„Nem tagadjuk, hogy a bíróságnak politikai célt kell betölteni.”

A bíráskodás jellemzői Pest megyében az 1950-es években

„M. elvtárs motorkerékpárján haladva nekiment két rendőrnek, akik az út szabálytalan oldalán mentek. Sérülés nem történt s a rendőrök maguk sem kérik a vádlott megbüntetését.A vádlott két fröccsöt fogyasztott el az esetet megelőzően.
[...] a megyei tanács konkrét kérelme az, hogy a vádlott a másodfokú eljárás során vagy felfüggesztett enyhe szabadságvesztés büntetést, vagy pedig alacsonyabb összegű pénzfőbüntetést kapjon [...]
Magam is arra kérlek Karcsi, légy szíves odahatni, hogy a megyei tanácsunk eme kérelme teljesedésbe menjen."

A Pestmegyei Bíróság vezetőjének jelentése az MDP megyei bizottságának

1953. június 22.

1953.Biz.99/77. szám
Pestmegyei Pártbizottság Titkárságának
Budapest

Jelentés a pestmegyei bíróság munkájáról

Visinszkij elvtárs megállapítása szerint: „a bíróságnak rendkívül tevékeny szerepe van az általános politika megvalósításában." Ebben az értelemben rendelkezik Alkotmányunk 41. §-a is, amikor kimondja, hogy a „Népköztársaság bíróságai büntetik a dolgozó nép ellenségeit és biztosítják a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, a dolgozók jogait, nevelik a dolgozókat a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására." Az általános politika megvalósulását segíti elő a helyes ítéletet, annak indoklása és a döntést megelőző politikus tárgyalásvezetés.

A fentiek szabják meg Pestmegye bíróságainak is feladatát. A terület bíróságait irányítja, és a felügyeletet ellátja a megyei bíróság elnöke. A járásbíróságoknál tervszerű és esetenkénti vizsgálatot tart és a saját operatív tevékenységén kívül segíti a járásbíróságok operatív tevékenységét. A bíróságok politikai és szakmai szempontból helyes vezetésének előfeltétele a megfelelő helyettes. Ezt az előfeltételt csupán az utóbbi időben biztosítottuk. A vezetést és az érdemi ítélkezést is a negyedévenként készített munkatervek és tervjelentések segítik elő.

A járásbíróságokat főleg szakmai vonalon a megyei bíróság fellebbezési tanácsai is irányítják. Egyes ügyekben az irányítás közvetlenül a megyei bíróság elnöke útján történik. A megyei bíróság elsőfokú tanácsait és általában az összes bíróságokat elvi síkon a Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága irányítja. A bíróságok irányítása más, mint az ügyészségé. Az ügyész a felettesétől kapott utasítást betartani köteles, a bíróságnak az elítélésre, felmentésre vagy a büntetés nemére és mértékére - az Alkotmány rendelkezése folytán - utasítás nem adható. A megyei bíróság tanácsai elvi irányítást a vezetőtől kapnak. Az általános politikát elősegítő ítélet megszületését - a bírák szalmai és politikai képzettségétől és beállítottságától függően - sokszor hosszadalmas, esetleg több órás beszélgetés előzi meg.

Az általános politikában való rendkívül tevékeny szerep konkrétan azt is jelenti, hogy a bíróságnak ítélkezésével az osztályharcot kell előmozdítania. Az ítélkezés éle az osztályellenség ellen irányul, mely minden területen támad. A legszélesebb és legközvetlenebb támadási terület a közellátás területe. Bíróságaink ítélkezése általában osztályharcos. Az osztályharc vitelében kétségtelen fejlődésen mentünk át. 1952. év első negyedében a kulákok 10%-a kapott csupán 1 éven felüli börtönbüntetést. Az idei első tervnegyedben 42%, sőt az április havi adatok szerint 64% volt a kulákokkal szemben kiszabott 1 éven felüli börtönbüntetések aránya. Kirívó esetekben súlyos büntetéseket is kiszabtunk és előfordult a legszigorúbb büntetés, a halálbüntetés is.

A dolgozók tekintetében a kiszabott büntetések nem a megtorlást, hanem a nevelést szolgálják. E célt az enyhébb börtönbüntetésekkel, azoknak esetleges felfüggesztésével, vagy a pénzbüntetésekkel igyekszünk elérni.

Az osztályharc vitele azonban nem hibamentes. Hibák az ellenséggel szembeni enyhe ítélkezésben, sokszor kulákmentésben, néha pedig baloldali elhajlásokban jelentkezik. Ez utóbbi abban is megnyilvánul, hogy a kulákkorlátozás politikája helyett a likvidálás politikáját folytatják. Pestmegyében ezen a téren az országosnál jobb a helyzet. Feladatunk, hogy az osztályharc politikáját következetesebbé tegyük. El kell jutnunk oda, hogy a vezetés és a bírák önmaguktól ismerjék fel azt a magatartást és ítélkezési módot, amelyet az osztályharc mindenkori helyzete megkövetel. Ki kell küszöbölnünk olyan hiányosságokat, amit a fegyverrejtegető nagykőrösi bankigazgató, vagy a sertéseivel rozsot etető és a bíróság által középparasztnak tekintett ceglédi kulák ügyébe elkövettünk.

Az ítélkezési hiányosságok egyik oka magában az apparátusban meglevő belső ellenség. Ezek egy részének eltávolítása az utóbbi időben megtörtént. Meg kell jegyeznem, hogy a megyei bíróság elnökének eltávolítási joga nincs. Egyes bírák eltávolításáról magam is megbeszélést folytattam az igazságügy-minisztérium illetékes szerveivel. Az igazságügy-minisztérium vezetésében bekövetkezett változás hozott csak eredményt. A tisztogatás során derült ki, hogy a bírák között nagykapitalista, nagybirtokos, 

 és jobboldali elemeken kívül olyanok is voltak, aki [!] a Horthy-fasizmus idején 1919-es kommunistákat ítéltek el. - Az ítélkezés hibáinak másik oka a vezetés gyengesége akkor, amikor a polgári származású bírák az elméletet egyébként is nehezen viszik át a gyakorlatba.

Bíróságaink a dolgozók irányában a nevelés útján segítik elő az általános politika megvalósulását. Az ítéletek nevelő hatása sokszor jelentősebb, mint a megtorlás. A nevelés terén is vannak hibák, és még ritkán fordul elő az olyan eset, hogy a bírósági tárgyalás eredményeképpen a jelenlevők kijelentik, hogy amint hazamennek, visszatérnek a termelőszövetkezetbe és munkateljesítményeiket 160-170%-ra felemelik. A bíróság elé kerülő vádlottak nagy része a dolgozók táborához tartozik. Hiányosságunk az, hogy egyrészt a dolgozókat feleslegesen zaklatjuk, másrészt, hogy a dolgozók nevelés eszközének, főleg a felfüggesztett börtönbüntetést, vagy a javító-nevelő munkát tartottuk. Az utóbbi időben kezdjük kiküszöbölni ezt a hiányosságunkat megértve azt, hogy a szocializmus építő hazánkban a végrehajtandó szabadságvesztés büntetés is a nevelés célját mozdítja elő. Ugyanakkor gyakran túl lövünk a célon. [...]

Népi demokráciánkban maga a nép ítélkezik. Ezt a lenini elvet valósítja meg a népi ülnökök bevonásával folytatott ítélkezés. Az ülnökbíráskodás megjavításának egyik eszköze az ülnökválasztás új rendszerének a bevezetése. Ennek következtében az ülnökök személyi összetétele, minősége javult. Túlnyomó többségük hatékonyan előmozdítja a politikus bíráskodást. Az ülnökök oktatásának eszköze a heti ülnökaktíva Néhány kiemelt bűncselekménycsoport megbeszélése történik itt a heti ítélkezés anyagából. Az ülnökök nagy részének az érdeklődése komoly, közreműködésük aktív. Ez mutatkozik abban is, hogy megyénk területéről 12 ülnök jelentkezett a bírói és ügyészi Akadémiára. Ezek közül ötöt fel is vettek. Nevezettek szakbírákká való átképzése előmozdítja a bírói kar minőségi összetételének megjavulását. Helyes szervezéssel el kell érnünk azt, hogy az általunk kiemelt káderek az Akadémiát elvégezve a területünkre jöjjenek vissza. [...]

A bíróságok operatív tevékenységet is végeznek a különböző szervekkel tartott kapcsolatok révén. Mindennapos a kapcsolat a helyi pártszervezetekkel és az ügyészséggel. A pestmegyei bíróság és az államügyészség kapcsolata eddig nem volt őszinte és ez rányomta a bélyegét a helyi pártszervezetekkel való kapcsolatra is. A hiányosság oka nemcsak a bíróság magatartásában keresendő. Az ügyészség volt elnöke és uszályába került ügyészei igyekeztek a bíróságot háttérbe szorítani. A háttérbe szorítás különösen a járási pártbizottságoknál és tanácsoknál, de a megyei szerveknél is jelentkezett. A háttérbe jutásért személyesen is felelős vagyok. Keveset jártam a területet, a járásbíróságoknak elégtelen segítséget adtam. Ezt a mulasztásomat csak részben menti ma a körülmény, hogy a megyei bíróság vezetését megfelelő helyettes nélkül egyedül kellett ellátnom. De munkám azért sem volt nagyobb eredményű, mert a megyei pártbizottságtól sem kaptam meg azt a segítséget, amit az utóbbi időben. A múlt év óta vagyok abban a helyzetben, hogy a problémáinkon mindig segítő és a bíróságot elvileg irányító szervvel állandó kapcsolatot tarthatok. Ennek a kapcsolatnak kézzelfogható eredményei vannak. További elmélyítése és az irányításnak a hibák felszámolását elősegítő fokozott igénybevétele most már a megyei bíróságnak, illetve a vezetésének kötelessége.

Határozati javaslat.

Annak érdekében, hogy a bíróság ítélkezése jobb, osztályharcosabb, bürokráciamentes legyen szükséges:

1./ a bírákkal való gyakoribb és rendszeresebb foglalkozás, a marxista elmélet eredményes alkalmazása, a polgári csökevények leküzdése és a szocialista törvényesség maradéktalan érvényre juttatása érdekében.

2./ A vezetésnek a területtel való jobb kapcsolata és a bíráknak a területtel való megismerkedése. Ez nemcsak az ítélkezést fogja megjavítani, de elősegíti a kapcsolatok megjavítását, a vezetésnek és a bíráknak a terület megismerését.

3./ A politikai és szakmai oktatás fokozottabb ellenőrzése és a dolgozóknak munkáskáderekkel való felfrissítése, mely elősegíti a bírák átnevelését és a polgári légkör kiküszöbölését.

4./ Az ügyészséggel való kapcsolat elvtársivá való fejlesztése annak meggyőződéses kialakításáig, hogy minden jó, vagy rossz ítéletért egyformán felelősek vagyunk.

5./ A pártbizottság vezetői többet foglalkozzanak a bíróság vezetésével, az adminisztratív osztály pedig a beosztott bírákkal, különösen az osztályellenség ellen folytatott ítélkezés vonalán.

6./ a társadalmi tulajdon jelentőségére hívja fel a községi pártszervezetek figyelmét, hasson oda, hogy a részükről megnyilvánuló mentési akciók megszűnjenek. Mind általánosságban, mind az egyes konkrét ügyekben csak a megyebizottság, vagy a járási pártbizottság folytasson érdeklődést és adjon elvi irányítást.

7./ Adjon segítséget a pártbizottság az apparátusban meglevő, de oda nem való elemek eltávolításához azáltal is, hogy elősegíti, hogy a bírói és ügyészi Akadémiára felvett pestmegyei káderek működésüket területünkön folytathassák.

Amennyiben a javaslatokból határozat lesz, annak megvalósítását a pártbizottság ellenőrizze.

Budapest, 1953. évi június hó 22. napján.

Z. Károly
a Pestmegyei Bíróság vezetője

Gépelte: P. Tiborné irodakezelő.

Jelzet: PML XXV. 1-a-2. 20. doboz Biz. 99/77 szám

Ezen a napon történt július 07.

1919

A Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege kivonul a Felvidékről; a Szlovák Tanácsköztársaság bukása.Tovább

1939

Kárpátalján megszűnik a katonai közigazgatás, hatályba lép a polgári közigazgatásra vonatkozó rendelet.Tovább

1951

Az első színes televízióadás az Egyesült Államokban.Tovább

1985

Taróczy Balázs (Heinz Günthardttal) első magyar győztesként megnyeri a férfi párost Wimbledonban.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő