Megbukik Winston Churchill brit miniszterelnökTovább
„Nem tagadjuk, hogy a bíróságnak politikai célt kell betölteni.”
A bíráskodás jellemzői Pest megyében az 1950-es években
„M. elvtárs motorkerékpárján haladva nekiment két rendőrnek, akik az út szabálytalan oldalán mentek. Sérülés nem történt s a rendőrök maguk sem kérik a vádlott megbüntetését.A vádlott két fröccsöt fogyasztott el az esetet megelőzően.
[...] a megyei tanács konkrét kérelme az, hogy a vádlott a másodfokú eljárás során vagy felfüggesztett enyhe szabadságvesztés büntetést, vagy pedig alacsonyabb összegű pénzfőbüntetést kapjon [...]
Magam is arra kérlek Karcsi, légy szíves odahatni, hogy a megyei tanácsunk eme kérelme teljesedésbe menjen."
Sömjén Pál minisztériumi főosztályvezető szigorúbb ítéleteket követelő levele
1952. augusztus 9.
IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUM.
Kedves Z. Elvtárs!
Az aratással, csépléssel és beszolgáltatással kapcsolatos ügyekben hozott ítéletekről szóló jelentések átvizsgálása alapján megállapítható, hogy a területeden a járásbíróságok sok esetben megengedhetetlenül enyhe ítéleteket hoznak.
Hogy csak példaként említsem fel, Cs. Pál, 38 éves, abonyi kulákot a bíróság azért, mert a Népboltban 65 kg lisztet vásárolt fel, csupán 7 hónapi börtönre és 800 Ft pénzbüntetésre ítélte.
O. Dénes, 52 éves, nagykőrösi kulákot, aki 56 q rozsbeadási kötelezettségéből csupán 25 q-át adott be, holott lényegesen több termett, 32 q búzájából csupán 15 q-át adott be akkor, amikor a községi 6-7 q-ás átlagterméssel szemben neki állítólag csak 3 q-ás átlagtermése volt, a bíróság felháborítóan enyhe, 3 havi börtönre és 1000 Ft pénzbüntetésre ítélte.
Azt hiszem, egyetértesz velem abban, hogy az ítéletek feltűnően enyhék, és ilyen ítéletekkel a bíróság nem tesz eleget a feladatának.
Felkérlek, hogy a terület bírának a figyelmét ismételten hívd fel az ügyek fontosságára és annak szükségességére, hogy ebben az időszakban abban a pár jól kiválasztott ügyben, amely a bíróság elé kerül komoly súlyú ítéletet kell hozni.
Felkérlek arra is, hogy ezeket az ügyeket vizsgáld meg, és gondolkodjál arról, hogy a fellebbezési tanácsok a lehető legrövidebb időn belül hozzanak megfelelő súlyú ítéleteket. A jövőben pedig Magad is fokozottabb figyelemmel kísérd ezeket az ügyeket.
Budapest, 1952. évi augusztus hó 9. napján
| Elvtársi üdvözlettel: |
Jelzet: PML XXV. 1-a-2. 22. doboz 129/2.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 26.
1945
1971
Elindul az Apollo–15 holdexpedíció.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő