Kétnapos szovjet-amerikai csúcstalálkozó Bécsben, Hruscsov és John F. Kennedy között.Tovább
A Weiss Manfréd konszerntől a Rákosi Mátyás Művekig: egy családi vagyon végnapjai
„Az SS erők hatalmába került Weiss Manfréd családtagok […] kénytelenek voltak az ellenük, illetve hozzátartozóik ellen alkalmazott, személyes szabadságukat és életüket közvetlenül veszélyeztető jogellenes fenyegetés hatása alatt, a Weiss Manfréd vállalatokat és minden egyéb ingó- és ingatlan vagyonukat az SS erők egy gazdasági csoportjának […] 25 évre kezelésbe átad. […]” Ennek ellenében az SS erők említett gazdasági csoportja ígéretet tett arra, hogy a Weiss Manfréd család tagjait semleges külföldre szállítja.”
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Felvétetett Csepelen, 1945. augusztus 7. napján.
Jelen vannak:
| A 3. Ukrán Hadsereg gépesített alakulata részéről: | ||
| FISZAK mérnök-alezredes, fenti alakulat parancsnoka, a WEISS MANFRÉD gyár katonai főparancsnoka SUGIN mérnök-őrnagy, a gyár katonai parancsnoka | ||
| A Magyar Iparügyi Minisztérium részéről: | ||
| SALAMON-RÁCZ államtitkár | ||
| A Weiss Manfréd acél- és fémművei rt. részéről: | ||
| JÜNKER GÉZA igazgató KORBULY JÁNOS műszaki igazgató FORRÓ LÁSZLÓ kereskedelmi igazgató DRAHOS LAJOS, az Üzemi Bizottság elnöke | ||
Fentnevezettek megállapodtak abban, hogy FISZAK mérnök-alezredes, a 3. Ukrán Hadsereg gépesített alakulatának parancsnoka, a gyár katonai főparancsnoka és SUGIN mérnök-őrnagy, a gyár katonai parancsnoka Á T A D J Á K és SALAMON-RÁCZ úr, a Magyar Iparügyi Minisztérium képviselője valamint JÜNKER GÉZA, a Weiss Manfréd gyár igazgatója Á T V E S Z I K: a
1./ WEISS MANFRÉD acél- és fémművei rt.-t, Csepel. A gyár teljes rendben és üzemképes állapotban adatik át.
2./ A gyár 121 műhelyében 15407 munkás és 1452 tisztviselő és műszaki személyzet dolgozik. Mellékelve: Épület-, anyag-, felszerelés- és gépjegyzék. /3 drb könyv/.
3./ A vállalat Igazgatósága szükségesnek tartja megemlíteni, hogy a vállalat irányítását végző Vörös Hadsereg képviselői segítségére voltak a gyárnak a szervezési és a munka megindításával kapcsolatos munkájában. Nevezettek támogatásával sikerült a gyárnak leküzdeni azt a nehéz helyzetet, amelyben volt a német megszálló csapatok távozása után. A gyár megkezdte a Vörös Hadsereg rendeléseinek teljesítését és belföldi piacra szóló cikkek kiszállítását.
A Vörös Hadsereg képviselői messzemenő segítségről adtak tanúságot a gyári munkások részére történt élelmiszer beszerzése és a gyártási tervek teljesítéséhez szükséges különféle anyagok felkutatása alkalmával. E célból naponta 10 tehergépkocsi állott rendelkezésre, fuvardíj megtérítése nélkül.
4./ Azonfelül igazoljuk, hogy FISZAK mérnök-alezredes, SUGIN mérnök-őrnagy valamint azok munkatársai részéről - nevezettek itt-tartózkodásának ideje alatt - a lehető legkorrektebb eljárást tapasztaltuk úgy a gyár Igazgatóságával, mint a munkásokkal szemben. A Vörös Hadsereg képviselői gyári működésük ideje alatt a gyárból semmiféle gépet, anyagot vagy felszerelést nem vittek el, ellenkezőleg, a Vörös Hadseregnek a gyárba történt bevonulásának időpontjától működő, jól megszervezett őrség lehetővé tette a gyárnak kifosztástól való megóvását.
Azonfelül meg kell még említenünk, hogy a motorgyártási üzemeinknek - autószállítási lehetőségek hiányában - SZTRACHOV vezérőrnagy hozzájárulásával, generál-javítást igénylő 12 drb. teher és 2 drb. személygépkocsi adatott át /korlátlan tulajdonba/, amelyek ezidőszerint már üzemképessé váltak és olyan állapotban vannak, hogy a Vörös Hadsereg képviselőinek távozásával működni megszűnő katonai gépkocsik teljes mértékben pótolni tudják. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a Vörös Hadsereg által zsákmányolt 25.000.000.- pengőt nevezettek a gyárban hagyták a munkások és tisztviselők fizetése céljából. Ezzel a munka megkezdésének időpontjában, amikor a gyár még termékeket nem tudott eladásra kiszállítani, a munkásokat az éhségtől mentette meg.
A 3. Ukrán Hadsereg gépesített alakulatának parancsnoka SEROV alezredes úr útján a hadsereg gépesített alakulata részére eszközölt szállítások ellenértékének megtérítését folyamatosan teljesítette.
1945. VIII. 7.-én a hadsereg gépesített alakulatának a vállalat által eszközölt szállításokért 17.840.502,86 Pengő tartozása áll fenn, amelynek kiegyenlítése 1945. augusztus hó második 10 napjában esedékes.
5./ A vállalat igazgatóságának a 3. Ukrán Hadsereg gépesített alakulatával és FISZÁK mérnök alezr., a gyár katonai főparancsnoka, valamint SUGIN mérnök őrnagy a gyár katonai főparancsnokával szemben semmiféle igénye nincs.
6./ A vállalat igazgatósága szükséges látja kifejezni hálás köszönetét a vállalat katonai vezetőjének, FISZAK mérnök alezr. és SUGIN mérn. őrnagy uraknak, valamint azok munkatársainak azért, hogy nevezettek együttműködése és a jó vezetés lehetővé tette a gyárnak hiánytalan és üzemképes állapotban való átvételét.
A WEISS MANFRÉD acél- és fémművei rt.-t Á T A D T Á K:
A 3. UKRÁN HADSEREG GÉPESÍTETT ALAKULATÁNAK PARANCSNOKA, A WEISS MANFRÉD GYÁR KATONAI FŐPARANCSNOKA:
FISZAK mérnök-alezredes
A WEISS MANFRÉD GYÁR KATONAI PARANCSNOKA:
SUGIN mérnök-őrnagy
A WEISS MANFRÉD acél- és fémművek rt.-t Á T V E T T É K:
A MAGYAR IPARÜGYI MINISZTÉRIUM KÉPVISELŐJE:
SALAMON-RÁCZ államtitkár
A WEISS MANFRÉD GYÁR IGAZGATÓJA:
/JÜNKER GÉZA/
ALÁBBIAK JELENLÉTÉBEN:
A WEISS MANFRÉD GYÁR MŰSZAKI IGAZGATÓJA:
/KORBULY JÁNOS/
A WEISS MANFRÉD GYÁR KERESKEDELMI IGAZGATÓJA:
/FORRÓ LÁSZLÓ/
AZ ÜZEMI BIZOTTSÁG ELNÖKE:
/DRAHOS LAJOS/
Az irat található: Magyar Országos Levéltár, Weiss Manfréd konszern-vállalatok iratai; Okmánytár, 1092. sz. irat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 03.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.
Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.
Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.
Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.
A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.
A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. május 19.
Miklós Dániel
Főszerkesztő