„Nem tagadjuk, hogy a bíróságnak politikai célt kell betölteni.”

A bíráskodás jellemzői Pest megyében az 1950-es években

„M. elvtárs motorkerékpárján haladva nekiment két rendőrnek, akik az út szabálytalan oldalán mentek. Sérülés nem történt s a rendőrök maguk sem kérik a vádlott megbüntetését.A vádlott két fröccsöt fogyasztott el az esetet megelőzően.
[...] a megyei tanács konkrét kérelme az, hogy a vádlott a másodfokú eljárás során vagy felfüggesztett enyhe szabadságvesztés büntetést, vagy pedig alacsonyabb összegű pénzfőbüntetést kapjon [...]
Magam is arra kérlek Karcsi, légy szíves odahatni, hogy a megyei tanácsunk eme kérelme teljesedésbe menjen."

Források

A budapesti Felsőbíróság Elnökének leirata új vezérfonal rendszeresítésére a bíróságoknál

1949. december 19.

Bizalmas!
Tárgy: A bíróságok időszaki felügyeleti vizsgálatánál használandó új vezérfonal rendszeresítése.
Melléklet: 15 vezérfonal [!]

A budapesti Felsőbíróság Elnöke V. Kossuth Lajos tér 12. 1949.El.I.a.166.szám

A járásbíróságok, valamint a megyei bíróságok /:törvényszékek:/ feletti felügyelet hatékonyabb gyakorlása érdekében készített új vezérfonalat az igazságügy miniszter úr folyó évi december hó 7. napján 98.871/1949. I.M. VIII. szám alatt kelt rendelete folytán azzal küldöm meg Elnök Úrnak, hogy a jövőben a rendszeres időszaki felügyeleti vizsgálatokat kizárólag ennek a vezérfonalnak a figyelembevételével szíveskedjék foganatosítani és a felügyeleti vizsgálat lefolyásáról felvett jegyzőkönyvet megszerkeszteni.

Elnök Úr a most folyó /:eseti:/ érdemi felügyeleti vizsgálatok során a közölt útmutatást, alkalmazható részében, szintén felhasználhatja.

A megyei bíróságokon /:törvényszéken:/ foganatosítandó időszaki felügyeleti vizsgálatnál a most közölt vezérfonalat fogom felhasználni.

Legyen szíves Elnök Úr a felügyelete alá tartozó járásbíróságok elnökei részére a vezérfonal 1-1 példányát tájékoztatásul megküldeni.

Kérem Elnök Urat, hogy a felügyeleti vizsgálattól elkülönítve az alábbi kérdésekre is szíveskedjék szolgálati úton bizalmas jelentést tenni:

1./ Kikből áll a járásbíróság elnökének /:vezetőjének:/ környezete /:elnöki iroda személyzete, esetleges fogalmazó:/, politikai szempontból megbízhatók-e?

2./ Milyen a kapcsolata a bíróságnak, közelebbről azonban magának a bíróság vezetőjének a területén levő Párt- és tömegszervezetekkel és azok vezetőivel? A kapcsolat egészségessé [!] és szorosabbá tételére van-e szükség valamilyen intézkedésre?

3./ A bíróság elnöke az ügyek kiosztásánál /:szignálásánál:/ helyes szempontok szerint jár-e el? A politikailag /:gazdaságilag:/ jelentős ügy figyelemmel kísérése céljából van-e olyan nyilvántartása, amelyből a fontosabb ügyek kitűnnek? Ellenőrzi-e, hogy ezek az ügyek az érdemlegesek bírói értekezlet elé kerüljenek?

4./ A bíróság elnöke átlátja-e az egész bíróság munkáját, irányítólag hat-e a felmerült politikai vagy szakmai szempontból jelentős ügyekre anélkül, hogy a bírák egyéni felelősségét csorbítaná?

5./ A megvizsgált járásbíróságon működő bírák és fogalmazók politikai felfogás, ideológiai és szakmai felkészültség, vezetésre való képesség szempontjából milyen színvonalon vannak, különösen kik volnának alkalmasak mindezen szempontok komoly figyelembevételével magasabb feladat betöltésére, a bírói vizsgával rendelkező fogalmazók közül a fenti szempontok figyelembevételével kik alkalmasak bírói kinevezésre, a legutóbbi időszaki felügyeleti vizsgálat óta a bírák politikai és szakmai fejlődésében mutatkozott-e lényeges változás? Kik azok a bírák, akiknél komolyan felismerhető a fejlődés és ez az ítélkezésben hogyan nyilvánul meg? Viszont kik mutatkoznak jelenlegi beosztásukban alkalmatlanoknak?

6./ Kik azok az alkalmazottak, akik a közösségi életben /:munkaközösség:, párt-és tömegszervezetek, havi hivatali értekezlet stb.:/ helyes irányban tevékenyen részt vesznek?

7./ Milyen a szakbíráknak és a népi ülnököknek az egymáshoz való viszonya?
A tárgyalást vezető szakbíró kellő formában és tartalommal ismerteti-e az ülnökkel is alkalmazandó jogszabályokat.
A szakbíró szakmai jártassága folytán az ülnökök tevékenysége nem válik-e formálissá?

Kérem továbbá Elnök Urat, hogy a most alkalmazásba kerülő új vizsgálati vezérfonal használhatósága tekintetében a jegyzőkönyv felterjesztése kapcsán hozzám jelentést tenni, annak esetleges módosítása vagy kiegészítése tekintetében pedig a szükséghez képest előterjesztést tenni szíveskedjék.

Jelen iratomat bizalmasan kell kezelni.
Budapest, 1949. évi december hó 19. napján
Dr. N. Miklós s. k. a budapesti felsőbíróság elnöke.

A pestvidéki törvényszéki Elnök Úrnak,
Budapest

Jelzet: PML XXV. 1-a-2. 1. doboz 1/1950.

Ezen a napon történt július 07.

1919

A Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege kivonul a Felvidékről; a Szlovák Tanácsköztársaság bukása.Tovább

1939

Kárpátalján megszűnik a katonai közigazgatás, hatályba lép a polgári közigazgatásra vonatkozó rendelet.Tovább

1951

Az első színes televízióadás az Egyesült Államokban.Tovább

1985

Taróczy Balázs (Heinz Günthardttal) első magyar győztesként megnyeri a férfi párost Wimbledonban.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő