Bíróságaink a dolgozók irányában a nevelés útján segítik elő az általános politika megvalósulását. Az ítéletek nevelő hatása sokszor jelentősebb, mint a megtorlás. A nevelés terén is vannak hibák, és még ritkán fordul elő az olyan eset, hogy a bírósági tárgyalás eredményeképpen a jelenlevők kijelentik, hogy amint hazamennek, visszatérnek a termelőszövetkezetbe és munkateljesítményeiket 160-170%-ra felemelik. A bíróság elé kerülő vádlottak nagy része a dolgozók táborához tartozik. Hiányosságunk az, hogy egyrészt a dolgozókat feleslegesen zaklatjuk, másrészt, hogy a dolgozók nevelés eszközének, főleg a felfüggesztett börtönbüntetést, vagy a javító-nevelő munkát tartottuk. Az utóbbi időben kezdjük kiküszöbölni ezt a hiányosságunkat megértve azt, hogy a szocializmus építő hazánkban a végrehajtandó szabadságvesztés büntetés is a nevelés célját mozdítja elő. Ugyanakkor gyakran túl lövünk a célon. [...]

Népi demokráciánkban maga a nép ítélkezik. Ezt a lenini elvet valósítja meg a népi ülnökök bevonásával folytatott ítélkezés. Az ülnökbíráskodás megjavításának egyik eszköze az ülnökválasztás új rendszerének a bevezetése. Ennek következtében az ülnökök személyi összetétele, minősége javult. Túlnyomó többségük hatékonyan előmozdítja a politikus bíráskodást. Az ülnökök oktatásának eszköze a heti ülnökaktíva Néhány kiemelt bűncselekménycsoport megbeszélése történik itt a heti ítélkezés anyagából. Az ülnökök nagy részének az érdeklődése komoly, közreműködésük aktív. Ez mutatkozik abban is, hogy megyénk területéről 12 ülnök jelentkezett a bírói és ügyészi Akadémiára. Ezek közül ötöt fel is vettek. Nevezettek szakbírákká való átképzése előmozdítja a bírói kar minőségi összetételének megjavulását. Helyes szervezéssel el kell érnünk azt, hogy az általunk kiemelt káderek az Akadémiát elvégezve a területünkre jöjjenek vissza. [...]

A bíróságok operatív tevékenységet is végeznek a különböző szervekkel tartott kapcsolatok révén. Mindennapos a kapcsolat a helyi pártszervezetekkel és az ügyészséggel. A pestmegyei bíróság és az államügyészség kapcsolata eddig nem volt őszinte és ez rányomta a bélyegét a helyi pártszervezetekkel való kapcsolatra is. A hiányosság oka nemcsak a bíróság magatartásában keresendő. Az ügyészség volt elnöke és uszályába került ügyészei igyekeztek a bíróságot háttérbe szorítani. A háttérbe szorítás különösen a járási pártbizottságoknál és tanácsoknál, de a megyei szerveknél is jelentkezett. A háttérbe jutásért személyesen is felelős vagyok. Keveset jártam a területet, a járásbíróságoknak elégtelen segítséget adtam. Ezt a mulasztásomat csak részben menti ma a körülmény, hogy a megyei bíróság vezetését megfelelő helyettes nélkül egyedül kellett ellátnom. De munkám azért sem volt nagyobb eredményű, mert a megyei pártbizottságtól sem kaptam meg azt a segítséget, amit az utóbbi időben. A múlt év óta vagyok abban a helyzetben, hogy a problémáinkon mindig segítő és a bíróságot elvileg irányító szervvel állandó kapcsolatot tarthatok. Ennek a kapcsolatnak kézzelfogható eredményei vannak. További elmélyítése és az irányításnak a hibák felszámolását elősegítő fokozott igénybevétele most már a megyei bíróságnak, illetve a vezetésének kötelessége.

Határozati javaslat.

Annak érdekében, hogy a bíróság ítélkezése jobb, osztályharcosabb, bürokráciamentes legyen szükséges:

1./ a bírákkal való gyakoribb és rendszeresebb foglalkozás, a marxista elmélet eredményes alkalmazása, a polgári csökevények leküzdése és a szocialista törvényesség maradéktalan érvényre juttatása érdekében.

2./ A vezetésnek a területtel való jobb kapcsolata és a bíráknak a területtel való megismerkedése. Ez nemcsak az ítélkezést fogja megjavítani, de elősegíti a kapcsolatok megjavítását, a vezetésnek és a bíráknak a terület megismerését.

3./ A politikai és szakmai oktatás fokozottabb ellenőrzése és a dolgozóknak munkáskáderekkel való felfrissítése, mely elősegíti a bírák átnevelését és a polgári légkör kiküszöbölését.

4./ Az ügyészséggel való kapcsolat elvtársivá való fejlesztése annak meggyőződéses kialakításáig, hogy minden jó, vagy rossz ítéletért egyformán felelősek vagyunk.

5./ A pártbizottság vezetői többet foglalkozzanak a bíróság vezetésével, az adminisztratív osztály pedig a beosztott bírákkal, különösen az osztályellenség ellen folytatott ítélkezés vonalán.

6./ a társadalmi tulajdon jelentőségére hívja fel a községi pártszervezetek figyelmét, hasson oda, hogy a részükről megnyilvánuló mentési akciók megszűnjenek. Mind általánosságban, mind az egyes konkrét ügyekben csak a megyebizottság, vagy a járási pártbizottság folytasson érdeklődést és adjon elvi irányítást.

7./ Adjon segítséget a pártbizottság az apparátusban meglevő, de oda nem való elemek eltávolításához azáltal is, hogy elősegíti, hogy a bírói és ügyészi Akadémiára felvett pestmegyei káderek működésüket területünkön folytathassák.

Amennyiben a javaslatokból határozat lesz, annak megvalósítását a pártbizottság ellenőrizze.

Budapest, 1953. évi június hó 22. napján.

Gépelte: P. Tiborné irodakezelő.

Jelzet: PML XXV. 1-a-2. 20. doboz Biz. 99/77 szám