Megbukik Winston Churchill brit miniszterelnökTovább
Egy hétvégi affér a Dunakanyarban
„1974. május 05-én 23.30-kor a MOP főügyeletes útján Faludi Ervin, Bp. II. […] sz. alatti lakos bejelentést tett dr. Á. F. ellen. A bejelentő állítása szerint D-ben lévő telkén dr. Á. F. „lezsidózta”, majd tettlegesen bántalmazta, leütötte, minek következtében eszméletét vesztette. A mentők részesí-tették elsősegélyben.”
Nyilatkozat a feljelentés visszavonásáról
N y i l a t k o z a t
Alulírott Faludi Ervin, Budapest, II. ker. [...] szám alatti lakos, a mai napon megjelentem a Munkásőrség Országos Parancsnokságán és dr. Ispánovits Imre, Budaházi Gusztáv, Kaposi Miklós és dr. Á. F. elvtársak előtt bejelentem, hogy [a] dr. Á. F. alezredes elvtárs ellen tett feljelentést visszavonom. A jelen lévő elvtársak által megtárgyalt körülmények számomra is elfogadhatóvá tették azt az indoklást, amelyet dr. Á. F. elvtárs az általam megismert igazoló jelentésben leírt. Döntően azt kívánom hangsúlyozni, hogy valóban lehetséges, sőt az elmondottak alapján nagyon valószínű, hogy az általam inkriminált kifejezés nem olyan módon hangzott el, ami jogilag kifogásolható lenne. Elfogadom, hogy Á. elvtársnak ez a kijelentése egy közmondásszerű volt.
A bejelentésemnek azt a részét, amelyben azt kifogásoltam, hogy Á. megütött, magánügynek tekintem, és a magam részéről ezt a kérdést lezártnak tekintem.
Szükségesnek tartom elmondani, hogy rossz egészségi állapotom és [az] általam szedett nagymennyiségű gyógyszer következtében nem voltam teljesen ura idegeimnek.
Arra a feltett kérdésre, hogy miért tettem több ízben bejelentést, még el kell azt mondanom, hogy az idegenek által történt hazaszállításom körülményei következtében panaszom merült fel, amellyel a területileg illetékes Pest megyei Főkapitánysághoz fordultam, s ott előttem ismeretlen munkatárs olyan kitételt használt, amely amúgy is megviselt idegállapotomat fokozta.
Kérem, szíveskedjenek az ügyet adakta [!] tenni.
Budapest, 1974. május „8."
| (Faludi Ervin) |
Láttam:
dr. Ispánovits Imre
Budaházi
Kaposi Miklós
Jelzet: MOL M-KS 295. f. 1. cs. 4. ő. e./1974.
Ezután mi beszálltunk a gépkocsiba és elindultunk Budapestre. A gépkocsit a feleségem vezette.
Kérem az általam elmondottakkal kapcsolatban feleségemen kívül Gy-né elvtársnőt (munkahelyi telefonszám: X) és édesanyja meghallgatását, hogy bizonyítást nyerjen, mely szerint az általam leírtak felelnek meg az igazságnak.
Budapest, 1974. május 7-én.
| (dr. Á. F.) |
Jelzet: MOL M-KS 295. f. 1. cs. 4. ő. e./1974.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 26.
1945
1971
Elindul az Apollo–15 holdexpedíció.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő