minél előbb soron kövesse, vállalom, hogy az ügyek kiosztását úgy szervezem meg, hogy lehetővé tegyem a pestmegyei bíróságnál jelenleg fennálló négy hetes pertartamnak egy héttel való csökkentését.
Felajánlásomat azért közlöm kartársaimmal, hogy annak teljesítését és túlteljesítését, munkabeosztásuk sajátosságainak megfelelően, egyéni felajánlásaikkal segítsék elő.
Budapest, 1952. évi január hó 24. napján.
| Z. Károly vezető |
L. i.!
Körözendő névsorral a bíróság valamennyi dolgozójával.
Jelzet: PML XXV. 1-a-3. 2. doboz sz. n.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
