Egy hétvégi affér a Dunakanyarban

„1974. május 05-én 23.30-kor a MOP főügyeletes útján Faludi Ervin, Bp. II. […] sz. alatti lakos bejelentést tett dr. Á. F. ellen. A bejelentő állítása szerint D-ben lévő telkén dr. Á. F. „lezsidózta”, majd tettlegesen bántalmazta, leütötte, minek következtében eszméletét vesztette. A mentők részesí-tették elsősegélyben.”

Dr. Á. F. igazoló jelentése Faludi Ervin feljelentéséről

Igazoló jelentés
Budaházi Gusztáv osztályvezető elvtárs részére

A 4680. sz. főügyeleti jelentésben rögzített bejelentéssel kapcsolatban a hivatkozott „eset"-et az alábbiakban jelentem:

Feleségemmel 1974. V. 4-én (szombaton) reggel mentünk ki D-be, az ott lévő hétvégi házunkba. Szombaton reggel már tapasztaltam, hogy a már pénteki napon kiment Faludi Ervin erősen ittas állapotban van. (Ugyanis a telke majdnem szemben van velünk.)

Szombaton feleségem több alkalommal felment hozzá megnézni, hogy nincs-e esetleg rosszul, nem szükséges-e segítség. (Nevezett az egyik látogatás alkalmával petróleummal locsolta a faház oldalát, és gyufával meg akarta gyújtani, majd betegséget, rosszullétet mutatva, ampullában lévő gyógyszert kőhöz ütve nyitott fel és fogyasztotta el.)

Az említettek következtében nyugtalanok voltunk és ezért volt az, hogy még én is felmentem egy alkalommal szombaton meglátogatni.

Nevezett feleségem főnöke, 1953 novembere óta ismerjük, rendszerint mi visszük ki, vasárnap pedig hozzuk is haza a személygépkocsival.

A szomszédunkban van Gy. D. (Budapest, XIII. [...]) hétvégi háza. Gy. D-né és édesanyja szintén kint tartózkodtak, és megegyeztünk abban, hogy vasárnap 17.00 órakor indulunk Budapestre, és velünk jönnek.

Vasárnap a déli órákban Faludi Ervin lent volt a telkünkön egy pár percre, majd felment a saját telkére. Ekkor látszott rajta, hogy erősen ittas, szinte „bamba"-részeg állapotban van.

A személygépkocsi az országúton volt a kisoroszi HÉV-átkelőnél, mivel az eső miatt a felső út járhatatlan volt. A személygépkocsi a háztól gyalogmenettel mintegy 10-15 perc alatt érhető el.

Feleségem - az indulás előtt - felment Faludihoz, hogy milyen állapotban van, ha elkészült, esetleg őt is bevisszük Budapestre. Én közben elvégeztem a ház bezárását. Gy. elvtársnőék a kapunál vártak engem, majd együtt mentünk a kb. 50 méterre lévő Faludi-telekig. Ott megálltunk, hogy megvárjuk a feleségemet és Faludit, hátha segíteni kell.

Sokat kellett várni - csomagokkal a kézben - és láttam, hogy teljesen felöltözött állapotban többször kijött a szobából és bement a WC-be. Ekkor mondtam Gy. elvtársnőéknek, hogy „nézzék, mászkál mint zsidóban a fájdalom!" (Ezt a szólást én a szülőfalumban hallottam, és így maradt meg bennem.)

Feltehető, hogy ezt a kifejezésemet értette félre.

Feleségem lejött, és azt mondta, hogy menjünk, majd jön az Ervin is. Mi négyen elindultunk.

A személygépkocsihoz érve, a csomagokat betettem a csomagtartóba, és nemsokára megérkezett Faludi Ervin is. Jött felém, én azt gondoltam, hogy a hátizsákját be akarja tenni a csomagtartóba, ezért nyitva hagytam és feléje fordulva vártam, hogy odaérjen.

Mikor kb. 1-1,5 lépésre volt tőlem, botját felemelte és fém részével (fogantyújával) felém súlytott[!]. A jó reflexemnek köszönhetem, hogy a jobb kezemmel időben el tudtam az ütést hárítani. Ezután Faludi átszaladt a túloldalon lévő MÁVAUT megállóba, majd rögtön visszajött a kocsihoz, és kb. az alábbiakat mondta Gy. elvtársnőnek.

„A férje politikai állásfoglalására tekintettel ne szálljanak be ebbe a gépkocsiba, mert ez egy fasiszta, engem lezsidózott, jöjjenek velem a busszal."

Gy-né elvtársnő közölte Faludival, hogy menjen szépen el innen, ők velünk jönnek.

Ezután a feleségem beindította - melegedni - a személygépkocsit és kinyitotta az összes ajtót, azaz a rögzítő gombokat felhúzta. Faludi ekkor a kocsi elejénél volt. Amikor meglátta, hogy az ajtók rögzítése megszűnt, fürgén beült a vezető melletti ülésre, hátizsákjával együtt.

Feleségem kérte, hogy szálljon ki, most már nem visszük el azok után, ahogy bottal rám támadt, azon kívül valótlant állít (azaz, hogy lezsidózta). Ennek ellenére nem szállt ki a kocsiból.

Egy ideig vártam, azután odamentem és kértem, hogy a kocsiból szálljon ki. Ellenállt, ezért ki akartam húzni. Balkézzel megfogta a kormánykereket, és így nem tudtam a kocsiból kihúzni. Ekkor adtam neki két pofont, átmentem a baloldalra, és leállítottam a motort.

A feleségem közel 20 percig kérlelte, hogy menjen ki a kocsiból, mire szót fogadott.

Közben Gy-né elvtársnőékkel én a kocsi végén beszélgettem. A beszélgetés közben Gy-né elvtársnő megjegyezte, hogy készüljön fel arra a jelenetre, hogy ha ki is száll, utána el fogja magát vetni, betegséget, rosszullétet fog színlelni, hogy gondozzuk. Be is következett, mert amikor a kocsiból kiszállt, azonnal elvetette magát. Teátrikusan [!] fetrengett, illetve feküdt a földön.

Ezen a napon történt október 05.

1919

Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok megakadályozza a budapesti Nemzeti Múzeumnak a megszálló román hadsereg általi szervezett...Tovább

1922

A cionista mozgalom fellendítése céljából megalakult a Makkabea Ros Szövetség, zömmel egykori Makkabea tagokból. Első vacsorájukat október...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek közül kettő a 20. század első, kettő pedig a második feléhez kapcsolódik. A négy publikáció egymástól eltérő témákat dolgoz fel a bemutatott források alapján, az események pedig az Andok lábaitól a Don-kanyarig zajlanak a szerzők írásaiban.

 

Időrendben haladva a legkorábbi események Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) publikációjában történtek. A szerző előző lapszámunkban bemutatta Ľudovít Jaroslav Hrdlička egykori tótkomlósi evangélikus lelkész irathagyatékát – most ebből tárja az olvasók Hrdlička és ügyvédje, Vas Nándor levelezését. A már Csehszlovákiában élő lelkész ügyvédjén keresztül kívánta értékesíteni tótkomlósi birtokát az 1920-as években. A levelezés nemcsak az adásvétel nehézségeibe, hanem a korszak helyi viszonyaiba is betekintést enged.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) forrásközlésének első része szintén előző számunkban jelent meg. A második részben folytatódik Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes 1942–1943-as oroszországi harctéri naplójának közlése, amely a hídfőcsatáktól a zászlóalj hazatéréséig követi a 38/II. zászlóalj történetét. A nemrég előkerült magánnapló és annak későbbi, kiegészített változata fontos új forrás a 36. gyalogezred kötelékében harcoló pélmonostori alakulat keleti hadszíntéri tevékenységének és a Don-kanyar eseményeinek megismeréséhez.

 

Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a szovjet nagystratégia szempontjai a magyar külpolitika mindennapi döntéshozatalában. Egy konkrét, Magyarország és Peru kapcsolatához kötődő döntési folyamat válogatott levéltári forrásokon keresztüli elemzésével mutatja be, hogyan működtek a szovjet blokk nagystratégiai megfontolásai egy kis szövetséges állam diplomáciájában, különös tekintettel a harmadik világ és a hidegháború összefüggéseire.

 

Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásközlése az Állami Egyházügyi Hivatal 1979-es, szigorúan titkos értékelését közli és elemzi II. János Pál pápa megválasztásáról. Az irat a pápaválasztást a két világrendszer közötti ideológiai-politikai küzdelem részeként, az új pápa személyét pedig a szocializmussal szembeni, hosszú távú politikai kihívásként értelmezi, különös hangsúlyt helyezve lengyel származására és a szocialista társadalomról szerzett személyes tapasztalataira.

 

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2026. szeptember 20.

Miklós Dániel

főszerkesztő