Elindul az első Tour de France.Tovább
„Nem tagadjuk, hogy a bíróságnak politikai célt kell betölteni.”
A bíráskodás jellemzői Pest megyében az 1950-es években
„M. elvtárs motorkerékpárján haladva nekiment két rendőrnek, akik az út szabálytalan oldalán mentek. Sérülés nem történt s a rendőrök maguk sem kérik a vádlott megbüntetését.A vádlott két fröccsöt fogyasztott el az esetet megelőzően.
[...] a megyei tanács konkrét kérelme az, hogy a vádlott a másodfokú eljárás során vagy felfüggesztett enyhe szabadságvesztés büntetést, vagy pedig alacsonyabb összegű pénzfőbüntetést kapjon [...]
Magam is arra kérlek Karcsi, légy szíves odahatni, hogy a megyei tanácsunk eme kérelme teljesedésbe menjen."
Felszólítás a tanácsválasztások előtti enyhébb bíráskodásra
1950. október 3.
IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUM
ÜGYKEZELÉSI CSOPORT
Budapest, V. Markó u. 16.
Tel:313-386
Tárgy: Egyes büntetőtárgyalások beállítása
Szám: 0176/1950.
Pestvidéki tvsz. [törvényszék] Elnökének,
Budapest
Az 1950. október 22-én lefolyó helyi tanácsválasztások nagy politikai jelentősége ismeretes Elnök Kartárs előtt. Ez a nap a dolgozó népünk ünnepnapja és népi demokráciának fejlődésének, a béke ügyének győzelmi állomása lesz. Ezért tekintenek a dolgozók olyan nagy várakozással a választások napja elé.
Ahhoz a nagy mozgósító, felvilágosító munkához, amely ezekben a napokban a Párt vezetésével országszerte folyik, szükséges, hogy minden zavaró körülményt kiküszöböljünk. Ilyen zavart kelthet és a reakció részére lehetőséget adhat elferdítésre, támadásra kisemberek büntetőügyeinek a választások előtti napokban tárgyalása. Felkérem Elnök Kartársat, haladéktalanul állapítsa meg, hogy a vezetése alatt álló bíróságokon jelen utasításom vétele és f. hó 22. napja között milyen büntetőtárgyalások vannak kitűzve. Azokban a nem foglyos ügyekben, amelyekben a vádlott dolgozó kisember (munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi dolgozó, kisiparos, kiskereskedő stb.), állítsák be a tárgyalási határnapot azzal, hogy hivatalból fog a bíróság új tárgyalási napot tűzni. Ez általában vonatkozik minden nem foglyos ügyre, ahol a dolgozó kisember a vádlott. Ugyanígy járjanak el a büntető tanácsok kivételesen a foglyos ügyekben is, ahol Elnök Kartárs ezt a választások közelgő napjára tekintettel és ennek teljes zavartalanságát a mi vonalunkon biztosítandó célszerűnek ítéli meg. Azt akarjuk elérni tehát ezzel, hogy egy-egy faluban, vagy városban, illetve a lakóság [!] bizonyos köreiben ne okozzunk most felesleges nyugtalanságot, méginkább ne adjunk reakciós elferdítéseknek, bujtogatásoknak, támadásoknak lehetőséget.
Az államügyészségek vezetői hasonló értelemben kaptak utasítást, úgy, hogy a vádhatóságok az érintett büntető ügyekben az elnapolásra indítványt is fognak tenni. Az elnapolási indítványok másirányú hivatali elfoglaltságra fognak utalni, és a bíróságok elnapoló határozatai ilyen indokból is történjenek. Elnök kartársak az ügyész kartársakkal egyetértésben hajtsák végre fenti utasításokat.
Ugyanilyen indokból állítsák be az összes olyan ingó és ingatlan árveréseket, amelyek f. hó 22-ig kitűzöttek és dolgozó kisemberekkel szemben ugyanezen időpontig hivatalból ne is foganatosítsanak végrehajtást.
Jelen utasításom csak azokkal a tanácsvezetőkkel, illetve közlendő, akik a szóbanfekvő [!] ügyeket intéző tanácsot vezetik, a végrehajtóknak pedig indok nélküli utasításba kell adni a fentiekből rájuk vonatkozót. A végrehajtók az ingóárveréseket ugyancsak hivatali akadályozottságra hivatkozással állítsák be.
Külön felhívom a figyelmet jelen utasításom szigorúan bizalmas jellegére, amit Elnök Kartárs azon bíró kartársaknak is ajánljon nyomatékosan figyelmébe, akikkel az intézkedést meg kell beszélnie.
Budapest, 1950. évi október hó 3. napján
| A kiadmány hiteléül: | Dr. Sömjén Pál főosztályvezető |
B. Béláné
ü. cs. vez. [ügykezelési csoport vezető]
Jelzet: PML XXV. 1-a-2. 1. doboz 71/1950.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 01.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő