Az MDP Elnöksége kimondta a párt feloszlatását, november 1-én Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot alakítanak.
...Tovább
"Aki nincs ellenünk, az velünk van"
Emigráns magyarok levelei 1962-ből
A pártközpont rendszeresen küldött az emigráció tagjainak különféle brosúrákat, szóróanyagokat. A külföldre szóló propagandához a Magyar Rádió Szülőföldünk című, rövidhullámon sugárzott adása is hozzájárult. Az itt közölt dokumentumoknak az adja az egyik érdekességét, hogy mindenki személyre szóló kísérőlevelet kapott a Szülőföldünk levélpapírján. Az MSZMP VIII. kongresszusának (1962. november 20–24.) irányelveit küldték meg 285, emigrációban élő magyarnak, kérve véleményüket, de csak 23 személy válaszolt. A válaszok sokfélesége jelzi a megszólítottak anyaországhoz való viszonyát.
Molnár György
Molnár György író
Wien, Hengasse 12
| Igen tisztelt Szerkesztő Úr! | Wien, 1962. november 22. |
Igazolom megtisztelő levele és a küldött brossura vételét. Figyelmesen elolvastam a Párt 8. kongresszusának alapelveit. Úgy érzem, kötelességem, hogy őszinte legyek. Az alapelvek olvasta után az volt az érzésem, hogy nagy utat tettünk meg: - az alvilág kénköves, szurokszagú, levegőtlen kamráiból feljutottunk a szabad levegőre, ahol végtelen utak felé nyílnak távlatok. De nem a betű, se a szó fegyvere az, amely engem meggyőz, - ezekkel szemben én szkeptikus vagyok, hiszen három fekete évtized áll hátam mögött. Engem csak a cselekedetek aranyfedezete győz meg. Ezt nem udvariasságból mondom, hanem mélységes meggyőződésből.
Hamisítók és jobboldali elemek el akarták sikkasztani a szocializmus humanista tartalmát. Hangsúlyozom: jobboldali elemek, mert az igazi baloldal - ahova ifjúkorom óta tartozom - a szabadságért, a szocialista humanizmusért, az igazságos és emberi törvényekért és ezen törvények betartásáért harcolt minden korban; elvetett minden üldözést és erőszakot és tiszteletben tartotta az emberi jogokat. Bennünket, régi baloldali újságírókat, a Horthy- és az utána következő fasiszta rendszer megfosztott minden munkalehetőségtől, büntetőtáborba cipelt, stb., aztán meg a Rákosi-rendszer folytatta elődeinek munkáját. Pedig mi, baloldali humanisták, ugyanazon célokért harcoltunk más úton - a kommunisták a revolúciót, mi az evolúciót választottuk. De a végcél ugyanaz. Ezért keserű szájízzel hagytam el hazámat, közel ötvenéves koromban.
Természetes tehát, hogy most örömmel és lelkesedéssel szemlélem, nemcsak hazám anyagi fejlődését, de ami számomra sokkal fontosabb, a szocialista humanizmus és a kultúra egészséges erőinek kibontakozását, a törvényességet, a magyar közszellem európai színvonalát, a könyvkiadás magas nívóját, a zenei és színházi kultúra emelkedését, a képzőművészet fellendülését, És azt a letagadhatatlan tényt, amelynek bizonyítéka az Ön írása: egy kommunista szerkesztő levelet ír egy emigráns, nem kommunista írónak. Ez a tény sokkal többet árul el a fejlődő magyar közszellemből, mint bármilyen brossura vagy propagandacikk.
Még csak annyit, - köszönöm kedves levelét és tiszta szívből kívánom, hogy mindazok az eszmények és célok, amelyekért a magyarság küzd, megvalósuljanak.
| Igaz nagyrabecsüléssel, híve: | Molnár György |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 31.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő