A gorlicei áttörés az első világháborúban: Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregeinek sikeres támadása az oroszok ellen.Tovább
Szemelvények a jugoszláv határőrizet történetéből (1953–1955)
„1955. 11. 23.-án magyar repülőgép két esetben megsértette a Jugoszláv Népköztársaság légterét. […] a jelzett időben és helyen magyar repülőgép tartózkodott, […] azonban a kivizsgálás során megállapítottam, hogy a repülőgép vezetője nem tudta, hogy ő áttévedt a jugoszláv légtérbe. Amikor azt észrevette azonnal visszatért magyar területre. Tehát átrepülésének semmi célja nem volt, csupán tévedés következménye. […] A hivatalos ügy befejezésével a jugoszláv tagozat elnöke megkínált bennünket szendviccsel, édességgel, szilvapálinkával és sörrel.”
Magyar - jugoszláv tárgyalásról jelentés
| BELÜGYMINISZTÉRIUM Határőrség | "B" sorozat |
| 3. Ker. Parancsnokság | "TITKOS" |
Kimenőszám: 01098...........
Nagykanizsa, 1955.9.27.
V a l e n c s á k János Államvédelmi Vezérőrnagy Elvtársnak
BELÜGYMINISZTÉRIUM
Határőrség és Belső Karhatalom
Parancsnoka.
| Tárgy: | B u d a p e s t . |
Magyar - jugoszláv
tárgyalásról jelentés
Jelentem, hogy 1955.szeptember hó 25.-én 10.20 órakor találkoztunk a Helyi Vegyesbizottság Jugoszláv tagozatával, - a 8.sz. értesítési pontnál - a határvonalon.
A jugoszlávokat a határvonaltól 100 m.-re felállított parancsnoki sátorban hívtam meg, a tárgyalás lefolytatására.
Ott ismertettem - a meghívás alapján - a határsértés körülményeit és eléjük tártam a határsértés színhelyén talált nylon terítőt és úszóövet.
A jugoszláv Határképviselő közölte, hogy a határsértésről csak a mi értesítésünk alapján szerzett tudomást. Azonnal vizsgálatott tartottak, de az eddig nem vezetett eredményre. Ha vizsgálatuk eredményes lett volna úgy a határsértést elkövető személyt magukkal hozták volna.
A felmutatott tárgyakkal kapcsolatban közölték, hogy ilyen árut náluk kereskedelmi forgalomban nem árusítanak. Hallottak azonban arról, hogy ilyeneket Olaszországból csempésznek hozzájuk.
Majd kérték, hogy nézzük meg közösen a helyszínt és a még megtalálható nyomokat.
Közöltem velük, hogy ennek részünkről akadálya nincs, azonban a helyszínhez vezető út nagyon rossz.
A jugoszláv Határképviselő - tekintve, hogy több esetben fordult már elő, hogy rossz útra való hivatkozással nem vittük őket a helyszínre - kétkedve fogadja közlésem és csak kifogásnak tekinti. Indítványozta, hogy a bizottság váljon kétfelé, ők a jugoszláv oldalon, mi pedig magyar oldalon közelítsük meg a helyszínt.
Közöltem a Határképviselővel hogy terepjáró gépkocsit rendeltem ki, - ha ez nekik megfelel - azzal magyar területen megtudjuk közelíteni a helyszínt.
Indítványom örömmel fogadták és az egész bizottság magyar oldalon ment ki a helyszínre.
Útközben Cvijovic Miroslav, de a többi jugoszláv bizottsági tag is, elismeréssel nyilatkozott a magyar gépkocsi iparról, különösen mikor látták, hogy több helyen is fél méteres sár is volt az úton. Ennek az együttes utnak az az előnye is megvolt, hogy a rossz útra való hivatkozás - amint erről meggyőződhettek - nem csak kifogás volt részünkről.
A helyszíni vizsgálat után - melynek eredményét a jelentésem mellékleteként felterjesztett jegyzőkönyvben rögzítettük visszatértünk a sátorhoz.
Ott a jegyzőkönyv elkészültéig szalámis zsemjével és sörrel kínáltam meg a jugoszlávokat.
A tárgyalás szünetében elmondták, hogy jártak Zágrábban a nemzetközi árukiállításon, tüzetesen megnézték a magyar pavilont és nagyon tetszettek az ott elhelyezett magyar áruk. Elmondták, hogy amint arról értesültek Magyarország állandó pavilont akar Zágrábban építetni.
Majd Cvijovic Miroslav beszélt arról, hogy náluk - egyes helyeken igen jó a termés, de mint pl. Szlovéniában nagy volt a szárazság. Ennek kapcsán beszélt arról, hogyha Jugoszláviában megengednék akkor az ő termelőszövetkezeteikből majdnem mindenki kilépne.
Közöltük, hogy nekünk nagyszerű szövetkezeteink vannak és ezzel kapcsolatban nálunk jó a helyzet.
Ekkor elmondták, hogy náluk nehéz ez a kérdés, mert ott 1919-ben volt egy agrár reform - amikor a nagybirtokokat szét darabolták és helyettük nagyobb részt kulák birtokokat alakítottak ki, ami most súlyosan érezteti hatását. Emiatt nehezebb volt náluk a szövetkezetek alakítása.
Azonban ez nem tartja vissza őket és tovább fognak haladni a megkezdett úton.
Néhány szóval érintették a Szovjet - Jugoszláv tárgyalásokat. Az eredménynek nagyon örültek és bíznak abban, mint mondják - hogy ennek hasznos következményei lesznek - .
Ebből a szempontból véleményem szerint, változás állott be náluk - amit alátámaszt az a körülmény is, hogy Stojanovic Djordje-t, aki bizottságukkal együtt szokott tárgyalásokra járni - nem hozták magukkal. Ez a személy ugyanis megállapításunk szerint szovjet ellenes beállítottságú.
A jegyzőkönyvek aláírása után, 15.00 órakor visszakísértük a jugoszlávokat a határvonalig, ahonnand G ó l a irányába eltávoztak.
Melléklet: 3 db.
Dercze István |
Készült: 2 példányban
1.sz.pld.:Címzettnek
2.sz.pld.:...sz.irattár
Szerk.:Székely Dezső áv.szds.
Gépelte:Fülöp áv.irn.
1955.9.27.
Soksz.napló sorsz.: 1462
ZML Nagykanizsai Határőr Igazgatóság iratai. 1059. tétel 01098/55 sz. BM.HŐR. Kimenőokmány. Magyar-Jugoszláv tárgyalásról jelentés.
Az aláírás saját kezű kézírás.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő