Stuttgartban megtartották a szocialista ifjúsági szervezetek első nemzetközi konferenciáját. A tanácskozás középpontjában a militarizmus...Tovább
Egy ítélet háttere
A háborús bűnösök felelősségre vonására a Fegyverszüneti Egyezmény kötelezte Magyarországot, és mivel a korban első számú háborús bűnösként tartották nyilván a szövetségesekkel háborúba sodródott ország miniszterelnökét, ezért a perben elsősorban a politikai motívumok játszották a főszerepet. A bűnösöket egy 1945-ben létrehozott új bíróság, a népbíróság előtt vonták felelősségre. A fellebbezési fórum a Népbíróságok Országos Tanácsa volt. Az alább közölt forrás a Bárdossy per másodfokú eljárásának ítéleti tanácskozási jegyzőkönyve és kegyelmi tanácskozási jegyzőkönyve.
NÉPBÍRÓSÁGOK ORSZÁGOS TANÁCSA
NOT. I. 2946/
1945
TANÁCSKOZÁSI JEGYZŐKÖNYV
Felvétetett a Népbíróságok Országos Tanácsánál 1945. évi december hó 28. napján a háborús és népellenes bűntett miatt vádolt dr. Bárdossy László elleni bűnügyben.
Jelen voltak:
Dr. Bojta Ernő Béla /Sz. D. P./ |
Dr. Sömjén Pál /M. K. P./ |
Dr. Berend György /F. K. P./ |
Dr. Sepsey László |
Tanácsvezető felhívja az előadót és a tanácstagokat, hogy a vádlott által emelt hatásköri kifogás kérdésében nyilatkozzanak:
Dr. Berend György: az 1848. évi III. t.c. hatályában fennáll, ezért processzuális előfeltételként vádlottat a parlament többségének kellett volna vád alá helyezni. A népbírósági rendelettel szabályozott cselekmények tekintetében az 1848: III. t. c.-nek a parlamenti bíróság hatáskörére vonatkozó rendelkezései tényleg nem alkalmazhatók, de ez nem jelenti a törvény rendelkezéseinek végleges hatályon kívül helyezését. Volt vagy jelenlegi, esetleg jövőbeli miniszter felelősségét új jogszabály alkotásáig nem a népbírósági rendelet hatálya alá tartozó cselekmények tekintetében továbbra is az 1848: III.t.c. szabályozza.
E törvény tehát ma is élő jogszabály és így csupán az vizsgálandó, konkrét esetben alkalmazható-e, illetve mely részei nem alkalmazhatók a népbírósági rendelettel ellentétes voltuk miatt.
A parlamenti bíróságra vonatkozó rész nyilván ellentétes a népbíróság hatáskörét megállapító résszel, így nem alkalmazható, ellenben hatályában fennáll és nem ellenkezik egyetlen azóta életbe lépett jogszabállyal sem azon rendelkezése, hogy a miniszter felelősségre vonásának előfeltétele, hogy vád alá helyezését a parlament többsége kimondja. Ez esetben a felelősségre vonás mértéke és a büntetés kiszabása a népbíróságra tartozna. - Ez törvényes processzuális előfeltétel, mint pld. a mentelmi jog felfüggesztése, és ennek megtörténtéig népbírósági eljárásnak nincs helye.-
A fentiek folytán a Bp. 384. . 4. pontja szerinti alaki és a Bp. 385. . 1/c szerinti anyagi semmisségi ok fennforgását látom. Az ügy érdemében éppen ezért nem foglalok állást.
Dr. Sömjén Pál, dr. Sacher Róbert, dr. Szabó Mihály és dr. Bojta Ernő Béla hatásköri kifogásnak nem adnak helyt.
Ezután a tanácsvezető megállapítja, hogy az Országos Tanács a népbíróság hatáskörét szótöbbséggel megállapította.
Tanácsvezető felhívja előadót és tanácstagokat, hogy a vádlott bűnössége kérdésében nyilatkozatokat (!) tegyék meg:
Dr. Bojta Ernő Béla tanácsvezető: a Nbr. 11. 2. pont nem kíván mást csak részvételt; a bírónak itt egyéni szándékot nem kell kutatnia; a törvényben benne van, hogy ez a háború bűnös háború. A vádlott kezdeményező is volt, mert ő hívta össze a minisztertanácsot.
Dr Sömjén Pál, dr. Szabó Mihály, dr. Sacher Róbert a tanácsvezető véleményéhez csatlakozik.
Dr. Berend György bejelenti, hogy az ügy érdemében nem kívánt állást foglalni, de miután a tanácsvezető felvilágosítása szerint erre kötelezve van s (!) így a felvetett kérdésben véleménye, hogy vádlott kezdeményező szerepét nem állapítja meg, egyébként vádlott tevékenysége a vonatkozó felhívott törvényszakasz szerinti tényállást megállapítja.
Ezután tanácsvezető megállapítja, hogy az Országos Tanács vádlott bűnösségét az Nbr. 11. . 2. pontjába ütköző háborús bűntettben egyhangúan (!) kimondotta.
Dr. Bojta Ernő Béla tanácsvezető: Nbr. 11. . 3. pont szerinti bűnösség megállapítható, mert a Nemzeti Szövetség alapokmányából a fegyverszünet megkötése megakadályozásának törekvése kitűnik és vádlott igyekezetét Vladár vallomása igazolja.
Dr. Sömjén Pál, dr. Sacher Róbert tanácsvezető véleményéhez csatlakozik.
Dr. Szabó Mihály: vádlott bűnösségét e vádpontban nem látom igazoltnak.
Dr. Berend György fenntartja hatáskör, illetve előzetes eljárás kérdésében véleményét és a felvetett kérdésben vádlott bűnösségét nem állapítja meg.
Tanácsvezető megállapítja, hogy az Országos Tanács vádlott bűnösségét az Nbr. 11. . 3. pontjába ütköző háborús bűntettben szótöbbséggel kimondotta.
Dr. Bojta Ernő Béla tanácsvezető: Nbr. 11. . 4. pontja szerinti bűnösség külön nem állapítható meg, mert az idevont tényállás az Nbr. 11. . 3. pontbeli cselekménybe(n) beolvad. Vádlott Szálasit nem akarta hatalomra juttatni.
Dr. Sömjén Pál és dr. Sacher Róbert a tanácsvezető álláspontjához csatlakozik.
Dr. Szabó Mihály: a Nbr. 11. . 3. pontja szerinti bűnösséget sem állapította meg, tehát a 4. pont szerinti cselekményt 3. pontba beolvadottnak nem tekintheti, a 4. pont szerinti bűnösséget fennforogni nem látja.
Dr. Berend György: a vádlottat a Bp. 326. . 1. pontja alapján e vád alól felmentem.
Tanácsvezető megállapítja, hogy az Országos Tanács a vádlott bűnösségét a Nbr. 11. . 4. pontjába ütköző háborús bűntettben nem állapította meg, ez alól a Bp. 326. . 1. pontja alapján egyhangúan (!) felmenti.
Dr. Sömjén Pál előadó az Nbr. 11. . 5. pont esetében az elsőbíróság ítéletének helybenhagyását javasolja.
Dr. Bojta Ernő Béla: vádlottnak már 1942. januárjában a vezérkari főnök bíróságának működését meg kellett volna szüntetnie, mert tudta, hogy jogellenes kivégzések történtek, tehát mulasztott, mert csak jelentéseket kért.
Dr. Szabó Mihály, dr. Sacher Róbert az előadó véleményéhez csatlakozik.
Dr. Berend György az ügyre nézve kifejezett álláspontja teljes fentartása (!) mellett szintén az előadó véleményéhez csatlakozott.
Tanácsvezető megállapítja, hogy az Országos Tanács vádlott bűnösségét az Nbr. 11. . 5. pont szerinti bűncselekményben szótöbbséggel nem állapítja meg, e részben az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja.
Dr. Sömjén Pál előadó: az Nbr. 11. . 6. pontja szerinti bűnösség fennforog.
Dr. Bojta Ernő Béla, dr. Szabó Mihály, dr. Sacher Róbert és álláspontja újból kinyilatkoztatott fenntartása mellett dr. Berend György is az előadó véleményéhez csatlakozik.
Tanácsvezető megállapítja, hogy a Népbíróságok Országos Tanácsa vádlott bűnösségét az Nbr. 11. . 6. pont szerinti bűncselekményben fennforogni látta.
Dr. Sömjén Pál előadó a Nbr. 15. . 1. pontja szerinti bűnösség fennáll azzal, hogy a vád tárgyává tett újvidéki esetet és egy kereskedelmi miniszteri rendeletet ki kell hagyni.
Dr. Szabó Mihály, dr. Sacher Róbert, dr. Bojta Ernő Béla és már kifejezett elvei mellett dr. Berend György is az előadó álláspontját magukévá teszik.
Tanácsvezető megállapítja, hogy az Országos Tanács vádlott bűnösségét az Nbr. 15. . 1. pontjában egyhangúan (!) kimondotta.
Dr. Sömjén Pál előadó az Nbr. 17. . 1. pontja szerinti bűnösség fennforog.
Dr. Bojta Ernő Béla, dr. Szabó Mihály, dr. Sacher Róbert csatlakozik az előadó véleményéhez.
Dr. Berend György: nem tudom megállapítani a vádlott e részbeni bűnösségét, mert nem tudom megállapítani, hogy a deportálásokról már akkor tudomása volt-e, amikor azt megakadályozhatta.
Tanácsvezető megállapítja, hogy az Országos Tanács az Nbr. 17. . szerinti bűnösséget szótöbbséggel állapította meg.
A tanácsvezető felhívja előadót és tanácstagokat, hogy a BÜNTETÉS MÉRVE tekintetében nyilatkozzanak.
Dr. Sömjén Pál, dr. Sacher Róbert, dr. Szabó Mihály az elsőbíróság által kiszabott büntetés helybenhagyását indítványozzák.
Dr. Berend György: vádlott alanyi bűnösségét megállapíthatónak nem tartom, minthogy vádlott cselekménye politikai síkon mozog, a parlament többségének állást kellett volna foglalnia, ha az ügy érdemébe bocsájtkoznék, hivatalból észlelendő bizonyítás látszik elrendelendőnek, nevezetesen az I. bíróság alaki semmisségi ok kimerítésével mellőzött és a fellebbezés során ismételten vádlott által sikertelenül kért Incze Péter, Sebestyén Pál, Imrédy Béla, Teleki Géza tanúkénti kihallgatását és a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács, Náray által vallott jegyzőkönyvének beszerzését, és ezen bizonyítékok kivétele után tudnék álláspontot foglalni vádlott alanyi bűnössége tekintetében, mindezek előrebocsájtása után az ügyviteli szabályok értelmében nyilatkozatot teszek, s ehhez képest a helyre nem hozható büntetés elrendelése helyett határozott tartamú fegyházbüntetés kiszabását indítványozom.
Tanácsvezető megállapítja, hogy az Országos Tanács a büntetési tétel kérdésében az elsőbíróság által kiszabott halálbüntetés kiszabása mellett szótöbbséggel határozott.
Tanácsvezető felhívja előadót és tanácstagokat, hogy a büntetés végrehajtási neme tekintetében nyilatkozzanak.
Dr. Sömjén Pál és dr. Sacher Róbert: kötél által hajtandó végre.
Dr. Szabó Mihály: nem nyilatkozik, golyót javasol.
Dr. Berend György: fenti okokból a halálbüntetésnek eleve ellene vagyok.
Dr. Bojta Ernő Béla: (ez) a golyó általi kivégzés kizárólag kegyelmi tény lehet.
Tanácsvezető megállapítja, hogy a büntetés végrehajtási neme tekintetében egységes álláspontot az Országos Tanács nem nem foglalt el, szótöbbséggel az elsőbíróság ítéletét hagyta jóvá.
Dr. Berend György bejelenti, hogy írásbeli különvéleményt is fog benyújtani.
A tanácskozás berekesztve.
Kmf.
Bojta | Dr. Sepsey László |
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 25.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő