Tűzszünet Palesztinában, véget ér az első arab-izraeli háború.Tovább
Milliárdos fegyverkezési program?
„Az 1938. év elején a kormány szükségesnek látta, hogy nagyobb mérvű beruházási munkálatot indítson meg, egyrészt a különböző közigazgatási szükségletek kielégítése és az állami üzemek fejlesztése céljából, másrészt a honvédség felszerelése érdekében. 1938 tavaszán Darányi Kálmán akkori miniszterelnök Győrben beszédet mondott, amelyben meghirdette az ún. milliárdos beruházási programot. Ezt követően a kormány törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésbe s annak letárgyalása után jelent meg a honvédelmi és ezek költségeinek fedezéséről szóló 1938:XX. tc.”
Polgári beruházások:
1/ Belügyi tárca:
Ivóvízszerzésre 6 000 000 P.
Közegészségügyi célokra 8 200 000 P.
Gyermekvédelmi célokra 500 000 P.
Csendőrségi beruházásokra 2 500 000 P.
Rendőrségi beruházásokra 2 800 000 P.
Összesen: 20 000 000 P
2/ Pénzügyi tárca
Piacszabályozás 75 000 000 P.
Csepeli vízmű bővítése 500 000 P.
Pénzügyőri laktanyák építésére 500 000 P.
Adóhivatalok építésére 300 000 P.
Dohányjövedéki beruházásokra 1 200 000 P
Összesen: 77 500 000 P.
3/ Iparügyi tárca
Recski arzénkitermelés 1 280 000 P
Krakkolótelep létesítése 4 000 000 P.
Bányászati kutatásokra 4 720 000 P
Összesen: 10 000 000 P.
4/Kereskedelem- és közlekedésügyi tárca:
Útépítésekre 50 000 000 P.
Bekötőutak építésére 30 000 000 P.
Hajózási célokra 12 000 000 P.
Nemzeti szabadkikötő beruházásaira 2 000 000 P.
Az államvasutak beruházásaira 96 000 000 P.
A posta, távírda és távbeszélő beruházásaira 20 000 000 P.
Összesen: 210 000 000 P.
5/ Földmívelésügyi tárca:
Telepítésekre 20 000 000 P.
Alföldöntözésre 17 500 000 P.
Vízi munkálatokra 11 020 000 P.
Ármentesítő társulatoknak beruházási kölcsönökre 7 500 000 P.
Mezőgazdasági szakoktatásra 5 500 000 P.
Kertészeti szakoktatásra 500 000 P.
Talajjavításra 350 000 P.
Mezőgazdasági értékesítés előmozdítására 8 930 000 P.
Állattenyésztés fejlesztésére 3 700 000 P.
Összesen: 75 000 000 P.
6/ Vallás- és közoktatásügyi tárca:
Elemi népiskolai építkezésekre 9 300 000 P.
Gazdasági népiskolák építésére 3 050 000 P.
Műegyetemi tanszékek bővítésére 150 000 P.
Összesen: 12 500 000 P.
Polgári beruházások együtt 405 000 000 P.
Katonai beruházások 600 000 000 P.
Amint a fentiekből látható, a milliárdos beruházási program 2/5 része esett polgári, 3/5 része honvédelmi beruházásokra. A polgári beruházások keretében első helyen a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca állott, főként az államvasúti és a közúti beruházásokkal, második helyen a pénzügyi tárca a piacszabályozás nagyösszegű előirányzásával, végül a harmadik helyen a földmívelésügyi tárca. Már itt meg kell jegyeznünk, hogy a piacszabályozásra előirányzott összeg - amely természete szerint különben sem tartozott volna a nemzeti beruházási programba - csak csekély hányadékban került felhasználásra. A honvédelmi beruházási program 600 millió pengős kerete később 822, 4 millió pengőre bővült, amelyre a beruházási hozzájárulás nagyobb bevétele adott lehetőséget.
A beruházási terv 5 év alatt volt megvalósítható. A beruházások - az időközben bekövetkezett háború ellenére is - tervszerűen folytak be és az 1943. év végére a végrehajtás nagyjában véve befejeződött. A belügyi tárcánál a 20 000 000 P-s előirányzott hitelből 19 545 849 P, az iparügyi tárcánál 10 000 000 P-ből 9 999 841 P, a vallás és közoktatásügyi tárcánál /12 500 000 P-ből 12 344 176 P nyert felhasználást. A földmívelésügyi tárcánál/ 75 000 000 P előirányzatból 71 439 316 P volt a felhasználás; a fennmaradt 3 560 684 P-ből1 276 485 P a mezőgazdasági szakoktatásra, 1 264 249 P az állattenyésztés fejlesztésére esik. A kereskedelem- és közlekedésügyi tárca beruházásai teljesen megvalósították a programot, kivéve az államvasutakat, amelynél 7 060 987 P felhasználatlanul maradt. A legnagyobb az elmaradás a pénzügyi tárcánál s itt különösen a piacszabályozásnál, ahol 75 000 000 P előirányzatból mindössze 4 500 000 P került felhasználásra és 70 500 000 P maradt felhasználatlanul. A polgári beruházások összege 322,4 millió pengőt ért el az 1943. év végére. A honvédelmi beruházások - a program bővülése folytán - az eredeti előirányzatot jelentősen túlhaladtak és az 1943. év végére közel 806 millió pengőre emelkedtek.
A beruházási program végrehajtása a költségvetési kezelésen kívül, az ún. nemzeti beruházási alap keretében történt. Az alap bevételei a beruházási kölcsönbevétel és a beruházási hozzájárulás, kiadásai a beruházásokra adott és ezeken felül a beruházási hozzájárulásokra felvett előleg törlesztésére fordított összegek voltak. A kormány a beruházások idejében való megkezdése céljából ugyanis az első évben a beruházási hozzájárulás bevételére előleget vett fel, amelyet a következő években törlesztett. A beruházási alap 1938. VII. 1.-től 1943. XII. 31-ig, illetőleg 1944. XII. 5-ig terjedő időben a következő kezelést bonyolította le. /Millió P-ben./
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 15.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő