Elindul az első Tour de France.Tovább
Egy szocialista nagyüzem, a Csepel Autógyár első lépései
„Elektroacél nélkül autóalkatrészeket gyártani nem lehet."
„Meg kell jegyeznünk, hogy a 2. ponttal kapcsolatban a javaslat már a helyszínen felvetődött vizsgálatunk nyomában, de igen nagy ellenállásra talált és azt a következtetést vontuk le, hogy az illetékes műszaki vezető, Herceg elvtárs, a Motorgyár fődiszpécsere, kissé belemerevedett a megszokott módon történő gyártásba, és nem tudja elképzelni, hogy a 'jól bevált módszere' mással is helyettesíthető".
A levélen Sebő László szeptember 30-ai kézzel írt jegyzete található a következő szöveggel:
„E vizsgálat mellett közvetlenül is felhívtam Bíró et.-nőt a probléma kiküszöbölésére. A megoldást csak a külső kooperáció megjavításában látja. Megemlítettem, hogy ebben nem értek teljesen egyet, és a kérdést továbbra is figyelemmel kísérem. A munkaügyi főosztálytól kértem, hogy kb. 6 hét múlva a kérdésre ismételten térjenek vissza."
Az Autó- és Traktoripari Tröszt jelentése a pártközpontnak a Csepel Autógyár nyersanyagellátásáról
1952. augusztus 8.
Autó- és Traktoripari Tröszt
Budapest, 1952. augusztus 8.
Szigorúan bizalmas!
Jelentés
az MDP Központi
,Sebő elvtársnak
Tárgy: A Csepel Autógyár anyagellátásának hiányai
A Gyár III. évnegyedi lemezszükségletének, 3350 tonnának anyaggal fedezetlen része 1303 to. (Ebből finomlemez 155 to, pácolt lemez 558 to, hidegen hengerelt lemez 610 to). Ezt a hiányzó anyagot pótkiutalás formájában szeptember 30-ig kell a Csepel Autógyárnak megkapni termelési tervének teljesítése érdekében. Az anyagnak 1/3-ad részét augusztus 31-ig kérjük.
Folyó havi gyártásunk végrehajtásához és szeptember hóban való termelésünk előkészítéséhez szükséges, hogy az I. és II. keret kiutalásaiból szállításra esedékes 10 510 to anyagot a Vaskohászati Főosztály folyó hó 15-ig részünkre átadja.
Ugyancsak kérjük, hogy a III. keretre kiutalt 327 to lemezt a Vaskohászati Főosztály augusztus és szeptember hónapokban, fele-fele arányban részünkre leszállítsa.
A 3 tengelyes terepjáró
vezetőfülkéjének legyártása megköveteli, hogy az importra megrendelt 160 to mélyhúzó lemez legkésőbb szeptember 5-ig a gyár rendelkezésére álljon. Ezt az anyagot a külkereskedelem csak szeptember 30-ra ígéri.Vasöntvény-hiányaink
A Győri Vagongyár és a Kőbányai Vas- és Acélöntöde kellene, hogy ellássák acélöntésekkel a Csepel Autógyárat. A Győri Vagongyár megújuló ígéreteket tesz, amelyeknek valóra váltása rendszeresen elmarad. A Kőbányai Vas- és Acélöntődénél a terepjáró 300-as t[eher]g[ép]k[ocsik] öntvényszükségletét nem tudtuk, és nem is tudjuk oly határidőre biztosítani, ami a f[olyó] évi termelési tervünk betartását lehetővé tenné. Kérjük nevezett két művet oly irányba befolyásolni, hogy a Csepel Autógyár ütemes termelését a legrövidebb határidőn belül folyamatos munkájukkal elősegítsék.
Kovácsdarabok
A 300-as típ[usú] t[eher]g[ép]k[ocsik] féktartó tárcsáját a budapesti MÁVAG kell, hogy elkészítse. A folyó havi programhoz 120 db hiányunk van, amelyet a bedolgozó vállalat kapacitás hiányra való hivatkozással nem vállal a kellő időben legyártani.
Ugyancsak bizonytalanná teszi folyó havi programunkat a Ganz Vagon szállításainak vontatottsága, amely vállalat az irányítókar és a nyomtávtartó karok kovácsdarabjait nem szállítja anyaghiányra való hivatkozással.
Elektroacél
Elektroacél nélkül autóalkatrészeket gyártani nem lehet. Bármilyen világosan tudják ezt a Kohó- és Gépipari Minisztérium vezető elvtársai, hónapok óta nem történt intézkedés az Autógyár III. és IV. évnegyedi elektroacél-szükségletének ügyében. Kossa elvtársnál, Kardi elvtársnál, Fock elvtársnál történt gyakori közbenjárásunk, valamint az Országos Tervhivatal - Herczeg elvtársnál lefolytatott ülés a Csepel Autógyár részére semmi eredményt nem hozott. Az ország elektroacél kapacitása látszólag nem képes a Csepel Autógyár elsőrendű fontosságú igényét akár részben is kielégíteni. Ebben az ügyben a legsürgősebb segítségre van szükség, mielőtt a Csepel Autógyár jóvátehetetlenül súlyos helyzetbe kerül. Az Ü. T. 95/40. sz. határozata, amely a honvédségi gépjárműgyártásunk elektroacél-szükségletének biztosításáért Kossa elvtársat teszi felelőssé, nem lett végrehajtva. Minden közbenjárásunk ellenére az alsóbb szervek a KGM miniszter vonatkozó utasításait elintézetlenül küldték vissza (Vaskohászati Igazgatóság és a Beszerzési Igazgatóság).
Golyóscsapágyak.
A Csepel Autógyár Győri Hajtóműgyárában az ütemes termelés állandó akadálya a golyóscsapágy-hiány. Semmi tartalékkal nem rendelkezünk, sőt a napi termeléshez szükséges csapágyak is gyakran hiányoznak. A Külkereskedelmi Minisztérium részéről a legnagyobb erőfeszítést kívánjuk a golyóscsapágy-hiány megszüntetése érdekében.
Cső
Úgy melegen hengerelt csőben, mint hidegen vont csőben hiányaink vannak. A kiutalások elégtelenek és így a III. évnegyedre minőségi melegen hengerelt csőben 30 to, hidegen vont csőben 45 to hiány mutatkozik. Intézkedést kérünk, hogy a Rákosi Művek Csőgyára ezt a problémát még a folyó hónapban megoldja. A megoldás útjaira vonatkozóan július 16-án Karádi és Komjáthy elvtársaknak 3 javaslatot tettünk, amelyek mindegyike alkalmas arra, hogy a Csepel Autógyáron kívül országos viszonylatban is lényeges beruházás nélkül megjavítsa a csőellátást.
Hordrugók
Ózd a hengerlési programjával elmaradt és így a hordrugókat részünkre gyártó Magyar Acélárugyár állandó késedelemmel küzd, ami az Autógyár készárutermelését hátrányosan befolyásolja. Kérünk segítséget, hogy Ózd ezt a nagyfontosságú programot hengerléseinél teljes mértékben figyelembe vegye és elmaradásait még a folyó hónapban pótolja.
Autó- és Traktoripari Tröszt
(Modrovits Tihamér)
főmérnök
Jelzet: MNL OL M-KS 276. f. 95. cs. 27. ő. e. - Magyar Dolgozók Pártja központi szervei, MDP KV Ipari és Közlekedési Osztály.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 01.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő