Eperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.Tovább
Egy nagy sikerű gólyabál utóélete
„Teremte pedig az Úr nagyszámban érettségizetteket, és nevezé őket egyetemistáknak. És megáldván azokat, szólt: Szaporodjatok és sokasodjatok és egyszakosodjatok, mint a tengerpart fövenye, és töltsétek be a kereteket. És látá az Úr, ez jó. És szemlélé az Úr az ő sokasodó népét és látá, hogy minden kereteken túlsokasodnak. És szívében önkritika gerjede és mondá: »Bánom, hogy teremtettelek titeket.«”
Egyetemi és minisztériumi levelek a pamflet kapcsán
a.
743/1954-A.T.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
TÖRTÉNETTUDOMÁNYI KAR DÉKÁNJA
| Kézírással Ladányi [Andor] E[lvtárs] Az utolsó 3 mell[éklete]t küldjük meg Gosztonyi e.-nak (DISZ k[öz]p[ont] Andics E. megbízásából. Rövid tájékoztatást is adjunk, hogy történt a dolog. |
Andics Erzsébet elvtársnak az Oktatásügyi Miniszter I. helyettese
Budapest
Csatoltan megküldöm a Történettudományi Kar és a Nyelv- és Irodalomtudományi Kar DISZ szervezete által f. hó 9-én rendezett gólyabál műsorát és az azon előadott „pamflet"-eredeti szövegét a módosításokkal, amelyekkel előadták.
A „pamflet" szerzői Gyenes László IV. éves, Kecskeméti Károly IV. éves hallgatók és Molnár József tanársegéd. A „pamflet" előadását a kar állami vezetése megtiltotta és ezt a DISZ kari titkárával, Pintér Istvánnal közölte. Ennek ellenére az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pártbizottságához fordultak, hogy az
A Pártbizottság az I. és V. részének törlését és a többi részek gyökeres átdolgozását kívánta s ennek ellenőrzését Nádasdy József egyetemi DISZ titkárra bízta. Mint a mellékletből kitűnik, a kijelölt részeket nem törölték az előadásból, sem gyökeres átdolgozás nem következett be. A kari vezetés szerint a „pamflet" előadása politikai hiba volt, s éppen ellentétes célokat szolgált, mint amire egyetemünk mai feladatai mellett szükség van.Tekintettel arra, hogy ebben az előadásban az egyetem DISZ titkára is szerepet játszott, kérem, hogy a felelős személyek felelősségre vonására a minisztérium tegyen megfelelő javaslatot az arra hivatott párt-, DISZ és állami szerveknek.
Budapest, 1954. október 14-én.
| (Székely György) dékánhelyettes |
* * *
| Ügyiratszám: 108/b. | Titkos Mell.: 4 drb Budapest, 1954. okt. 16. |
Előadó: Horváth Istvánné
| Andics Erzsébet elvtársnak, az oktatásügyi miniszter I. helyettese, |
Budapest
Mellékelten továbbítom a Történettudományi Kar dékánja által hozzám küldött - a Történettudományi Kar gólyabálján szerepelt - „pamflet" szövegét.
| (Tamás Lajos) rektor |
Jelzet: MOL XIX-I-2-f 8553-B28/1954. 150. d. (Eredeti, tisztázat.)
b.
| D/1/D-311 |
- Tárgy: a Történettudományi Kar gólyabálján előadott „pamflet" kérdése
Hiv.sz.: - - -
Mell.: 3 drb
Ügyiratszám:
8553-B28/1954.
Előadó:
Ladányi Andor
| OKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM Gosztonyi János elvtársnak, a DISZ Központi Vezetősége titkárának, |
| Budapest XII. Böszörményi út |
Andics Erzsébet elvtársnő megbízásából mellékelten megküldöm a Történettudományi Kar és a Nyelv- és Irodalomtudományi Kar DISZ szervezete által f. hó 9-én rendezett gólyabál műsorát és az azon előadott „pamflet" eredeti szövegét, valamint azon módosításokat, amelyekkel azt előadták.
A „pamflet" szerzői Molnár József tanársegéd, Gyenes László és Kecskeméti Károly IV. éves hallgatók. A „pamflet" előadását Székely György dékánhelyettes
és ezt Pintér István kari DISZ titkárral közölte.Ennek ellenére az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pártbizottságához fordultak, hogy az engedélyezze az előadást. A Pártbizottság az I. és V. rész törlését és a többi rész gyökeres átdolgozását kívánta és ennek ellenőrzését Nádasdy József egyetemi DISZ titkárra bízta. Mint a mellékletből kitűnik, a kijelölt részeket nem törölték az előadásból, sem gyökeres átdolgozás nem következett be.
Álláspontunk szerint a „pamflet" előadása politikai hiba volt. Ezért kérem Gosztonyi elvtársat, hogy az ügyet DISZ vonalon
és - ha álláspontunkkal egyetért - a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék.Budapest, 1954. október 22.
A kiadmány hiteléül:
[olvashatatlan aláírás]
| irodavezető | Kovács Ferenc s. k. főosztályvezető h. |
Jelzet: Politikatörténeti Intézet Levéltára (PIL) 287. f. 1061. ő. e. 352. l.
* * *
[...]
II.
| Tamás Lajos Rektor elvtársnak, | Budapest |
108/b. sz. felterjesztésére válaszolva kérem Rektor elvtársat, hogy a „pamflet" előadásáért felelős személyek ellen fegyelmi vizsgálatot indíttatni és annak eredményéről f. évi november 20[-ig] tájékoztatni szíveskedjék. Egyúttal közlöm, hogy az ezzel kapcsolatos kérdésekről tájékoztattam Gosztonyi János elvtársat, a DISZ Központi Vezetőségének titkárát is.
Budapest, 1954. évi október hó 22.
Ladányi
Jelzet: MOL XIX-I-2-f-8553-B28/1954. 150. d. (Eredeti, tervezet)
c.
| Ügyiratszám: | Titkos! |
108/b.
Előadó:
| Patyi Sándor | Budapest, 1954. nov. 28. |
| Oktatásügyi Minisztérium, Kovács Ferenc elvtársnak, mb. osztályvezető, |
| Budapest |
A 8553-B28/1954. sz. utasításra válaszolva közlöm, hogy a 108/b sz. felterjesztésben foglaltakkal kapcsolatban a szükséges intézkedéseket végrehajtottam.
A Történettudományi Kar dékánja jelentést küldött arról, hogy a pamflet megírásában felelős Kecskeméti Károly és Pintér István IV. éves hallgatókat az ügy természetének megfelelően komoly figyelmeztetésben részesítette.
Közlöm továbbá, hogy a közvetlen hatáskörömbe tartozó Tóth Ede és Molnár József tanársegédeket, mint társszerzőket rektori figyelmeztetésben részesítettem.
| (Tamás Lajos) rektor |
[kézírással]
Ladányi E.
Véleményezésre.
- XII. 2. [olvashatatlan aláírás]
[Ladányi Andor kézírásos megjegyzése]
A pamflet - tipikus példája az új szellem [?] kispolgári értelmezésének. A fegyelmi büntetések szigorúbbak is lehettek volna; ennek ellenére nem javasolom, hogy az ügyet tovább bolygassuk, mert ez a karon további nyugtalanságot idézne elő. Javasolom az ügyirat „ad acta" tételét. 1954. XII. 3.
- Ladányi Andor
a/a [ad acta] [olvashatatlan aláírás] XII. 4.
Jelzet: MOL XIX-I-2-f-8553-B28/1954. 150. d.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 16.
1919
1940
A Szovjetunió megkezdi Észtország megszállását.Tovább
1944
Jaross Andor belügyminiszter a közrend és a közbiztonság megőrzésére hivatkozva feloszlatja a Gyermekbarát Egyesületet. A "veszélyt...Tovább
1948
A Nemzetgyűlés elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot (1948:XXXIII. tv.), amelynek végrehajtása...Tovább
1958
Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletének végrehajtása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő