Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Császárság csapatai elfoglalják Bukarestet.Tovább
„Nem tagadjuk, hogy a bíróságnak politikai célt kell betölteni.”
A bíráskodás jellemzői Pest megyében az 1950-es években
„M. elvtárs motorkerékpárján haladva nekiment két rendőrnek, akik az út szabálytalan oldalán mentek. Sérülés nem történt s a rendőrök maguk sem kérik a vádlott megbüntetését.A vádlott két fröccsöt fogyasztott el az esetet megelőzően.
[...] a megyei tanács konkrét kérelme az, hogy a vádlott a másodfokú eljárás során vagy felfüggesztett enyhe szabadságvesztés büntetést, vagy pedig alacsonyabb összegű pénzfőbüntetést kapjon [...]
Magam is arra kérlek Karcsi, légy szíves odahatni, hogy a megyei tanácsunk eme kérelme teljesedésbe menjen."
A Pest megyei Bíróság felajánlása Rákosi Mátyás 60. születésnapjára
1952. január 24.
Az Ötéves Terv harmadik, döntő évébe léptünk. A terv, mely életünknek, jövőnknek szebbé tételét, államunk és valamennyiönk biztonságát van hivatva szolgálni, ránk is kötelességet ró, és pedig a tekintetben, hogy a magunk vonalán mindent megadjunk, mely azt előrelendíti. Hogy ma itt nyugodtan élhetünk, gyönyörködhetünk gyermekeink mosolyába és magabiztosan tekinthetünk jövőnk felé, azt a Szovjetunión, és bölcs vezetőjén, Sztálin elvtárson kívül, elsősorban diadalmas Pártunknak és Pártunkat győzelmeiben vezető, szeretett Rákosi elvtársunknak köszönhetjük.
Kartársak!
Rákosi elvtárs ez év március hó 9. napján tölti be a dolgozó nép érdekében végzett fáradhatatlan munkával töltött évének 60. évét. A dolgozó magyar nép ezt a napot, Rákosi elvtárs iránt érzett szeretettől hevítve, a szocialista emberré átalakuló dolgozók lelkületének megfelelően, munkával ünnepli. Munkafelajánlásokkal és azok teljesítésével kívánja bizonyítani szétbonthatatlan egységét és forró szeretetét Rákosi elvtárs iránt.
Minthogy hiszem és vallom, hogy a vezetésem alatt álló bíróságok minden egyes dolgozója becsületesen akarja részét kivenni a szocialista építésben, és mert tudom, hogy Rákosi elvtársnak kedvesebb születésnapi ajándékot a konkrét munkafelajánlásokon kívül nem adhatunk, ezért abban a szilárd meggyőződésben, hogy kartársaim mellettem állanak, Rákosi elvtársunk március 9-iki születésnapjára, a pestmegyei bíróság és a hozzátartozó járásbíróságok nevében, személyemben az alábbi felajánlást teszem:
Vállalom, hogy a közellátás területén, Pártunk és kormányzatunk részünkről nyújtható legteljesebb támogatás céljából, a pestmegyei bíróság bíráival áttanulmányozom és kiértékelem az 1952. év eddigi lényeges közellátási rendelkezéseit. A kiértékelés eredményét, elvi irányításképpen, a járásbíróságokkal közlöm.
Minthogy a jó ítélet egyik alapfeltétele az, hogy az elkövetett cselekményt az elbírálás minél előbb soron kövesse, vállalom, hogy az ügyek kiosztását úgy szervezem meg, hogy lehetővé tegyem a pestmegyei bíróságnál jelenleg fennálló négy hetes pertartamnak egy héttel való csökkentését.
Felajánlásomat azért közlöm kartársaimmal, hogy annak teljesítését és túlteljesítését, munkabeosztásuk sajátosságainak megfelelően, egyéni felajánlásaikkal segítsék elő.
Budapest, 1952. évi január hó 24. napján.
| Z. Károly vezető |
L. i.!
Körözendő névsorral a bíróság valamennyi dolgozójával.
Jelzet: PML XXV. 1-a-3. 2. doboz sz. n.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 07.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő