Megtartotta alakuló ülését a Népfőiskolai Tanács (KALOT, KIE, Ke-resztyén Leányegyesületek és a KALÁSZ). Itt fogalmazták meg a nép-...Tovább
Egy szocialista nagyüzem, a Csepel Autógyár első lépései
„Meg kell jegyeznünk, hogy a 2. ponttal kapcsolatban a javaslat már a helyszínen felvetődött vizsgálatunk nyomában, de igen nagy ellenállásra talált és azt a következtetést vontuk le, hogy az illetékes műszaki vezető, Herceg elvtárs, a Motorgyár fődiszpécsere, kissé belemerevedett a megszokott módon történő gyártásba, és nem tudja elképzelni, hogy a 'jól bevált módszere' mással is helyettesíthető".
A Kohó- és Gépipari Minisztérium levele Sebők Lászlóhoz, az MDP KV osztályvezetőjéhez
1952. december 22.
A Központi Termelési Főosztály megvizsgálta azokat a kérdéseket, melyeket Sebő elvtárssal telefonon keresztül két héttel ezelőtt, úgy Szikra, mint Urszó elvtárs letárgyalt. A kérdésekre az alantiakban adjuk meg válaszunkat:
1. A Magyar Acélárugyár hordrugóhoz szükséges anyagellátása.
1952. III. negyedévi keretre a vállalat 392,5 to igényt adott be, amelyre a kiutalást teljes egészében megkapta, azonban az O[rszágos] T[ervhivatal] 2500-281/952. sz. rendelete értelmében a Kohászati Üzem a rendelést stornírozta.
1952. IV. negyedévi igénye a vállalatnak 359,2 tonna volt, ezzel szemben 307 to kiutalást kapott. Ózd a 307 tonnára csak 196,86 tonnát szállított le a vállalat felé f[olyó] hó 15-ig. A IV. negyedévi keretet elősegítette az import útján beérkezett 100 to rugó anyag, mely 100 tonnával a beérkezett anyagok mennyisége a IV. n[egyed]évre 296,86 to volt.
1953. I. negyedére a Magyar Acélárugyár 899 to anyagigényt adott be, melyre kiutalást 338 tonnát kapott belföldről. A Beszerzési Igazgatóság közlése szerint, mivel rugóacél vonalán a piac a lehetőséget megtalálta, a Magyar Acélárugyár részére IV. 31-ig bezárólag 300-400 to import anyag fog beérkezni, mellyel a vállalat rugó anyagigénye kielégíthetőnek látszik.
Meg kell jegyeznünk azt, hogy a Magyar Acélárugyár rugó anyagellátása, míg az import lehetőségek nem voltak biztosítva, azért volt rossz, mert kohászatunk (Ózd) a rugó anyagokat átlag 60%-os selejttel tudja csak gyártani. Példának hozom fel, amikor is a Miniszter elvtárs utasítására azonnali intézkedésen keresztül 120 to rugó anyagot kellett Ózdnak legyártani, melyet le is gyártott, de szállítani csak 50 tonnát tudott, mivel a többi anyag 70 to selejt lett. A legutóbbi esetben 32 to rugó acélt gyártott le Ózd, melyből szállítani csak 7 tonnát tudott, a többi selejt lett.
Fenti példák világosan mutatják, hogy a belföldi rugó anyagellátás ilyen magas selejt mellett nem biztosítható. 1953-ra vonatkozólag a Magyar Acélárugyár rugó anyagigénye kielégítőnek mondható, mivel import útján a piacot megtalálva, biztosítani tudjuk.
2. A Csepel Autógyár elektroacél ellátása.
A Csepel Autógyárnak 1952-es év I., II. negyedében le nem szállított tételeit a 2500-281/952. stornó rendelet érintette, és így a vállalat az elmaradt tételekre szállítást nem kapott. 1952. IV. negyedévére a vállalat 25 to igényt adott be, ezzel szemben kiutalást csak 15 tonnára kapott 44-80 mm anyagban. A vállalatnak 1952-es év folyamán a IV. negyedévben további 16 to anyagigénye merült fel, 14-27 mm köracélban. E szükséglet fedezésére a Nemesacél raktárából csupán 6 to anyagot tudunk készletből biztosítani. A fennmaradó 10 to mennyiségre az Értékesítési Igazgatóság sorsolási javaslatot fog kidolgozni, melyet be fog állítani a kohászat programjába.
3. Acélöntvény ellátás.
Az 1953-ra vonatkozó acélöntvényt gazdálkodás alá vontuk és a Termelési Főosztály Kooperációs Osztálya kidolgozta 1953-ra vonatkozólag az öntvény-mérleget, melyet igazgatóságokra bontott mennyiségileg. Így az Autó- és Traktoripari Tröszt 1953-as évre 7700 to acélöntvény ellátást kapott. Amennyiben az Autó- és Traktoripari Tröszt a részére fennálló keretet megfelelően osztja szét, a Csepel Autógyár szükségletét acélöntvény vonalon fedezni tudja.
4. Színesfém ellátás.
1952. X. 30-án az OT Fémkohászati Osztályán lefolytatott értekezleten a KGM 1953-ra vonatkozólag 3519 to színesfém igény adott be. Ezzel szemben az OT 3400 tonnát, mint jogos követelését a KGM-nek elismerte, de kiutalást (keretet) a KGM részére csak 2550 tonnát tudott biztosítani, kapacitáshiányra való hivatkozással. Ezen keresztül a KGM sem tudta biztosítani az igazgatóságok által benyújtott igényeket. Így többek között a Csepel Autógyár I. negyedévi igénye 420 to volt, melyre a KGM csak 320 tonnát tudott biztosítani, tekintettel arra, hogy a Tárca által benyújtott igényeket az OT csak 70 %-ban tudja kielégíteni.
5. A Csepel Autógyár kovácsolt darabokkal való ellátása.
A Csepel Autógyár kovácsolt darabok ellátása az igényekhez képest jelenleg csak 75%-ban nyer kielégítést. Az RM Művek Kovácsüzemének kapacitását tovább emelni nem tudjuk. Tárgyalások folynak kísérletképpen, hogy a RM Kohászat nem-e tudna 300 kg-os gömbölyű öntecseket legyártani, melyet a hengermű 132-es bugára hengerelne ki, így a Kovácsolási Gyárat fel tudnánk fejleszteni annyira, hogy a Csepel Autógyár igényeit ki tudná elégíteni. A gömbölyű buga legyártása még nem nyert megoldást a Martin túlterheltsége mellett. Tárgyalások folynak a gömb buga gyártására vonatkozólag.
A MÁVAG-nál a Csepel Autógyár igénye 894 egység havonta, mely kb. 90%-ban nyert megoldást. Tekintettel arra, hogy a MÁVAG ez idáig csak 580 egységet gyártott a Csepel Autógyár részére, a 900 egységre való felfejlődés egyik napról a másikra, gépi beruházás nélkül megoldani nem tudja. Ez idáig lefolytatott tárgyalás eredményei alapján a MÁVAG már 804 egység legyártását vállalta.
6. R. M. Vasöntöde.
A Csepeli Öntöde jelenleg építkezés alatt áll. A Csepel Autógyár által igényelt 6000 db hengerfej öntését vállalni nem tudja. Ezzel szemben csak 3600 db-ot tud vállalni. Intézkedések történtek, hogy a R. M. öntödei építkezéseket minél előbb be kell fejezni. Az erre vonatkozó határozat szerint XII. 31-ig az építkezést be kell fejezni, melyet a 25/1-es Építőipari Vállalat épít. Amennyiben az építkezések a fenti módosított határidőre befejezést nyernek, úgy a Csepel Autógyár igényeit a R. M. Öntöde 1953. II. negyedévtől már ki tudja elégíteni. Meg kell jegyezni, hogy az Öntöde építkezései igen lassan és vontatottan folynak, cementhiányra hivatkoznak. Intézkedéseket tettünk, hogy amíg a R. M. Öntöde a Csepel Autógyár igényeit kielégíteni nem tudja, a Győri Öntöde folytasson kísérleteket a hengerfej öntésekre vonatkozólag. Amennyiben a győri kísérletek beválnak, úgy a Győri Öntöde fogja pótolni a R. M. Öntödénél kieső mennyiséget.
Budapest, 1952. december 22.
Szikra Sándor
főosztályvezető
Jelzet: MNL OL M-KS 276. f. 95. cs. 26. ő. e. Magyar Dolgozók Pártja központi szervei, MDP KV Ipari és Közlekedési Osztály.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 21.
A 3050/1942. M.E. sz. r. „igen jelentős állomása és újabb kiinduló-pontja volt az ifjúságra is nehezedő és egyre fokozódó politikai nyo-...Tovább
Az Óbudai temetőben Bibó István temetésén Kenedi János és Illyés Gyula mond beszédet. Ezt az alkalmat lehet tekinteni a demokratikus...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
