A Szakszervezeti Tanács által a tisztogató bizottságokba kiküldött tagok kétféleképpen kapták meg utasításaikat: szóbelileg és írásban. Amint a bizottsági tagok személyeinek kijelölése megtörtént, a Szakszervezeti Tanács közigazgatási osztálya minden kiküldöttet berendelt a Szakszervezeti Tanács közigazgatási osztályára. Ugyanakkor mind a 16 tárcamegbízott (egy-egy minisztérium keretébe tartozó bizottságok munkájának előkészítői és irányítói) inspekciót tartott, és a tárcája körébe tartozó bizottsági tagokkal személyesen vette fel az érintkezést. Elmagyarázta a rendelet főbb intézkedéseit, felvilágosította az általa megtisztítandó hivatal szerepéről, az ott uralkodó szellemről, elmagyarázta a tárgyalás módját, felszólította, hogy személyesen is igyekezzék tájékozódni hivataláról, megadta azoknak a személyeknek a nevét, akiktől megfelelő felvilágosításokat kaphat. Mivel ez a szóbeli beszélgetés nem a tárgyalások elkezdésének időpontjában történt, megbeszélték, hogy mielőtt a tárgyalások megkezdődnek, még egyszer átbeszélik az időközben felmerült kérdéseket és a tárcamegbízott átadja azoknak a listáját, akik abban a bizottságban elbírálásra kerülnek, megjelölve azoknak a személyét, akiket a Szaktanács utasítása alapján a bizottsági tagnak el kell bocsájtania. Kihangsúlyozta minden tárcamegbízott, hogy csakis a Szakszervezeti Tanács utasítása alapján járhatnak el az egyes bizottsági tagok. Semmiféle párt-utasítást el nem fogadhatnak, sőt a helyi Szakszervezeti csoport sem adhat nekik utasítást. Mindegyik bizottsági tagnak megmondták, hogy az adott utasításoktól való eltérés azonnali leváltást von maga után és a szakszervezeti fegyelem legnagyobb fokú megsértését, a munkásmozgalom elárulását jelenti. Végül a tárcamegbízott átnyújtotta a „Szakszervezeti Tanács Közigazgatási Kiküldötteinek nyomtatott utasítását" és felhívta a bizottsági tagok figyelmét, hogy ezt a 40 oldalas füzetet a legnagyobb gonddal tanulmányozzák.

A nyomtatott utasítás elsősorban a tisztogatás politikai fontosságára mutat rá. Ebben a nyomtatott utasításban a rendelet és végrehajtási utasítás teljes szövege mellett részletes magyarázat is megtalálható. Népszerű formában írja elő a tárgyalás közben való leghelyesebb magatartást. Nincs olyan részlete a delegálástól a munka befejezéséig felmerülő összes mozzanatoknak, amelyekre ne adna a nyomtatott utasítás közérthető nyelven utasítást és magyarázatot. A 13. oldalon a „A tisztogatás lebonyolításának menete" című fejezet megjelöli azokat a személyeket, hatáskörüket, akik a tisztogatásban részt vesznek. A „delegálás" című bekezdésben a következőket írja: „A delegálást a megbízólevél és a kiküldött rendelkezésére bocsátott anyag átadásával a kiküldött ellenőre végzi." A következő „Mit kap kézhez a kiküldött" bekezdésben majdnem egy teljes oldalon keresztül részletesen felsorolja az iratokat, amelyeket a bizottsági tagnak a munka megkezdése előtt kézhez kell kapnia. Ezek az iratok a következők: iratboríték, nyomtatott utasítás, az illető hivatal szervezeti táblázata, az illető hivatal alkalmazottainak névjegyzéke, a hivatal általános, politikai és működési szempontból történő jellemzése, a hivatal megtartandó és elbocsátandó, valamint esetleg közömbös alkalmazottairól szóló jegyzékek, amelyek a B-listázással kapcsolatos utasításul szolgálnak (kötelező erejükre nézve az iratboríték feljegyzése irányadó), kartotékok, egyéb adatok, egyes külön bejelentések, végül napi jelentési űrlapok. A 14. oldal napi jelentéstétel, ügyelet" című bekezdése a következőket mondja: „A kiküldött a kapott napi jelentés űrlapok felhasználásával működésének minden napjáról jelentést adni és azt haladéktalanul beadni tartozik." Később „a jelentés a Szakszervezeti Tanács közigazgatási osztályának az iratborítékon feltüntetett helyiségében az ellenőrnek adandó át. „A füzet 6. oldalán a következőkben intézkedik a bizottsági tag utasításának módjáról: „A tisztogató bizottsági kiküldött kizárólag a Szakszervezeti Tanácstól fogadhat el utasításokat és kizárólag a Szakszervezeti Tanácsnak tartozik jelentéstételi kötelezettséggel." Nehogy a tárgyalás során a bizottsági tagnak nehézségei támadjanak a rendelet szövegének megértése és áttekintése körül, a magyarázaton kívül a 36. oldalon „A tárgyalások sorrendje" című bekezdés a legrészletesebben előírja, hogy a tárgyalások során milyen sorrendben kell a bizottsági tagnak eljárni. Amennyiben valamely bizottsági tagnak a szóbeli és írásbeli utasítás után is kételyei maradnának, bármelyik nap bármelyik órájában részletes felvilágosítást kaphat a Szakszervezeti Tanács közigazgatási osztályán.

***