Hogyan zajlottak a létszámcsökkentések 1946-ban?

A B-listázások hátteréről

„A közhivatalok megtisztítása: hadművelete a demokráciának. Ezt a hadműveletet tervszerűen, fegyelmezetten és a győzelem teljes elhatározottságával kell végrehajtanunk. A feladat nehéz. Csak a legmegbízhatóbb, megközelíthetetlen, értelmes és erélyes elvtársak alkalmasak eredményes ellátására. Aki tehát tisztogató bizottságba szóló megbízást kap, tekintse megbecsülésnek és érezze át a milliós munkásság sok évtizedes mozgalmával szemben a teljes felelősséget.”

b. A Szakszervezeti Tanács B-lista bizottsági tagjainak adott utasítások

A Szakszervezeti Tanács által a tisztogató bizottságokba kiküldött tagok kétféleképpen kapták meg utasításaikat: szóbelileg és írásban. Amint a bizottsági tagok személyeinek kijelölése megtörtént, a Szakszervezeti Tanács közigazgatási osztálya minden kiküldöttet berendelt a Szakszervezeti Tanács közigazgatási osztályára. Ugyanakkor mind a 16 tárcamegbízott (egy-egy minisztérium keretébe tartozó bizottságok munkájának előkészítői és irányítói) inspekciót tartott, és a tárcája körébe tartozó bizottsági tagokkal személyesen vette fel az érintkezést. Elmagyarázta a rendelet főbb intézkedéseit, felvilágosította az általa megtisztítandó hivatal szerepéről, az ott uralkodó szellemről, elmagyarázta a tárgyalás módját, felszólította, hogy személyesen is igyekezzék tájékozódni hivataláról, megadta azoknak a személyeknek a nevét, akiktől megfelelő felvilágosításokat kaphat. Mivel ez a szóbeli beszélgetés nem a tárgyalások elkezdésének időpontjában történt, megbeszélték, hogy mielőtt a tárgyalások megkezdődnek, még egyszer átbeszélik az időközben felmerült kérdéseket és a tárcamegbízott átadja azoknak a listáját, akik abban a bizottságban elbírálásra kerülnek, megjelölve azoknak a személyét, akiket a Szaktanács utasítása alapján a bizottsági tagnak el kell bocsájtania. Kihangsúlyozta minden tárcamegbízott, hogy csakis a Szakszervezeti Tanács utasítása alapján járhatnak el az egyes bizottsági tagok. Semmiféle párt-utasítást el nem fogadhatnak, sőt a helyi Szakszervezeti csoport sem adhat nekik utasítást. Mindegyik bizottsági tagnak megmondták, hogy az adott utasításoktól való eltérés azonnali leváltást von maga után és a szakszervezeti fegyelem legnagyobb fokú megsértését, a munkásmozgalom elárulását jelenti. Végül a tárcamegbízott átnyújtotta a „Szakszervezeti Tanács Közigazgatási Kiküldötteinek nyomtatott utasítását" és felhívta a bizottsági tagok figyelmét, hogy ezt a 40 oldalas füzetet a legnagyobb gonddal tanulmányozzák.

A nyomtatott utasítás elsősorban a tisztogatás politikai fontosságára mutat rá. Ebben a nyomtatott utasításban a rendelet és végrehajtási utasítás teljes szövege mellett részletes magyarázat is megtalálható. Népszerű formában írja elő a tárgyalás közben való leghelyesebb magatartást. Nincs olyan részlete a delegálástól a munka befejezéséig felmerülő összes mozzanatoknak, amelyekre ne adna a nyomtatott utasítás közérthető nyelven utasítást és magyarázatot. A 13. oldalon a „A tisztogatás lebonyolításának menete" című fejezet megjelöli azokat a személyeket, hatáskörüket, akik a tisztogatásban részt vesznek. A „delegálás" című bekezdésben a következőket írja: „A delegálást a megbízólevél és a kiküldött rendelkezésére bocsátott anyag átadásával a kiküldött ellenőre végzi." A következő „Mit kap kézhez a kiküldött" bekezdésben majdnem egy teljes oldalon keresztül részletesen felsorolja az iratokat, amelyeket a bizottsági tagnak a munka megkezdése előtt kézhez kell kapnia. Ezek az iratok a következők: iratboríték, nyomtatott utasítás, az illető hivatal szervezeti táblázata, az illető hivatal alkalmazottainak névjegyzéke, a hivatal általános, politikai és működési szempontból történő jellemzése, a hivatal megtartandó és elbocsátandó, valamint esetleg közömbös alkalmazottairól szóló jegyzékek, amelyek a B-listázással kapcsolatos utasításul szolgálnak (kötelező erejükre nézve az iratboríték feljegyzése irányadó), kartotékok, egyéb adatok, egyes külön bejelentések, végül napi jelentési űrlapok. A 14. oldal napi jelentéstétel, ügyelet" című bekezdése a következőket mondja: „A kiküldött a kapott napi jelentés űrlapok felhasználásával működésének minden napjáról jelentést adni és azt haladéktalanul beadni tartozik." Később „a jelentés a Szakszervezeti Tanács közigazgatási osztályának az iratborítékon feltüntetett helyiségében az ellenőrnek adandó át. „A füzet 6. oldalán a következőkben intézkedik a bizottsági tag utasításának módjáról: „A tisztogató bizottsági kiküldött kizárólag a Szakszervezeti Tanácstól fogadhat el utasításokat és kizárólag a Szakszervezeti Tanácsnak tartozik jelentéstételi kötelezettséggel." Nehogy a tárgyalás során a bizottsági tagnak nehézségei támadjanak a rendelet szövegének megértése és áttekintése körül, a magyarázaton kívül a 36. oldalon „A tárgyalások sorrendje" című bekezdés a legrészletesebben előírja, hogy a tárgyalások során milyen sorrendben kell a bizottsági tagnak eljárni. Amennyiben valamely bizottsági tagnak a szóbeli és írásbeli utasítás után is kételyei maradnának, bármelyik nap bármelyik órájában részletes felvilágosítást kaphat a Szakszervezeti Tanács közigazgatási osztályán.

***

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő