Megkezdődik a mülhauseni csata, mely az első világháborúban a németek ellen intézett első francia támadás volt.Tovább
Milliárdos fegyverkezési program?
„Az 1938. év elején a kormány szükségesnek látta, hogy nagyobb mérvű beruházási munkálatot indítson meg, egyrészt a különböző közigazgatási szükségletek kielégítése és az állami üzemek fejlesztése céljából, másrészt a honvédség felszerelése érdekében. 1938 tavaszán Darányi Kálmán akkori miniszterelnök Győrben beszédet mondott, amelyben meghirdette az ún. milliárdos beruházási programot. Ezt követően a kormány törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésbe s annak letárgyalása után jelent meg a honvédelmi és ezek költségeinek fedezéséről szóló 1938:XX. tc.”
Források
A Győri fegyverkezési program - a háború után
Az 1938. évi ún. milliárdos beruházási program
Az 1938. év elején a kormány szükségesnek látta, hogy nagyobb mérvű beruházási munkálatot indítson meg, egyrészt a különböző közigazgatási szükségletek kielégítése és az állami üzemek fejlesztése céljából, másrészt a honvédség felszerelése érdekében. 1938 tavaszán Darányi Kálmán akkori miniszterelnök Győrben beszédet mondott, amelyben meghirdette az ún. milliárdos beruházási programot. Ezt követően a kormány törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésbe s annak letárgyalása után jelent meg a honvédelmi és ezek költségeinek fedezéséről szóló 1938:XX. tc.
A törvény 1.§-a felhatalmazást ad a kormánynak, hogy honvédelmi, illetőleg légvédelmi célokra, utak és hidak építésére, az államvasutak és a hajózás, valamint a posta, távirda és távbeszélő felszerelésének és berendezésének fejlesztésére, a telepítés és házhelyszerzés előmozdítására, a mezőgazdasági termelés és értékesítés támogatására, az öntözéses gazdálkodás előmozdítása érdekében elhatározott munkálatok tervszerű végrehajtása és más vízügyi beruházásokra, a mezőgazdasági szakképzés és a népoktatás célját szolgáló iskolák előadótermek és egyéb intézmények építésére és felszerelésre, a falu egészségügyi és szociális helyzetének emelése céljából az egészségügyi szervezet kiépítése, egészséges ivóvízzel való ellátásra, bányászati és nyersanyagkutatásra és más közmunkákra, végül a mezőgazdasági hitel előmozdítására, az állami költségvetésekben megállapított összegeken felül, mintegy 1 milliárd pengőt fordítson.
Az 1 milliárd pengő kiadás fedezésére részben kölcsönbevétel, részben pedig egy különleges rendkívüli adó, illetve vagyonváltság szolgált.
A törvény 2. §-ának /1/ bekezdése felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a beruházások fedezésére összesen mintegy 400 000 000 P-t eredményező kölcsönöket vehessen fel.
A törvény 3-20. §-ai pedig a beruházási hozzájárulásnak nevezett vagyonváltságot szabályozták, amelyből a pénzügyi kormányzat mintegy 600 000 000 P bevételt várt.
Beruházási hozzájárulást kötelesek voltak fizetni azok a vagyonadóalanyok, akiknek tiszta vagyona 1938. február 28-án az 50 000 P-t meghaladta, továbbá - az állam, törvényhatóságok, községek, ezek alapjai és alapítványai, társadalombiztosítási intézetek, nyugdíjpénztárak kivételével - a vagyonadó fizetésére nem köteles, de ugyancsak 50 000 P-t meghaladó vagyonnal rendelkező jogi személyek, intézmények és vagyonközösségek, végül a társulati adó alá eső vállalatok, még ha ideiglenesen mentesek is /3. §./. A törvény részletesen szabályozta a beruházási hozzájárulás alapjának megállapítását. Az alapból levonandó a közületi és vállalati kölcsönkötvények, elsőbbségi kötvények, záloglevelek, a leltári részvények és üzletrészek tőkeértéke, a földadó alá eső ingatlanok és a mezőgazdasági üzemi tőke 3/8-as része. A beruházási hozzájárulás kulcsa a vagyonadóalanyok és vagyontömegek részére 50 000 P-nél 5%-kal kezdődik és 1 000 000 P felett 14-ig emelkedik, a társulati-adóalanyoknál 100 000 P-ig 10%, 5 000 000 P felett pedig 20%.
A beruházási hozzájárulást 1938. évi október hó 1. napjától kezdődően 20 negyedévi részletben kell megfizetni. A túlnyomó részben mező- vagy erdőgazdaságból élők 25, a földvagyonváltságot annakidején készpénzben megfizetők 30, a közoktatással foglalkozó szerzetek és a földvagyonváltságot annakidején természetben leróvók 40 negyedévi részletben fizethették meg. Előrefizetés esetére a törvény kamattérítést engedélyezett.
A törvény a beruházási hozzájárulást, alapjának megállapítását, kivetése módját, a jogorvoslatot, a leróvást stb. részletesen szabályozta, magát a beruházási programot azonban természetesen nem tartalmazta. A beruházási program a pénzügyminisztériumban felkutatott feljegyzések és nyilvántartások szerint eredetileg a következő volt:
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő