Elindul az első Tour de France.Tovább
„Nem tagadjuk, hogy a bíróságnak politikai célt kell betölteni.”
A bíráskodás jellemzői Pest megyében az 1950-es években
„M. elvtárs motorkerékpárján haladva nekiment két rendőrnek, akik az út szabálytalan oldalán mentek. Sérülés nem történt s a rendőrök maguk sem kérik a vádlott megbüntetését.A vádlott két fröccsöt fogyasztott el az esetet megelőzően.
[...] a megyei tanács konkrét kérelme az, hogy a vádlott a másodfokú eljárás során vagy felfüggesztett enyhe szabadságvesztés büntetést, vagy pedig alacsonyabb összegű pénzfőbüntetést kapjon [...]
Magam is arra kérlek Karcsi, légy szíves odahatni, hogy a megyei tanácsunk eme kérelme teljesedésbe menjen."
A Pest megyei Bíróság felajánlása Rákosi Mátyás 60. születésnapjára
1952. január 24.
Az Ötéves Terv harmadik, döntő évébe léptünk. A terv, mely életünknek, jövőnknek szebbé tételét, államunk és valamennyiönk biztonságát van hivatva szolgálni, ránk is kötelességet ró, és pedig a tekintetben, hogy a magunk vonalán mindent megadjunk, mely azt előrelendíti. Hogy ma itt nyugodtan élhetünk, gyönyörködhetünk gyermekeink mosolyába és magabiztosan tekinthetünk jövőnk felé, azt a Szovjetunión, és bölcs vezetőjén, Sztálin elvtárson kívül, elsősorban diadalmas Pártunknak és Pártunkat győzelmeiben vezető, szeretett Rákosi elvtársunknak köszönhetjük.
Kartársak!
Rákosi elvtárs ez év március hó 9. napján tölti be a dolgozó nép érdekében végzett fáradhatatlan munkával töltött évének 60. évét. A dolgozó magyar nép ezt a napot, Rákosi elvtárs iránt érzett szeretettől hevítve, a szocialista emberré átalakuló dolgozók lelkületének megfelelően, munkával ünnepli. Munkafelajánlásokkal és azok teljesítésével kívánja bizonyítani szétbonthatatlan egységét és forró szeretetét Rákosi elvtárs iránt.
Minthogy hiszem és vallom, hogy a vezetésem alatt álló bíróságok minden egyes dolgozója becsületesen akarja részét kivenni a szocialista építésben, és mert tudom, hogy Rákosi elvtársnak kedvesebb születésnapi ajándékot a konkrét munkafelajánlásokon kívül nem adhatunk, ezért abban a szilárd meggyőződésben, hogy kartársaim mellettem állanak, Rákosi elvtársunk március 9-iki születésnapjára, a pestmegyei bíróság és a hozzátartozó járásbíróságok nevében, személyemben az alábbi felajánlást teszem:
Vállalom, hogy a közellátás területén, Pártunk és kormányzatunk részünkről nyújtható legteljesebb támogatás céljából, a pestmegyei bíróság bíráival áttanulmányozom és kiértékelem az 1952. év eddigi lényeges közellátási rendelkezéseit. A kiértékelés eredményét, elvi irányításképpen, a járásbíróságokkal közlöm.
Minthogy a jó ítélet egyik alapfeltétele az, hogy az elkövetett cselekményt az elbírálás minél előbb soron kövesse, vállalom, hogy az ügyek kiosztását úgy szervezem meg, hogy lehetővé tegyem a pestmegyei bíróságnál jelenleg fennálló négy hetes pertartamnak egy héttel való csökkentését.
Felajánlásomat azért közlöm kartársaimmal, hogy annak teljesítését és túlteljesítését, munkabeosztásuk sajátosságainak megfelelően, egyéni felajánlásaikkal segítsék elő.
Budapest, 1952. évi január hó 24. napján.
| Z. Károly vezető |
L. i.!
Körözendő névsorral a bíróság valamennyi dolgozójával.
Jelzet: PML XXV. 1-a-3. 2. doboz sz. n.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 01.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő