Oroszországban győz a polgári forradalom (Februári forradalomnak nevezik, mert a juliánus naptár szerint február 23-ára esett).Tovább
„Nem tagadjuk, hogy a bíróságnak politikai célt kell betölteni.”
A bíráskodás jellemzői Pest megyében az 1950-es években
„M. elvtárs motorkerékpárján haladva nekiment két rendőrnek, akik az út szabálytalan oldalán mentek. Sérülés nem történt s a rendőrök maguk sem kérik a vádlott megbüntetését.A vádlott két fröccsöt fogyasztott el az esetet megelőzően.
[...] a megyei tanács konkrét kérelme az, hogy a vádlott a másodfokú eljárás során vagy felfüggesztett enyhe szabadságvesztés büntetést, vagy pedig alacsonyabb összegű pénzfőbüntetést kapjon [...]
Magam is arra kérlek Karcsi, légy szíves odahatni, hogy a megyei tanácsunk eme kérelme teljesedésbe menjen."
Sömjén Pál minisztériumi főosztályvezető szigorúbb ítéleteket követelő levele
1952. augusztus 9.
IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUM.
Kedves Z. Elvtárs!
Az aratással, csépléssel és beszolgáltatással kapcsolatos ügyekben hozott ítéletekről szóló jelentések átvizsgálása alapján megállapítható, hogy a területeden a járásbíróságok sok esetben megengedhetetlenül enyhe ítéleteket hoznak.
Hogy csak példaként említsem fel, Cs. Pál, 38 éves, abonyi kulákot a bíróság azért, mert a Népboltban 65 kg lisztet vásárolt fel, csupán 7 hónapi börtönre és 800 Ft pénzbüntetésre ítélte.
O. Dénes, 52 éves, nagykőrösi kulákot, aki 56 q rozsbeadási kötelezettségéből csupán 25 q-át adott be, holott lényegesen több termett, 32 q búzájából csupán 15 q-át adott be akkor, amikor a községi 6-7 q-ás átlagterméssel szemben neki állítólag csak 3 q-ás átlagtermése volt, a bíróság felháborítóan enyhe, 3 havi börtönre és 1000 Ft pénzbüntetésre ítélte.
Azt hiszem, egyetértesz velem abban, hogy az ítéletek feltűnően enyhék, és ilyen ítéletekkel a bíróság nem tesz eleget a feladatának.
Felkérlek, hogy a terület bírának a figyelmét ismételten hívd fel az ügyek fontosságára és annak szükségességére, hogy ebben az időszakban abban a pár jól kiválasztott ügyben, amely a bíróság elé kerül komoly súlyú ítéletet kell hozni.
Felkérlek arra is, hogy ezeket az ügyeket vizsgáld meg, és gondolkodjál arról, hogy a fellebbezési tanácsok a lehető legrövidebb időn belül hozzanak megfelelő súlyú ítéleteket. A jövőben pedig Magad is fokozottabb figyelemmel kísérd ezeket az ügyeket.
Budapest, 1952. évi augusztus hó 9. napján
| Elvtársi üdvözlettel: |
Jelzet: PML XXV. 1-a-2. 22. doboz 129/2.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 12.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő