Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Császárság csapatai elfoglalják Bukarestet.Tovább
„Nem tagadjuk, hogy a bíróságnak politikai célt kell betölteni.”
A bíráskodás jellemzői Pest megyében az 1950-es években
„M. elvtárs motorkerékpárján haladva nekiment két rendőrnek, akik az út szabálytalan oldalán mentek. Sérülés nem történt s a rendőrök maguk sem kérik a vádlott megbüntetését.A vádlott két fröccsöt fogyasztott el az esetet megelőzően.
[...] a megyei tanács konkrét kérelme az, hogy a vádlott a másodfokú eljárás során vagy felfüggesztett enyhe szabadságvesztés büntetést, vagy pedig alacsonyabb összegű pénzfőbüntetést kapjon [...]
Magam is arra kérlek Karcsi, légy szíves odahatni, hogy a megyei tanácsunk eme kérelme teljesedésbe menjen."
Felszólítás a tanácsválasztások előtti enyhébb bíráskodásra
1950. október 3.
IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUM
ÜGYKEZELÉSI CSOPORT
Budapest, V. Markó u. 16.
Tel:313-386
Tárgy: Egyes büntetőtárgyalások beállítása
Szám: 0176/1950.
Pestvidéki tvsz. [törvényszék] Elnökének,
Budapest
Az 1950. október 22-én lefolyó helyi tanácsválasztások nagy politikai jelentősége ismeretes Elnök Kartárs előtt. Ez a nap a dolgozó népünk ünnepnapja és népi demokráciának fejlődésének, a béke ügyének győzelmi állomása lesz. Ezért tekintenek a dolgozók olyan nagy várakozással a választások napja elé.
Ahhoz a nagy mozgósító, felvilágosító munkához, amely ezekben a napokban a Párt vezetésével országszerte folyik, szükséges, hogy minden zavaró körülményt kiküszöböljünk. Ilyen zavart kelthet és a reakció részére lehetőséget adhat elferdítésre, támadásra kisemberek büntetőügyeinek a választások előtti napokban tárgyalása. Felkérem Elnök Kartársat, haladéktalanul állapítsa meg, hogy a vezetése alatt álló bíróságokon jelen utasításom vétele és f. hó 22. napja között milyen büntetőtárgyalások vannak kitűzve. Azokban a nem foglyos ügyekben, amelyekben a vádlott dolgozó kisember (munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi dolgozó, kisiparos, kiskereskedő stb.), állítsák be a tárgyalási határnapot azzal, hogy hivatalból fog a bíróság új tárgyalási napot tűzni. Ez általában vonatkozik minden nem foglyos ügyre, ahol a dolgozó kisember a vádlott. Ugyanígy járjanak el a büntető tanácsok kivételesen a foglyos ügyekben is, ahol Elnök Kartárs ezt a választások közelgő napjára tekintettel és ennek teljes zavartalanságát a mi vonalunkon biztosítandó célszerűnek ítéli meg. Azt akarjuk elérni tehát ezzel, hogy egy-egy faluban, vagy városban, illetve a lakóság [!] bizonyos köreiben ne okozzunk most felesleges nyugtalanságot, méginkább ne adjunk reakciós elferdítéseknek, bujtogatásoknak, támadásoknak lehetőséget.
Az államügyészségek vezetői hasonló értelemben kaptak utasítást, úgy, hogy a vádhatóságok az érintett büntető ügyekben az elnapolásra indítványt is fognak tenni. Az elnapolási indítványok másirányú hivatali elfoglaltságra fognak utalni, és a bíróságok elnapoló határozatai ilyen indokból is történjenek. Elnök kartársak az ügyész kartársakkal egyetértésben hajtsák végre fenti utasításokat.
Ugyanilyen indokból állítsák be az összes olyan ingó és ingatlan árveréseket, amelyek f. hó 22-ig kitűzöttek és dolgozó kisemberekkel szemben ugyanezen időpontig hivatalból ne is foganatosítsanak végrehajtást.
Jelen utasításom csak azokkal a tanácsvezetőkkel, illetve közlendő, akik a szóbanfekvő [!] ügyeket intéző tanácsot vezetik, a végrehajtóknak pedig indok nélküli utasításba kell adni a fentiekből rájuk vonatkozót. A végrehajtók az ingóárveréseket ugyancsak hivatali akadályozottságra hivatkozással állítsák be.
Külön felhívom a figyelmet jelen utasításom szigorúan bizalmas jellegére, amit Elnök Kartárs azon bíró kartársaknak is ajánljon nyomatékosan figyelmébe, akikkel az intézkedést meg kell beszélnie.
Budapest, 1950. évi október hó 3. napján
| A kiadmány hiteléül: | Dr. Sömjén Pál főosztályvezető |
B. Béláné
ü. cs. vez. [ügykezelési csoport vezető]
Jelzet: PML XXV. 1-a-2. 1. doboz 71/1950.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 07.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő