Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Császárság csapatai elfoglalják Bukarestet.Tovább
„Nem tagadjuk, hogy a bíróságnak politikai célt kell betölteni.”
A bíráskodás jellemzői Pest megyében az 1950-es években
„M. elvtárs motorkerékpárján haladva nekiment két rendőrnek, akik az út szabálytalan oldalán mentek. Sérülés nem történt s a rendőrök maguk sem kérik a vádlott megbüntetését.A vádlott két fröccsöt fogyasztott el az esetet megelőzően.
[...] a megyei tanács konkrét kérelme az, hogy a vádlott a másodfokú eljárás során vagy felfüggesztett enyhe szabadságvesztés büntetést, vagy pedig alacsonyabb összegű pénzfőbüntetést kapjon [...]
Magam is arra kérlek Karcsi, légy szíves odahatni, hogy a megyei tanácsunk eme kérelme teljesedésbe menjen."
Felszólítás a tanácsválasztások előtti enyhébb bíráskodásra
1950. október 3.
IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUM
ÜGYKEZELÉSI CSOPORT
Budapest, V. Markó u. 16.
Tel:313-386
Tárgy: Egyes büntetőtárgyalások beállítása
Szám: 0176/1950.
Pestvidéki tvsz. [törvényszék] Elnökének,
Budapest
Az 1950. október 22-én lefolyó helyi tanácsválasztások nagy politikai jelentősége ismeretes Elnök Kartárs előtt. Ez a nap a dolgozó népünk ünnepnapja és népi demokráciának fejlődésének, a béke ügyének győzelmi állomása lesz. Ezért tekintenek a dolgozók olyan nagy várakozással a választások napja elé.
Ahhoz a nagy mozgósító, felvilágosító munkához, amely ezekben a napokban a Párt vezetésével országszerte folyik, szükséges, hogy minden zavaró körülményt kiküszöböljünk. Ilyen zavart kelthet és a reakció részére lehetőséget adhat elferdítésre, támadásra kisemberek büntetőügyeinek a választások előtti napokban tárgyalása. Felkérem Elnök Kartársat, haladéktalanul állapítsa meg, hogy a vezetése alatt álló bíróságokon jelen utasításom vétele és f. hó 22. napja között milyen büntetőtárgyalások vannak kitűzve. Azokban a nem foglyos ügyekben, amelyekben a vádlott dolgozó kisember (munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi dolgozó, kisiparos, kiskereskedő stb.), állítsák be a tárgyalási határnapot azzal, hogy hivatalból fog a bíróság új tárgyalási napot tűzni. Ez általában vonatkozik minden nem foglyos ügyre, ahol a dolgozó kisember a vádlott. Ugyanígy járjanak el a büntető tanácsok kivételesen a foglyos ügyekben is, ahol Elnök Kartárs ezt a választások közelgő napjára tekintettel és ennek teljes zavartalanságát a mi vonalunkon biztosítandó célszerűnek ítéli meg. Azt akarjuk elérni tehát ezzel, hogy egy-egy faluban, vagy városban, illetve a lakóság [!] bizonyos köreiben ne okozzunk most felesleges nyugtalanságot, méginkább ne adjunk reakciós elferdítéseknek, bujtogatásoknak, támadásoknak lehetőséget.
Az államügyészségek vezetői hasonló értelemben kaptak utasítást, úgy, hogy a vádhatóságok az érintett büntető ügyekben az elnapolásra indítványt is fognak tenni. Az elnapolási indítványok másirányú hivatali elfoglaltságra fognak utalni, és a bíróságok elnapoló határozatai ilyen indokból is történjenek. Elnök kartársak az ügyész kartársakkal egyetértésben hajtsák végre fenti utasításokat.
Ugyanilyen indokból állítsák be az összes olyan ingó és ingatlan árveréseket, amelyek f. hó 22-ig kitűzöttek és dolgozó kisemberekkel szemben ugyanezen időpontig hivatalból ne is foganatosítsanak végrehajtást.
Jelen utasításom csak azokkal a tanácsvezetőkkel, illetve közlendő, akik a szóbanfekvő [!] ügyeket intéző tanácsot vezetik, a végrehajtóknak pedig indok nélküli utasításba kell adni a fentiekből rájuk vonatkozót. A végrehajtók az ingóárveréseket ugyancsak hivatali akadályozottságra hivatkozással állítsák be.
Külön felhívom a figyelmet jelen utasításom szigorúan bizalmas jellegére, amit Elnök Kartárs azon bíró kartársaknak is ajánljon nyomatékosan figyelmébe, akikkel az intézkedést meg kell beszélnie.
Budapest, 1950. évi október hó 3. napján
| A kiadmány hiteléül: | Dr. Sömjén Pál főosztályvezető |
B. Béláné
ü. cs. vez. [ügykezelési csoport vezető]
Jelzet: PML XXV. 1-a-2. 1. doboz 71/1950.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 07.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő