Kikiáltják Lettország függetlenségét.Tovább
Milliárdos fegyverkezési program?
„Az 1938. év elején a kormány szükségesnek látta, hogy nagyobb mérvű beruházási munkálatot indítson meg, egyrészt a különböző közigazgatási szükségletek kielégítése és az állami üzemek fejlesztése céljából, másrészt a honvédség felszerelése érdekében. 1938 tavaszán Darányi Kálmán akkori miniszterelnök Győrben beszédet mondott, amelyben meghirdette az ún. milliárdos beruházási programot. Ezt követően a kormány törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésbe s annak letárgyalása után jelent meg a honvédelmi és ezek költségeinek fedezéséről szóló 1938:XX. tc.”
Bevételek:
Beruházási kölcsön..................................................................................400-
Beruházási hozzájárulásra felvett előleg + kamatbevétel..................200,4
Beruházási hozzájárulás
1938. VII. 1. - 1939. VI. 30.................126,6
1939. VII. 1. - 1940. XII. 31................192-
1941. I. 1. - 1941. XII. 3..................127,5
1942. I. 1. - 1942. XII. 31................115,8
1943. I. 1. - 1943. XII. 31.................85,7
Összes bevétel 1943. XII. 31.-ig........................................................1248-
Beruházási hozzájárulás 1944. I.1.-től - 1944. XI. 30...................11,5
Összesen:...........1259,5
Kiadások
Beruházásokra nyitott hitel
1938. VII.1. - 1939. VI. 30.................372,8
1939. VII. 1. - 1940. XII. 31.............. 529-
1941. I. 1. - 1941. XII. 31...............118,1
1942. I. 1. - 1942. XII. 31.................57,6
1943. I. 1. - 1943. XII. 31.................50,8
Összes beruházás 1943.XII. 31.-ig..........................................1128,3
Beruházásokra nyitott hitel 1944. I.1. - 1944. XI. 30...................13,6
Összesen: 1141,9
Beruházási hozzájárulásra felvett előleg törlesztése 1941-1944.........170-
Együtt:........................1311,9
1944. november hó végén a beruházási alap hiánya:............................52,4
A hiány fedezése oly módon történt, hogy a közigazgatás az alapnak 54,5 millió P összegű ellátmányt adott, amelynek számításba vételével az alap pénzkészlete a fenti időpontban 2,1 millió P volt. Ezzel az időponttal az alap működése meg is szűnt, mert a Sopronba menekült kormány vélhetőleg nem végzett beruházási munkálatokat.
Az öt éves milliárdos beruházási program jelentősége könnyen felbecsülhető, ha összehasonlítjuk ugyanazon időszak egyéb állami beruházásaival. A költségvetésekben beruházásokra biztosított összegek az 1938. VII. 1-től 1944. XII. 31-ig terjedő időszakban a következők voltak:
| 1938/39 | 1939/40 | 1941 | Erdélyi . | 1942 | Délvid. kv. | 1943 | 1944 | Össze-sen |
Polgári közigazgatási beruházások | 19 | 30,5 | 23,7 | 30,8 | 107,6 | 18,5 | 131,5 | 123,6 | 485,2 |
Üzemi beruházások | 21,9 | 41,8 | 43,7 | 84,9 | 136,9 | 21,1 | 219,7 | 332,6 | 902,6 |
Összesen | 40,9 | 72,3 | 67,4 | 115,7 | 244,5 | 39,6 | 351,2 | 456,2 | 1387,8 |
Katonai beruházások | 3,7 | 54,3 | 16,9 | 17,5 | 26,7 | 2 | 81 | 97,3 | 299,4 |
Együtt | 44,6 | 126,6 | 84,3 | 133,2 | 271,2 | 41,6 | 432,2 | 553,5 | 1687,2 |
A háború alatt a nemzeti beruházási alapon kívül végzett külön honvédelmi beruházások összege mintegy 3 milliárd P-t tett ki.
A nemzeti beruházási alap polgári beruházásai az ugyanazon időszak költségvetésileg biztosított beruházásainak 29,2%-át érték el, a beruházási alap katonai beruházásainak pedig a háborús különberuházásoknak mintegy 26%-át. Ezeknek a számoknak a figyelembevételével nyilvánvaló, hogy a milliárdos beruházási program igen nagymérvű beruházási tevékenységet indított meg, amelynek termeléspolitikai, közlekedéspolitikai s általában közgazdasági, valamint szociál- és kultúrpolitikai jelentősége vitathatatlan. Ma már kétségtelen megállapítható az is, hogy az 1938-as években kezdődött konjunktúra emelkedés részben szintén milliárdos beruházási program végrehajtására vezethető vissza.
Jelzet: MOL XIX-L-1-k, 20. doboz
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő