Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Császárság csapatai elfoglalják Bukarestet.Tovább
„Nem tagadjuk, hogy a bíróságnak politikai célt kell betölteni.”
„M. elvtárs motorkerékpárján haladva nekiment két rendőrnek, akik az út szabálytalan oldalán mentek. Sérülés nem történt s a rendőrök maguk sem kérik a vádlott megbüntetését.A vádlott két fröccsöt fogyasztott el az esetet megelőzően.
[...] a megyei tanács konkrét kérelme az, hogy a vádlott a másodfokú eljárás során vagy felfüggesztett enyhe szabadságvesztés büntetést, vagy pedig alacsonyabb összegű pénzfőbüntetést kapjon [...]
Magam is arra kérlek Karcsi, légy szíves odahatni, hogy a megyei tanácsunk eme kérelme teljesedésbe menjen."
Források
A budapesti Felsőbíróság Elnökének leirata új vezérfonal rendszeresítésére a bíróságoknál
1949. december 19.
Bizalmas! Tárgy: A bíróságok időszaki felügyeleti vizsgálatánál használandó új vezérfonal rendszeresítése. Melléklet: 15 vezérfonal [!] |
A budapesti Felsőbíróság Elnöke V. Kossuth Lajos tér 12. 1949.El.I.a.166.szám
A járásbíróságok, valamint a megyei bíróságok /:törvényszékek:/ feletti felügyelet hatékonyabb gyakorlása érdekében készített új vezérfonalat az igazságügy miniszter úr folyó évi december hó 7. napján 98.871/1949. I.M. VIII. szám alatt kelt rendelete folytán azzal küldöm meg Elnök Úrnak, hogy a jövőben a rendszeres időszaki felügyeleti vizsgálatokat kizárólag ennek a vezérfonalnak a figyelembevételével szíveskedjék foganatosítani és a felügyeleti vizsgálat lefolyásáról felvett jegyzőkönyvet megszerkeszteni.
Elnök Úr a most folyó /:eseti:/ érdemi felügyeleti vizsgálatok során a közölt útmutatást, alkalmazható részében, szintén felhasználhatja.
A megyei bíróságokon /:törvényszéken:/ foganatosítandó időszaki felügyeleti vizsgálatnál a most közölt vezérfonalat fogom felhasználni.
Legyen szíves Elnök Úr a felügyelete alá tartozó járásbíróságok elnökei részére a vezérfonal 1-1 példányát tájékoztatásul megküldeni.
Kérem Elnök Urat, hogy a felügyeleti vizsgálattól elkülönítve az alábbi kérdésekre is szíveskedjék szolgálati úton bizalmas jelentést tenni:
1./ Kikből áll a járásbíróság elnökének /:vezetőjének:/ környezete /:elnöki iroda személyzete, esetleges fogalmazó:/, politikai szempontból megbízhatók-e?
2./ Milyen a kapcsolata a bíróságnak, közelebbről azonban magának a bíróság vezetőjének a területén levő Párt- és tömegszervezetekkel és azok vezetőivel? A kapcsolat egészségessé [!] és szorosabbá tételére van-e szükség valamilyen intézkedésre?
3./ A bíróság elnöke az ügyek kiosztásánál /:szignálásánál:/ helyes szempontok szerint jár-e el? A politikailag /:gazdaságilag:/ jelentős ügy figyelemmel kísérése céljából van-e olyan nyilvántartása, amelyből a fontosabb ügyek kitűnnek? Ellenőrzi-e, hogy ezek az ügyek az érdemlegesek bírói értekezlet elé kerüljenek?
4./ A bíróság elnöke átlátja-e az egész bíróság munkáját, irányítólag hat-e a felmerült politikai vagy szakmai szempontból jelentős ügyekre anélkül, hogy a bírák egyéni felelősségét csorbítaná?
5./ A megvizsgált járásbíróságon működő bírák és fogalmazók politikai felfogás, ideológiai és szakmai felkészültség, vezetésre való képesség szempontjából milyen színvonalon vannak, különösen kik volnának alkalmasak mindezen szempontok komoly figyelembevételével magasabb feladat betöltésére, a bírói vizsgával rendelkező fogalmazók közül a fenti szempontok figyelembevételével kik alkalmasak bírói kinevezésre, a legutóbbi időszaki felügyeleti vizsgálat óta a bírák politikai és szakmai fejlődésében mutatkozott-e lényeges változás? Kik azok a bírák, akiknél komolyan felismerhető a fejlődés és ez az ítélkezésben hogyan nyilvánul meg? Viszont kik mutatkoznak jelenlegi beosztásukban alkalmatlanoknak?
6./ Kik azok az alkalmazottak, akik a közösségi életben /:munkaközösség:, párt-és tömegszervezetek, havi hivatali értekezlet stb.:/ helyes irányban tevékenyen részt vesznek?
7./ Milyen a szakbíráknak és a népi ülnököknek az egymáshoz való viszonya?
A tárgyalást vezető szakbíró kellő formában és tartalommal ismerteti-e az ülnökkel is alkalmazandó jogszabályokat.
A szakbíró szakmai jártassága folytán az ülnökök tevékenysége nem válik-e formálissá?
Kérem továbbá Elnök Urat, hogy a most alkalmazásba kerülő új vizsgálati vezérfonal használhatósága tekintetében a jegyzőkönyv felterjesztése kapcsán hozzám jelentést tenni, annak esetleges módosítása vagy kiegészítése tekintetében pedig a szükséghez képest előterjesztést tenni szíveskedjék.
Jelen iratomat bizalmasan kell kezelni.
Budapest, 1949. évi december hó 19. napján
Dr. N. Miklós s. k. a budapesti felsőbíróság elnöke.
A pestvidéki törvényszéki Elnök Úrnak,
Budapest
Jelzet: PML XXV. 1-a-2. 1. doboz 1/1950.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 07.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő