Egy szocialista nagyüzem, a Csepel Autógyár első lépései

3.

A Kohó- és Gépipari Minisztérium levele az MDP KV Ipari és Közlekedési Osztályához a Csepel Autógyárban tapasztalható rohammunkákról

1952. szeptember 20.

Kohó- és Gépipari Minisztérium

Budapest, V. Szabadság tér 5-6.

 

MDP Országos Pártközpont Ipari és Közlekedési Osztály

Sebő e[lv]t[árs] részére

Budapest

telefon felszólítására megvizsgáltuk a Csepeli Autógyárban a 24, 36, sőt egyes esetekben 60 órás egyfolytában ledolgozott munkaidőket, és a következőket állapítottuk meg: a Motorgyárban, ahol a kérdés a legélesebben vetődik fel, beszélgettünk a Párttitkár elvtárs, a S[zakszervezeti] B[izottság] elnök elvtárs, a fődiszpécser és a munkaügyi osztály vezetője jelenlétében a dolgozókkal. Ezekből a beszélgetésekből kiderült, hogy vasárnap és ünnepnap is állandóan 12 órát dolgoztatnak a munkavállalókkal, de a III. dekád utolsó napján 24, 36 órás túlmunkák is előfordulnak.

Hozzájárul még ehhez az is, hogy a bent töltött időnek átlagosan 1/3-as részét, vagy a felét a munkavállalók állásidőben töltik el (12 órából 4-6 órát).

A fő oka a túlmunkáknak elsősorban az

kikerülő karter-öntvények selejtje (kb. 9%), ami csak a huszadik művelet után tűnik ki. Miután a szalagot megszakítani nem akarják és a szereldének biztosítani kell az állandó szállítást, ezért mindent túlórát és állásidőt vállalva, bent tartják és berendelik az embereket.

Természetesen ez csak az egyik döntő oka a mértéktelen túlórázásnak, amihez hozzátartozik azonban még más cikkeknek a késői beérkezése, vagy selejtje is. Ilyen ok van még azonban több is. Ezek közé tartozik a motorgyár egyik legfontosabb gépének, az országban egyetlen Krause finomfúró gépnek az állandó meghibásodása is, mely szintén akadályozza a szalag zavartalan működését.

Vizsgálatunk eredményeképpen a következő javaslatokkal fordultunk az Autó- és Traktoripari Tröszt műszaki osztályához, ahova a Csepel Autógyár közvetlenül kapcsolódik:

1. Vizsgálják meg a Krause-gép generálozási lehetőségét, helyesebben azt, hogy hogyan lehetne egy hétre - amíg a generálozás tart - a Krause-gép nélkül is biztosítani a szalag működését.

2. Az Autó- és Traktoripari Tröszt műszaki osztálya nyújtson segítséget a Csepel Autógyár műszaki szervének arra vonatkozólag, hogy a második húsz műveletet olyképpen szervezzék át, hogy a selejtek miatt fennálló kieső idő ezen keresztül csökkenjen és így a dolgozók túlóráztatása megszűntethető legyen.

3. Megvizsgálandó továbbá az is, hogy mi okozza az R. M. Fémöntödéjéből kikerülő anyag ilyen nagy százalékú selejtjét, különös tekintettel arra, hogy 3 hónappal ezelőtt a szóban forgó karterek selejtje nem ment túl a szokásos öntvény-selejt átlagon. Meg kell jegyeznünk, hogy a 2. ponttal kapcsolatban a javaslat már a helyszínen felvetődött vizsgálatunk nyomában, de igen nagy ellenállásra talált és azt a következtetést vontuk le, hogy az illetékes műszaki vezető, Herceg elvtárs, a Motorgyár fődiszpécsere, kissé belemerevedett a megszokott módon történő gyártásba és nem tudja elképzelni, hogy a „jól bevált módszere" mással is helyettesíthető.

Mint említettük, javaslatainkat az Autó- és Traktoripari Tröszt műszaki osztálya felé megtettük, akik azonban határidő haladékot kértek f[olyó] hó 24-ig, miután a kérdés megoldása komoly feladat és a rendelkezésre álló idő a mai napig nem volt elegendő, ezért a tett intézkedésre vonatkozólag f[olyó] hó 25-ig újabb jelentésben fogunk beszámolni.

Budapest, 1952. szeptember 20.

Kálmán József

főosztályvezető-helyettes

Jelzet: MNL OL M-KS 276. f. 95. cs. 27. ő. e. - Magyar Dolgozók Pártja központi szervei, MDP KV Ipari és Közlekedési Osztály.