Német csapatok jelennek meg Luxemburgban, válaszul Franciaország mozgósítja haderejét.Tovább
A Weiss Manfréd konszerntől a Rákosi Mátyás Művekig: egy családi vagyon végnapjai
„Az SS erők hatalmába került Weiss Manfréd családtagok […] kénytelenek voltak az ellenük, illetve hozzátartozóik ellen alkalmazott, személyes szabadságukat és életüket közvetlenül veszélyeztető jogellenes fenyegetés hatása alatt, a Weiss Manfréd vállalatokat és minden egyéb ingó- és ingatlan vagyonukat az SS erők egy gazdasági csoportjának […] 25 évre kezelésbe átad. […]” Ennek ellenében az SS erők említett gazdasági csoportja ígéretet tett arra, hogy a Weiss Manfréd család tagjait semleges külföldre szállítja.”
F e l j e g y z é s
A Szövetséges Ellenőrző Bizottság gazdasági osztályán 1947. január 3.-án a potsdami egyez-mény végrehajtásával kapcsolatos vegyes bizottsági ülésről
A bizottság ülésén részt vett a SZEB gazdasági osztálya részéről Matvienko alezredes, Nikolajev magyarországi szovjet javakat kezelő hivatal főnöke, Volpianski ügyvéd és Pedesko kapitány jegyzőkönyvvezető. Magyar részről jelen volt a Jóvátételi Hivatal képviseletében Semtei Róbert főosztályvezető, a Pénzügyminisztérium részéről dr. Unger Ödön miniszteri titkár, a P. K. részéről Tasnádi főrevizor, valamint a Jóvátételi Hivatal részéről Katona és Mérő referensek, valamint az iparügyi tárca részéről dr. Szívós István miniszteri tanácsos.
Matvienko alezredes közölte, hogy a Szovjetunió a potsdami egyezmény alapján igényt tart az egész Weiss Manfréd konszernre.
Indokolás: A Dunai Repülőgyár részére 1941-44-ig a Reichsflugfahrtministerium 723 millió pengőt, a Steiner Művek 80 millió 500 ezer pengőt, összesen 803 millió 500 ezer pen-gőt adtak, a Magyar Honvédelmi Minisztérium pedig 483 millió pengőt adott
A Dunai Repülőgépgyár átadott a W. M.-nek 742 millió 500 ezer pengőt részben az acél- és fémműnek, részben a repülőgép és motorgyár rt-nek. 1944. márciusában szállítások miatt a 803 és félmillió lecsökkent 616 millióra, ennek alapján 1944. március 20. és 25. között a vállalat vezetését a németek átvették faktikusan, majd május 17.-én egyezmény is iratott alá a német átvétellel kapcsolatban.
Minthogy az egész W. M. vagyon értéke 72 millió 900 ezer pengő,
| /: W. M. | Acél és Fémmű | alaptőke | 8.5 millió, | tartaléktőkék | 48.9 millió |
| -,,- | remó | -,,- | 6 millió, | -,,- | 3.6 millió |
| Dunai Repülőgyár | -,,- | 6 millió | -,,- | 3.6 millió | |
| Összesen: | 72 millió :/ | ||||
a tőkebefektetések a németek által adott tartozásokból 274 milliót képviselnek. A Szovjetunió igénye tehát azon alapszik, hogy a németekkel szemben fennálló tartozások garanciája az egész vagyon volt. A németek úgy látták, hogy a W. M. gyárak nem tudják teljesíteni tartozásuk kiegyenlítésére különböző szállításaikat, ezért birtokba vették az egész vállalatot és ez ellen a magyar kormány nem tiltakozott.
A tartozásoknak 1944. márciusa után bekövetkezett csökkenése a Szovjetuniót nem érdekli, minthogy ez már a németek által átvett üzemek üzletvitelénél történt; a lényeges az 1944. májusi állapot.
A Szovjetunió fenti igényével kapcsolatosan közöltem, hogy továbbítom a magyar kormányhoz. Egyben megegyezés jött létre, hogy igényüket Szviridov altábornagy útján a miniszterelnök úrhoz a mai napon eljuttatják.
Az irat található: Magyar Országos Levéltár, Weiss Manfréd konszern-vállalatok iratai; Labor Bizalmi Rt., 21. tétel.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 02.
1914
1934
Hindenburg német elnök halála után Adolf Hitler megszerzi az elnöki és a kancellári hatalmat is (vezér és nemzeti kancellár lesz).Tovább
1945
Véget ér a potsdami konferencia, többek közt megállapodás születik a mai lengyel-német határról (Odera-Neisse határvonal) és Berlin négy...Tovább
1945
A Beneš-dekrétumok megfosztják állampolgárságuktól a szlovákiai magyarokat.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő