Szemelvények a jugoszláv határőrizet történetéből (1953–1955)

„1955. 11. 23.-án magyar repülőgép két esetben megsértette a Jugoszláv Népköztársaság légterét. […] a jelzett időben és helyen magyar repülőgép tartózkodott, […] azonban a kivizsgálás során megállapítottam, hogy a repülőgép vezetője nem tudta, hogy ő áttévedt a jugoszláv légtérbe. Amikor azt észrevette azonnal visszatért magyar területre. Tehát átrepülésének semmi célja nem volt, csupán tévedés következménye. […] A hivatalos ügy befejezésével a jugoszláv tagozat elnöke megkínált bennünket szendviccsel, édességgel, szilvapálinkával és sörrel.”

Források

Belügyminisztérium Határőrség és Belső Karhatalom Parancsnokának 0049.számú parancsa

BELÜGYMINISZTÉRIUM
Határőrség és Belső Karhatalom

" A" sorozat

3. Ker. Parancsnokság

"SZIGORÚAN TITKOS"

Kimenőszám:............

........sz. példány

Nagykanizsa, 1953.10.28.

BELÜGYMINISZTÉRIUM
Határőrség és Belső Karhatalom
Parancsnokának

0049.számú parancsa

Budapest, 1953. évi október hó 28-án

A Magyar Népköztársaság Kormánya abból az óhajból kiindulva, hogy a magyar-jugoszláv határon normalizálja a helyzetet, a jugoszláv kormánnyal egyezményt kötött " az incidensek megelőzésének és kivizsgálásának módjáról a Magyar-jugoszláv határon".

Az egyezmény lerögzíti azokat az intézkedéseket, melyet mindkét kormánynak meg kell tenni a határincidensek, provokációk megelőzésére, meghatározva annak módját, hogy egy bekövetkezett incidens, vagy provokáció esetén milyen szervnek kell működni, milyen intézkedéseket kell tenni, a kivizsgálást hogyan és hol kell folytatni.

Az egyezmény a magyar-jugoszláv határt meghatározott szakaszokra osztja fel, minden szakaszra határképviselőt kell kinevezni, aki felelős a maga szakaszán bekövetkezett incidens, vagy provokáció kivizsgálásáért.

Az egyezmény megjelöli a határszakasz egyes pontjain azokat a helyeket, - az úgynevezett értesítési pontokat -, ahol provokáció, vagy incidens bekövetkezése esetén mindkét fél határképviselője meghívhatja a másik fél határképviselőjét provokáció, vagy határincidens kivizsgálására.

Az egyezmény végrehajtása érdekében

m e g p a r a n c s o l o m:

  1. A határon szolgálatot teljesítő minden járőrnek, tts.-nek, tisztnek olyan magatartást kell tanúsítani, hogy ne szolgáltasson okot incidensek, vagy provokációk bekövetkezésére.
    1. Meg kell tiltani az átlövést abban az esetben is, ha a jugoszláv területről lőnek át,
    2. meg kell tiltani minden átbeszélést úgy a járőrnek, minr a határ mentén dolgozó polgári személynek,
    3. tilos a határvonalat átlépni,
    4. tilos bármilyen jellegű provokációs átkiabálás, vagy a jugó. szervek provokációs átkiabálására válaszolni,
    5. tilos olyan cselekmény elkövetése, amely tüzet, vízáradást, vagy más olyan kárt okoz, amely a jugó. területen lévő magán, vagy állami tulajdont sérti.
  2. A járőr, amennyiben működési szakaszán a túloldali szervek által elkövetett határincidenst, vagy provokációt fedez fel a 0253/Hü.-1953.sz. parancsom szerint járjon el, melyet tegyen ismét oktatás tárgyává az egész személyi állomány előtt.
    Ha a járőr incidens vagy provokáció nyomait észleli, köteles minden intézkedést megtenni a provokáció, vagy incidens színhelyének őrzésére úgy, hogy a helyszínen található minden nyom és bizonyíték változatlanul maradjon. Ugyanakkor köteles azonnal, a legrövidebb úton jelentést tenni parancsnokának. A jelentés tartalmazza a provokáció, vagy az incidens pontos helyét, idejét és az eseményt.
    A járőrnek kötelessége a határőrzés teljesítése mellett a helyszín változatlanságát mindaddig biztosítani, amíg oda parancsnoka, vagy ezen szakasz felelős határképviselője által alakított bizottság ki nem érkezik.
  3. Az őrsparancsnok a provokációról, vagy incidensről kapott jelentés vétele után - annak jellegétől függően - a 0253/Hü.-1953.sz. parancs szerint járjon el, gondoskodjon a helyszín változatlanságának fenntartásáról a határképviselő, vagy bizottság kiérkezéséig.
  4. A zj.pk. a provokációról, incidensről kapott jelentés vétele után - ha a provokáció jellege megkívánja - 0253/Hü.-1953.sz. parancs szerint járjon el. Tegyen meg minden intézkedést a helyszín változatlanságának biztosítására, készítse elő a bizottságban résztvevő tiszteket, személyeket, szak- és segédszemélyzetet.
  5. A határképviselők munkájának elvégzéséhez határincidensek kivizsgálására értesítési pontokat létesítek a 3.Hőr. kerületén.
  1. Lent-i Szabólakos - Donja Lendava
  2. Tornyiszentmiklós - Pince
  3. Letenye - Hodosány
  4. Murakeresztúr - Kotoriba
  5. Lankócpuszta - Góla
  6. Bolhó - Hoszinya

Az értesítési pontokra, amely a műszakiak által lesz létesítve állandó őrbódét és távbeszélő összeköttetést létesítek, ezek őrzését az őrsparancsnokok kötelesek állandó váltású járőrrel végrehajtani.

A járőrökkel ismertessék meg a Magyar-jugoszláv egyezmény rájuk vonatkozó részeit. Az alegységek parancsnokai a zj. törzs tisztjei útján tanítsák meg feladataikra, a határon történő incidens esetére az értesítési pontokon való szolgálat teljesítés és a meghívások átadásának és átvételének a módjára. A járőrök ismerjék a területükön működő határképviselők nevét.

A Zj. Parancsnokok gondoskodjanak arról, hogy az őrsparancsnokok, igen jól ismerjék feladataikat, a bekövetkező határincidens esetén.

A zj.parancsnokok ...sz. mellékletet alegységüknek megfelelően adják le és az őrs szolgálati szobályában függesztessék ki.

Utasítom a zj.parancsnokokat, hogy a kiadott rendeletek végrehajtásáról 1953.11.hó 3.-ra tegyenek írásban jelentést.

Melléklet: 1. 1.db. Az őrs szolgálati szobályában kifüggesztendő utasítás.

 Kovácsik János
áv.őrnagy
A BM. Határőrség és a BKH.3.Ker.Parancsnoka

Készült: 4 példányban
1.sz.2.3.sz.pld. Címzetteknek
4.sz.pld......sz.iratgyűjtőben.
Szerk.: Moravszki András áv.szds.
Gépelte: Vass Mária áv.írnok.
1953.10.28.
Soksz.napló sorsz.: 933.

 

 

ZML Nagykanizsai Határőr Igazgatóság iratai. 20. tétel 0049/53 KERPK-i PCS. A magyar-jugoszláv határon a helyzet normalizálása tárgyában.
Az aláírás saját kezű kézírás.

Ezen a napon történt november 29.

1903

Megnyítják a Nyomorék Gyermekek Otthonát Budapesten.Tovább

1923

Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.Tovább

1945

Kikiáltják a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.Tovább

1947

Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.Tovább

1970

Befejeződik az MSZMP X. kongresszusa.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő