Elkezdődik a Watergate-ügy bírósági eljárása.Tovább
Szemelvények a jugoszláv határőrizet történetéből (1953–1955)
„1955. 11. 23.-án magyar repülőgép két esetben megsértette a Jugoszláv Népköztársaság légterét. […] a jelzett időben és helyen magyar repülőgép tartózkodott, […] azonban a kivizsgálás során megállapítottam, hogy a repülőgép vezetője nem tudta, hogy ő áttévedt a jugoszláv légtérbe. Amikor azt észrevette azonnal visszatért magyar területre. Tehát átrepülésének semmi célja nem volt, csupán tévedés következménye. […] A hivatalos ügy befejezésével a jugoszláv tagozat elnöke megkínált bennünket szendviccsel, édességgel, szilvapálinkával és sörrel.”
Magyar - jugoszláv tárgyalásról jelentés
| BELÜGYMINISZTÉRIUM Határőrség | "B" sorozat |
| 3. Ker. Parancsnokság | "TITKOS" |
Kimenőszám: 01098...........
Nagykanizsa, 1955.9.27.
V a l e n c s á k János Államvédelmi Vezérőrnagy Elvtársnak
BELÜGYMINISZTÉRIUM
Határőrség és Belső Karhatalom
Parancsnoka.
| Tárgy: | B u d a p e s t . |
Magyar - jugoszláv
tárgyalásról jelentés
Jelentem, hogy 1955.szeptember hó 25.-én 10.20 órakor találkoztunk a Helyi Vegyesbizottság Jugoszláv tagozatával, - a 8.sz. értesítési pontnál - a határvonalon.
A jugoszlávokat a határvonaltól 100 m.-re felállított parancsnoki sátorban hívtam meg, a tárgyalás lefolytatására.
Ott ismertettem - a meghívás alapján - a határsértés körülményeit és eléjük tártam a határsértés színhelyén talált nylon terítőt és úszóövet.
A jugoszláv Határképviselő közölte, hogy a határsértésről csak a mi értesítésünk alapján szerzett tudomást. Azonnal vizsgálatott tartottak, de az eddig nem vezetett eredményre. Ha vizsgálatuk eredményes lett volna úgy a határsértést elkövető személyt magukkal hozták volna.
A felmutatott tárgyakkal kapcsolatban közölték, hogy ilyen árut náluk kereskedelmi forgalomban nem árusítanak. Hallottak azonban arról, hogy ilyeneket Olaszországból csempésznek hozzájuk.
Majd kérték, hogy nézzük meg közösen a helyszínt és a még megtalálható nyomokat.
Közöltem velük, hogy ennek részünkről akadálya nincs, azonban a helyszínhez vezető út nagyon rossz.
A jugoszláv Határképviselő - tekintve, hogy több esetben fordult már elő, hogy rossz útra való hivatkozással nem vittük őket a helyszínre - kétkedve fogadja közlésem és csak kifogásnak tekinti. Indítványozta, hogy a bizottság váljon kétfelé, ők a jugoszláv oldalon, mi pedig magyar oldalon közelítsük meg a helyszínt.
Közöltem a Határképviselővel hogy terepjáró gépkocsit rendeltem ki, - ha ez nekik megfelel - azzal magyar területen megtudjuk közelíteni a helyszínt.
Indítványom örömmel fogadták és az egész bizottság magyar oldalon ment ki a helyszínre.
Útközben Cvijovic Miroslav, de a többi jugoszláv bizottsági tag is, elismeréssel nyilatkozott a magyar gépkocsi iparról, különösen mikor látták, hogy több helyen is fél méteres sár is volt az úton. Ennek az együttes utnak az az előnye is megvolt, hogy a rossz útra való hivatkozás - amint erről meggyőződhettek - nem csak kifogás volt részünkről.
A helyszíni vizsgálat után - melynek eredményét a jelentésem mellékleteként felterjesztett jegyzőkönyvben rögzítettük visszatértünk a sátorhoz.
Ott a jegyzőkönyv elkészültéig szalámis zsemjével és sörrel kínáltam meg a jugoszlávokat.
A tárgyalás szünetében elmondták, hogy jártak Zágrábban a nemzetközi árukiállításon, tüzetesen megnézték a magyar pavilont és nagyon tetszettek az ott elhelyezett magyar áruk. Elmondták, hogy amint arról értesültek Magyarország állandó pavilont akar Zágrábban építetni.
Majd Cvijovic Miroslav beszélt arról, hogy náluk - egyes helyeken igen jó a termés, de mint pl. Szlovéniában nagy volt a szárazság. Ennek kapcsán beszélt arról, hogyha Jugoszláviában megengednék akkor az ő termelőszövetkezeteikből majdnem mindenki kilépne.
Közöltük, hogy nekünk nagyszerű szövetkezeteink vannak és ezzel kapcsolatban nálunk jó a helyzet.
Ekkor elmondták, hogy náluk nehéz ez a kérdés, mert ott 1919-ben volt egy agrár reform - amikor a nagybirtokokat szét darabolták és helyettük nagyobb részt kulák birtokokat alakítottak ki, ami most súlyosan érezteti hatását. Emiatt nehezebb volt náluk a szövetkezetek alakítása.
Azonban ez nem tartja vissza őket és tovább fognak haladni a megkezdett úton.
Néhány szóval érintették a Szovjet - Jugoszláv tárgyalásokat. Az eredménynek nagyon örültek és bíznak abban, mint mondják - hogy ennek hasznos következményei lesznek - .
Ebből a szempontból véleményem szerint, változás állott be náluk - amit alátámaszt az a körülmény is, hogy Stojanovic Djordje-t, aki bizottságukkal együtt szokott tárgyalásokra járni - nem hozták magukkal. Ez a személy ugyanis megállapításunk szerint szovjet ellenes beállítottságú.
A jegyzőkönyvek aláírása után, 15.00 órakor visszakísértük a jugoszlávokat a határvonalig, ahonnand G ó l a irányába eltávoztak.
Melléklet: 3 db.
Dercze István |
Készült: 2 példányban
1.sz.pld.:Címzettnek
2.sz.pld.:...sz.irattár
Szerk.:Székely Dezső áv.szds.
Gépelte:Fülöp áv.irn.
1955.9.27.
Soksz.napló sorsz.: 1462
ZML Nagykanizsai Határőr Igazgatóság iratai. 1059. tétel 01098/55 sz. BM.HŐR. Kimenőokmány. Magyar-Jugoszláv tárgyalásról jelentés.
Az aláírás saját kezű kézírás.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 03.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő