Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
Szemelvények a jugoszláv határőrizet történetéből (1953–1955)
„1955. 11. 23.-án magyar repülőgép két esetben megsértette a Jugoszláv Népköztársaság légterét. […] a jelzett időben és helyen magyar repülőgép tartózkodott, […] azonban a kivizsgálás során megállapítottam, hogy a repülőgép vezetője nem tudta, hogy ő áttévedt a jugoszláv légtérbe. Amikor azt észrevette azonnal visszatért magyar területre. Tehát átrepülésének semmi célja nem volt, csupán tévedés következménye. […] A hivatalos ügy befejezésével a jugoszláv tagozat elnöke megkínált bennünket szendviccsel, édességgel, szilvapálinkával és sörrel.”
Források
Belügyminisztérium Határőrség és Belső Karhatalom Parancsnokának 0049.számú parancsa
| BELÜGYMINISZTÉRIUM Határőrség és Belső Karhatalom | " A" sorozat |
| 3. Ker. Parancsnokság | "SZIGORÚAN TITKOS" |
| Kimenőszám:............ | ........sz. példány |
Nagykanizsa, 1953.10.28.
BELÜGYMINISZTÉRIUM
Határőrség és Belső Karhatalom
Parancsnokának
0049.számú parancsa
Budapest, 1953. évi október hó 28-án
A Magyar Népköztársaság Kormánya abból az óhajból kiindulva, hogy a magyar-jugoszláv határon normalizálja a helyzetet, a jugoszláv kormánnyal egyezményt kötött " az incidensek megelőzésének és kivizsgálásának módjáról a Magyar-jugoszláv határon".
Az egyezmény lerögzíti azokat az intézkedéseket, melyet mindkét kormánynak meg kell tenni a határincidensek, provokációk megelőzésére, meghatározva annak módját, hogy egy bekövetkezett incidens, vagy provokáció esetén milyen szervnek kell működni, milyen intézkedéseket kell tenni, a kivizsgálást hogyan és hol kell folytatni.
Az egyezmény a magyar-jugoszláv határt meghatározott szakaszokra osztja fel, minden szakaszra határképviselőt kell kinevezni, aki felelős a maga szakaszán bekövetkezett incidens, vagy provokáció kivizsgálásáért.
Az egyezmény megjelöli a határszakasz egyes pontjain azokat a helyeket, - az úgynevezett értesítési pontokat -, ahol provokáció, vagy incidens bekövetkezése esetén mindkét fél határképviselője meghívhatja a másik fél határképviselőjét provokáció, vagy határincidens kivizsgálására.
Az egyezmény végrehajtása érdekében
m e g p a r a n c s o l o m:
- A határon szolgálatot teljesítő minden járőrnek, tts.-nek, tisztnek olyan magatartást kell tanúsítani, hogy ne szolgáltasson okot incidensek, vagy provokációk bekövetkezésére.
- Meg kell tiltani az átlövést abban az esetben is, ha a jugoszláv területről lőnek át,
- meg kell tiltani minden átbeszélést úgy a járőrnek, minr a határ mentén dolgozó polgári személynek,
- tilos a határvonalat átlépni,
- tilos bármilyen jellegű provokációs átkiabálás, vagy a jugó. szervek provokációs átkiabálására válaszolni,
- tilos olyan cselekmény elkövetése, amely tüzet, vízáradást, vagy más olyan kárt okoz, amely a jugó. területen lévő magán, vagy állami tulajdont sérti.
- A járőr, amennyiben működési szakaszán a túloldali szervek által elkövetett határincidenst, vagy provokációt fedez fel a 0253/Hü.-1953.sz. parancsom szerint járjon el, melyet tegyen ismét oktatás tárgyává az egész személyi állomány előtt.
Ha a járőr incidens vagy provokáció nyomait észleli, köteles minden intézkedést megtenni a provokáció, vagy incidens színhelyének őrzésére úgy, hogy a helyszínen található minden nyom és bizonyíték változatlanul maradjon. Ugyanakkor köteles azonnal, a legrövidebb úton jelentést tenni parancsnokának. A jelentés tartalmazza a provokáció, vagy az incidens pontos helyét, idejét és az eseményt.
A járőrnek kötelessége a határőrzés teljesítése mellett a helyszín változatlanságát mindaddig biztosítani, amíg oda parancsnoka, vagy ezen szakasz felelős határképviselője által alakított bizottság ki nem érkezik. - Az őrsparancsnok a provokációról, vagy incidensről kapott jelentés vétele után - annak jellegétől függően - a 0253/Hü.-1953.sz. parancs szerint járjon el, gondoskodjon a helyszín változatlanságának fenntartásáról a határképviselő, vagy bizottság kiérkezéséig.
- A zj.pk. a provokációról, incidensről kapott jelentés vétele után - ha a provokáció jellege megkívánja - 0253/Hü.-1953.sz. parancs szerint járjon el. Tegyen meg minden intézkedést a helyszín változatlanságának biztosítására, készítse elő a bizottságban résztvevő tiszteket, személyeket, szak- és segédszemélyzetet.
- A határképviselők munkájának elvégzéséhez határincidensek kivizsgálására értesítési pontokat létesítek a 3.Hőr. kerületén.
- Lent-i Szabólakos - Donja Lendava
- Tornyiszentmiklós - Pince
- Letenye - Hodosány
- Murakeresztúr - Kotoriba
- Lankócpuszta - Góla
- Bolhó - Hoszinya
Az értesítési pontokra, amely a műszakiak által lesz létesítve állandó őrbódét és távbeszélő összeköttetést létesítek, ezek őrzését az őrsparancsnokok kötelesek állandó váltású járőrrel végrehajtani.
A járőrökkel ismertessék meg a Magyar-jugoszláv egyezmény rájuk vonatkozó részeit. Az alegységek parancsnokai a zj. törzs tisztjei útján tanítsák meg feladataikra, a határon történő incidens esetére az értesítési pontokon való szolgálat teljesítés és a meghívások átadásának és átvételének a módjára. A járőrök ismerjék a területükön működő határképviselők nevét.
A Zj. Parancsnokok gondoskodjanak arról, hogy az őrsparancsnokok, igen jól ismerjék feladataikat, a bekövetkező határincidens esetén.
A zj.parancsnokok ...sz. mellékletet alegységüknek megfelelően adják le és az őrs szolgálati szobályában függesztessék ki.
Utasítom a zj.parancsnokokat, hogy a kiadott rendeletek végrehajtásáról 1953.11.hó 3.-ra tegyenek írásban jelentést.
Melléklet: 1. 1.db. Az őrs szolgálati szobályában kifüggesztendő utasítás.
| Kovácsik János áv.őrnagy A BM. Határőrség és a BKH.3.Ker.Parancsnoka |
Készült: 4 példányban
1.sz.2.3.sz.pld. Címzetteknek
4.sz.pld......sz.iratgyűjtőben.
Szerk.: Moravszki András áv.szds.
Gépelte: Vass Mária áv.írnok.
1953.10.28.
Soksz.napló sorsz.: 933.
ZML Nagykanizsai Határőr Igazgatóság iratai. 20. tétel 0049/53 KERPK-i PCS. A magyar-jugoszláv határon a helyzet normalizálása tárgyában.
Az aláírás saját kezű kézírás.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő