Egy szocialista nagyüzem, a Csepel Autógyár első lépései
„Meg kell jegyeznünk, hogy a 2. ponttal kapcsolatban a javaslat már a helyszínen felvetődött vizsgálatunk nyomában, de igen nagy ellenállásra talált és azt a következtetést vontuk le, hogy az illetékes műszaki vezető, Herceg elvtárs, a Motorgyár fődiszpécsere, kissé belemerevedett a megszokott módon történő gyártásba, és nem tudja elképzelni, hogy a 'jól bevált módszere' mással is helyettesíthető".
A levélen Sebő László szeptember 30-ai kézzel írt jegyzete található a következő szöveggel:
„E vizsgálat mellett közvetlenül is felhívtam Bíró et.-nőt a probléma kiküszöbölésére. A megoldást csak a külső kooperáció megjavításában látja. Megemlítettem, hogy ebben nem értek teljesen egyet, és a kérdést továbbra is figyelemmel kísérem. A munkaügyi főosztálytól kértem, hogy kb. 6 hét múlva a kérdésre ismételten térjenek vissza."
Az Autó- és Traktoripari Tröszt jelentése a pártközpontnak a Csepel Autógyár nyersanyagellátásáról
1952. augusztus 8.
Autó- és Traktoripari Tröszt
Budapest, 1952. augusztus 8.
Szigorúan bizalmas!
Jelentés
az MDP Központi
,Sebő elvtársnak
Tárgy: A Csepel Autógyár anyagellátásának hiányai
A Gyár III. évnegyedi lemezszükségletének, 3350 tonnának anyaggal fedezetlen része 1303 to. (Ebből finomlemez 155 to, pácolt lemez 558 to, hidegen hengerelt lemez 610 to). Ezt a hiányzó anyagot pótkiutalás formájában szeptember 30-ig kell a Csepel Autógyárnak megkapni termelési tervének teljesítése érdekében. Az anyagnak 1/3-ad részét augusztus 31-ig kérjük.
Folyó havi gyártásunk végrehajtásához és szeptember hóban való termelésünk előkészítéséhez szükséges, hogy az I. és II. keret kiutalásaiból szállításra esedékes 10 510 to anyagot a Vaskohászati Főosztály folyó hó 15-ig részünkre átadja.
Ugyancsak kérjük, hogy a III. keretre kiutalt 327 to lemezt a Vaskohászati Főosztály augusztus és szeptember hónapokban, fele-fele arányban részünkre leszállítsa.
A 3 tengelyes terepjáró
vezetőfülkéjének legyártása megköveteli, hogy az importra megrendelt 160 to mélyhúzó lemez legkésőbb szeptember 5-ig a gyár rendelkezésére álljon. Ezt az anyagot a külkereskedelem csak szeptember 30-ra ígéri.Vasöntvény-hiányaink
A Győri Vagongyár és a Kőbányai Vas- és Acélöntöde kellene, hogy ellássák acélöntésekkel a Csepel Autógyárat. A Győri Vagongyár megújuló ígéreteket tesz, amelyeknek valóra váltása rendszeresen elmarad. A Kőbányai Vas- és Acélöntődénél a terepjáró 300-as t[eher]g[ép]k[ocsik] öntvényszükségletét nem tudtuk, és nem is tudjuk oly határidőre biztosítani, ami a f[olyó] évi termelési tervünk betartását lehetővé tenné. Kérjük nevezett két művet oly irányba befolyásolni, hogy a Csepel Autógyár ütemes termelését a legrövidebb határidőn belül folyamatos munkájukkal elősegítsék.
Kovácsdarabok
A 300-as típ[usú] t[eher]g[ép]k[ocsik] féktartó tárcsáját a budapesti MÁVAG kell, hogy elkészítse. A folyó havi programhoz 120 db hiányunk van, amelyet a bedolgozó vállalat kapacitás hiányra való hivatkozással nem vállal a kellő időben legyártani.
Ugyancsak bizonytalanná teszi folyó havi programunkat a Ganz Vagon szállításainak vontatottsága, amely vállalat az irányítókar és a nyomtávtartó karok kovácsdarabjait nem szállítja anyaghiányra való hivatkozással.
Elektroacél
Elektroacél nélkül autóalkatrészeket gyártani nem lehet. Bármilyen világosan tudják ezt a Kohó- és Gépipari Minisztérium vezető elvtársai, hónapok óta nem történt intézkedés az Autógyár III. és IV. évnegyedi elektroacél-szükségletének ügyében. Kossa elvtársnál, Kardi elvtársnál, Fock elvtársnál történt gyakori közbenjárásunk, valamint az Országos Tervhivatal - Herczeg elvtársnál lefolytatott ülés a Csepel Autógyár részére semmi eredményt nem hozott. Az ország elektroacél kapacitása látszólag nem képes a Csepel Autógyár elsőrendű fontosságú igényét akár részben is kielégíteni. Ebben az ügyben a legsürgősebb segítségre van szükség, mielőtt a Csepel Autógyár jóvátehetetlenül súlyos helyzetbe kerül. Az Ü. T. 95/40. sz. határozata, amely a honvédségi gépjárműgyártásunk elektroacél-szükségletének biztosításáért Kossa elvtársat teszi felelőssé, nem lett végrehajtva. Minden közbenjárásunk ellenére az alsóbb szervek a KGM miniszter vonatkozó utasításait elintézetlenül küldték vissza (Vaskohászati Igazgatóság és a Beszerzési Igazgatóság).
Golyóscsapágyak.
A Csepel Autógyár Győri Hajtóműgyárában az ütemes termelés állandó akadálya a golyóscsapágy-hiány. Semmi tartalékkal nem rendelkezünk, sőt a napi termeléshez szükséges csapágyak is gyakran hiányoznak. A Külkereskedelmi Minisztérium részéről a legnagyobb erőfeszítést kívánjuk a golyóscsapágy-hiány megszüntetése érdekében.
Cső
Úgy melegen hengerelt csőben, mint hidegen vont csőben hiányaink vannak. A kiutalások elégtelenek és így a III. évnegyedre minőségi melegen hengerelt csőben 30 to, hidegen vont csőben 45 to hiány mutatkozik. Intézkedést kérünk, hogy a Rákosi Művek Csőgyára ezt a problémát még a folyó hónapban megoldja. A megoldás útjaira vonatkozóan július 16-án Karádi és Komjáthy elvtársaknak 3 javaslatot tettünk, amelyek mindegyike alkalmas arra, hogy a Csepel Autógyáron kívül országos viszonylatban is lényeges beruházás nélkül megjavítsa a csőellátást.
Hordrugók
Ózd a hengerlési programjával elmaradt és így a hordrugókat részünkre gyártó Magyar Acélárugyár állandó késedelemmel küzd, ami az Autógyár készárutermelését hátrányosan befolyásolja. Kérünk segítséget, hogy Ózd ezt a nagyfontosságú programot hengerléseinél teljes mértékben figyelembe vegye és elmaradásait még a folyó hónapban pótolja.
Autó- és Traktoripari Tröszt
(Modrovits Tihamér)
főmérnök
Jelzet: MNL OL M-KS 276. f. 95. cs. 27. ő. e. - Magyar Dolgozók Pártja központi szervei, MDP KV Ipari és Közlekedési Osztály.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő