Hogyan zajlottak a létszámcsökkentések 1946-ban?

A B-listázások hátteréről

„A közhivatalok megtisztítása: hadművelete a demokráciának. Ezt a hadműveletet tervszerűen, fegyelmezetten és a győzelem teljes elhatározottságával kell végrehajtanunk. A feladat nehéz. Csak a legmegbízhatóbb, megközelíthetetlen, értelmes és erélyes elvtársak alkalmasak eredményes ellátására. Aki tehát tisztogató bizottságba szóló megbízást kap, tekintse megbecsülésnek és érezze át a milliós munkásság sok évtizedes mozgalmával szemben a teljes felelősséget.”

***

A tisztogatás lebonyolításának menete.

•1.         Személyek.

A tisztogatással kapcsolatban kizárólag a következő személyek illetékesek; a Szakszervezeti Tanács főtitkára, mint a vonatkozó iratok aláírására egyedül jogosult személy. A közigazgatási osztály vezetője, aki mindenkire nézve, külön utalás nélkül is ellenőrnek tekintendő.

Ellenőrök, akik az egységek (hivatalok, üzemek stb.) egy-egy (azonos csoportszámú) csoportjába tartozó szakszervezeti kiküldöttek mindennemű irányítására jogosultak - de kiküldetést vagy más iratot közvetlenül nem írhatnak alá.

A kiküldöttek, akik a létszámcsökkentő bizottságokba a kiküldetés tartama alatt, ill. felváltásig a Szakszervezeti Tanácsot megillető tagságot töltik be.

•2.         Delegálás.

A Szakszervezeti Tanács erre a célra rendszeresített nyomtatott és a Főtitkár eredeti aláírásával eredeti aláírásával ellátott megbízólevéllel látja el a létszámcsökkentő bizottságba irányított kiküldöttet. A megbízólevél, de csakis az szolgál a kiküldött igazolására. Ezt tehát egész működése alatt magánál kell tartania, senkinek át nem adhatja. (A kiküldetéséről szóló hivatalos értesítést - a bizottság elnökének stb. - a Szakszervezeti Tanács külön intézi el; tehát ezen a címen sem vehetik el megbízólevelét.) A megbízólevelet működésének megszűntével, ill. felváltása esetén vissza kell szolgáltatnia. A Szakszervezeti Tanácson kívül semmiféle más szerv nem adhat megbízólevelet, és a Főtitkáron kívül senki más nem illetékes annak aláírására.

A delegálással kapcsolatban semmiféle vitának, reklamációnak helye nincsen.

A delegálást a kiküldött ellenőre intézi, a megbízólevél és a kiküldött rendelkezésére bocsátott anyag átadásával.

Mit kap kézhez a kiküldött?

A kiküldött a működéséhez szükséges anyagot arra a célra rendszeresített nyomtatott karton iratborítékban kapja kézhez. Az iratboríték különböző belső és külső rovatai a tisztogató munka elősegítésére, ill. annak ellenőrző megörökítésére szolgálnak. Használatára vonatkozólag a második belső oldalon lévő tájékoztató irányadó. Az iratboríték megőrzése a legsúlyosabb fegyelmi felelősség mellett kötelező. Felváltás esetén az iratboríték, valamint az irat jegyzékében feltüntetett iratok az új kiküldöttnek hiánytalanul átadandók.

Az iratboríték mellett minden kiküldött megkapja a jelen nyomtatott utasítást is. Ez is megőrzendő és felváltás esetén átadandó.

Az iratboríték iratjegyzékével többnyire a következő iratnemek kerülnek átadásra:

az illető hivatal (üzem stb.) szervezeti táblázata, ami a kiküldött áttekintésének elősegítésére szolgál;

az illető hivatal (stb.) alkalmazottainak névjegyzéke;

a hivatal általános politikai és működési szempontból történő jellemzése, amely arra szolgál, hogy a kiküldött elvi és gyakorlati alapokon - egyes személyekkel kapcsolatban is - minél alaposabb vitát folytathasson;

a hivatal megtartandó és elbocsájtandó valamint közömbös alkalmazottairól szóló jegyzékek, amelyek a B-listázással kapcsolatos utasítással szolgálnak. Kötelező erejükre nézve az iratboríték feljegyzése irányadó;

a jegyzékek mellékletét vagy kiegészítését képező kartotékok, amelyek egyes személyekre vonatkozó különleges, elsősorban terhelő adatokat tartalmaznak;

egyes külön bejelentések vagy egyéb adatok;

ezenkívül felhasználás végett napi jelentési űrlapokat kap kézhez.

Valamennyi átadott iratot az átadó az átadó ellenőrnek az iratboríték iratjegyzékében fel kell tüntetnie. Meglétüket és felhasználásukat szigorúan ellenőriznie kell.

Az iratboríték valamint az átadott iratok a legszigorúbb titkot képezik, tartalmukat tehát a kiküldött senkinek nem tárhatja fel (még elvtársaknak sem). Egyedül az ellenőr jogosult megtekintésükre.

Napi jelentéstétel.

A kiküldött a kapott napi-jelentés űrlapok felhasználásával működésének minden napjáról jelentést készíteni és azt haladéktalanul beadni tartozik. A jelentést felelősség mellett pontosan és lelkiismeretesen kell elkészítenie. A jelentés a Szakszervezeti Tanács közigazgatási osztályának az iratborítékon feltüntetett helyiségében az ellenőrnek adandó át. Minden ellenőr az átvétel végett naponta d. u. 2 és 4 óra között a nevezett helyiségben ügyeletet tart. Az ellenőr a jelentés átvételét az iratboríték hátsó, külön oldalán a keletnek megfelelő sorszámnál kézjegyével nyugtázza.

A jelentés ugyancsak titkot képez. Az ellenőrön kívül másnak átadni, vagy számára más útján hátrahagyni tilos.

Helyszíni ellenőrzés.

A csoport ellenőre a szakszervezeti kiküldöttet a bizottság működése során, ill. annak színhelyén is meglátogatja és ellenőrzi. Az ellenőrzés tényét az iratboríték megfelelő rovatában feljegyzi. A helyszíni ellenőrzés során, ha ennek szükségét látja, jogában áll a kiküldöttet saját személyével felváltania. (Természetesen a megfelelő megbízólevél stb. felhasználásával.)

Felváltás.

Az ellenőr helyszíni felváltásán kívül a kiküldött a Szakszervezeti Tanács részéről egyébként is felváltható. A felváltással kapcsolatban semmiféle felszólamlásnak, ellenkezésnek vagy igénytámasztásnak helye nincsen. (Aki az esetleges felváltásban sérelmet lát, ne vállalkozzék kiküldetésre.)

A felváltott kiküldött tartozik a számára kiadott összes iratokat az iratboríték kapcsán az új kiküldöttnek átadni, megbízólevelét pedig a Szakszervezeti Tanácsnak visszaszolgáltatni. A felváltás alapján az ellenőr az új kiküldött nevét az iratborítékra az előző megszűntnek feltüntetésével feljegyzi.

Az akció befejezése.

A létszámcsökkentés, ill. a tisztogató bizottság működésének befejeztével a kiküldött egész működéséről összefoglaló, záró jelentést készít és megbízólevelét valamint az iratboríték kapcsán valamennyi neki átadott iratot az ellenőr útján - kívánságára nyugta ellenében - a Szakszervezeti Tanácsnak visszaszolgáltatja.

Megjegyzendő, hogy a Szakszervezeti Tanács a kiküldöttnek átadott iratborítékokra és egyéb iratokra vonatkozó fizikai és szellemi tulajdonjogát fenntartja és annak megcsorbítása esetén a kiküldötteket a fegyelmi úton kívül anyagilag is felelőssé teszi.

Ezen a napon történt április 16.

1944

Második világháború: a brit–amerikai szövetséges légierő bombázza Belgrádot, 1100 ember hal meg.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő