Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Oroszországnak.Tovább
Egy nagy sikerű gólyabál utóélete
„Teremte pedig az Úr nagyszámban érettségizetteket, és nevezé őket egyetemistáknak. És megáldván azokat, szólt: Szaporodjatok és sokasodjatok és egyszakosodjatok, mint a tengerpart fövenye, és töltsétek be a kereteket. És látá az Úr, ez jó. És szemlélé az Úr az ő sokasodó népét és látá, hogy minden kereteken túlsokasodnak. És szívében önkritika gerjede és mondá: »Bánom, hogy teremtettelek titeket.«”
A DISZ KV Egyetemi Ifjúsági Osztályának jelentése a „pamflet" körüli viharról
Feljegyzés
A mellékelt [popup title="„Panflett"[!]" format="Default click" activate="click" close text="A feljegyzést és a „pamflet” stencilezett formában elhangzott változatát az IB 1954. november 26-i ülésének anyagához mellékelték. Az ülésen az Eötvös Loránd Tudományegyetem DISZ szervezetének Politikai nevelőmunkájáról hallgattak meg jelentést. Az IB határozata nem foglalkozott a pamflettel."] a Nyelvtudományi és Történettudományi Kar DISZ bizottságai által rendezett gólyabál műsorában hangzott el. Szerz?i voltak: Gyenes és Kecskeméti elvtársak, egyetemi hallgatók és Molnár elvtárs tanársegéd. A panflettet, miután megírták, jóváhagyás végett a szerz?k bemutatták a kari pártszervezet vezet?ségének, amely ezt jóváhagyta. A kar dékánhelyettese nem értett egyet ennek el?adásával, mivel a tényleges hibák felvetése mellett hangnemét és néhány kitételét destruktívnak tartotta. Utána megmutatták a pártbizottság titkárának és Nádasdi elvtársnak, a DISZ bizottság titkárának. Nádasdi elvtárs az eredeti szövegen javításokat eszközölt és közölte véleményét, nem lát benne kifogásolni valót. Ezek után a kari DISZ bizottság engedélyezte a pamflet el?adását. A bál műsorában igen nagy sikert aratott.
Az Oktatásügyi Minisztérium elrendelte, állítsák állami fegyelmi elé a szerz?ket és az ebben érdekelt személyeket. A panflett [!] ügyét párttaggyűlésen is megtárgyalták. A párttaggyűlés a pártvezet?ség beszámolóját, amely a panflett íróit megbélyegezte és a szatíra tartalmának egy részét destruktívnak nyilvánította, nem fogadta el. A párttagság véleménye az volt, van benne néhány helytelen kitétel, azonban a tényleges hibákat veti fel, szatirikus formában, ezért helyes volt el?adni és helyesebb lenne a felvetett hibák kiküszöbölésén gondolkozni. A panflett szerz?i csak részben ismerték el, hogy ?k ezzel hibát követtek el.
A pártbizottságnak, DISZ bizottságnak az volt a véleménye, hogy az egészb?l nagy ügyet csinálni értelmetlenség, meg kell a szerz?ket bírálni, azonban le kell zárni az egész panflett kérdést, amely azután kezdte foglalkoztatni a közvéleményt, miután értesültek a panflett szerz?inek „meghurcolásáról". A Dékán elvtárs, felmérve a kialakult helyzetet, a panflett szerz?it figyelmeztetésben részesítette.
A panflett megírásának körülményeit és az azt követ?en kialakult hangulatot vizsgálva a következ?ket lehet megállapítani:
- A panflettnek néhány kitétele éllel az egész oktatási rendszerünk ellen is fordul, ezek a részei destruktívan hatnak. Ezért helyes lett volna ezen kitételeit törölni vagy enyhíteni. Ezek után ennek el?adása nem ártott volna sem az egyetemi oktatás tekintélyének, annál is inkább, mert csak kifejezte az egyetemi hallgatók többségének véleményét, s?t az oktatók jó részének a véleményét is.
- Nem a panflett szerz?i els?sorban ezért a hibásak, hanem azok, akik ennek elbírálásában illetékesek voltak.
- Nem volt helyes, s?t bizonyos fokig „olaj volt a tűzre" az, hogy ebb?l az egyetemen, f?leg az Oktatásügyi Minisztérium rendelkezése után nagy ügyet akartak csinálni. Ezért a párt és DISZ bizottság utólagos álláspontjával egyetértünk.
- Az állami fegyelmet elrendel? leirat helyett a jelenlegi helyzet miatt sokkal helyesebb lett volna, ha a minisztérium vezet?i közül mennek ki az egyetemre, és ezt az egész kérdést személyes megbeszélés útján tisztázzák.
- A Dékán elvtárs figyelmeztetésével egyetértünk.
- DISZ fegyelmi eljárás megindítását nem javasoljuk.
K. V. Egyetemi Ifjúsági Osztály
Hess Károly
[osztályvezet?]
Jelzet: PIL 287. f. 845. ?. e. 124-125. l. (a pamflet szövege 126-129. l.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 05.
1914
1914
a német hadsereg megtámadja Liège városát, illetve a város körül felállított megerősített pozíciókat.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő